Másfél milliárd forint jogdíjat kapnak a zenészek

  • narancs.hu
  • 2020. július 6.

Zene

Ez az összeg 25 százalékkal haladja meg a tavalyi kifizetést.

1,5 milliárd forint jogdíjat fizet ki több mint hatvanötezer magyar és külföldi zenész számára az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) – közölte a szevezet közleményében.

A tájékoztatás szerint ez az összeg csaknem 25 százalékkal meghaladja a tavalyit. A 2019. évi, most lezárt zenei jogdíjfelosztás magában foglalja a rádiós-, televíziós sugárzási (játszási) és a háttérzenei jogdíjakat, a külföldi jogkezelőktől beszedett jogdíjakat, valamint a meghosszabbított védelmi idejű hangfelvételek előadóit illető kiegészítő díjakat. A legtöbb jogdíjat magyar zenészek kapják. A kifizetési lista dobogóján három magyar művész áll, a második helyezett egy női előadó.

Százan egymillió forintot kapnak

Az EJI több mint 10 millió elhangzás feldolgozása után a tavalyinál csaknem 300 millió forinttal több rádiós játszási jogdíjat fizet ki – áll a közleményben. Közel 100 előadóművész kap egymillió forint feletti jogdíjat, a legmagasabb egy előadónak járó összeg pedig megközelíti a 7 millió forintot. A TOP10 legtöbbet játszott felvételt készítő együttes jogdíja összesen eléri a 41 millió forintot.

Jelentősen emelkedett tavalyhoz képest a háttérzenei felhasználások után kifizetett jogdíj összege is: több mint 300 millió elhangzás alapján csaknem 52 millió forintot kapnak az előadók az EJI-től ezen a címen. A jogdíjból összesen közel 30 ezer zenész részesül.

A hazai előadóművészek hangfelvételeinek háttérzenei részesedése évről-évre határozott növekedést mutat és ma már elmondható, hogy a kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek igen sok magyar felvételt játszanak. A leggyakrabban játszott felvételek olyan, a nagyközönség által kevésbé ismert magyar előadók munkái, akik zenéjükkel képesek megerősíteni a boltok, vendéglátóhelyek brandjét, elősegíteni kereskedelmi céljaik elérését – áll közleményben.

A tendenciát jól mutatja az EJI szerint, hogy az első külföldi előadó a lejátszási lista 176. helyére fért csak fel, mintegy 34 000-szer lejátszott dallal, ezzel szemben nyolc olyan magyar előadó által játszott felvétel is volt, amelyekkel több mint 100 000 alkalommal találkozhatott a közönség. A legmagasabb háttérzenei jogdíj meghaladta az egymillió forintot, a tíz legmagasabb jogdíjban részesülő előadó több mint hétmillió forintot kap.

Retró zenészek is kapnak

A meghosszabbított védelmi idejű jogdíjat az ötven évnél régebbi hangfelvételek után fizeti meg a kiadó és azoknak az előadóművészeknek jár, akik a kiadótól annak idején csak egyszeri díjazásban részesültek. A jogdíjkifizetés közel 900, már kevésbé aktív előadó számára biztosít bevételt, egy művész jogdíja ebben az esetben is meghaladta az egymillió forintot.

Annak érdekében, hogy az EJI a veszélyhelyzet okozta nehézségek ellenére mielőbb befejezhesse a jogdíjfelosztást, az egyesület küldöttgyűlése 2020. május 20-án módosította a felosztási szabályzatát – emlékeztet a szervezet.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.