mi a kotta?

Nem a méret a lényeg

  • mi a kotta
  • 2018. június 3.

Zene

„A bemutatónak elképesztő hatása volt” – emlékezett vissza 2. zongoraversenyének 1913-as ősbemutatójára Szergej Prokofjev. A Szentpétervárhoz oly közeli Pavlovszkban megejtett premierről, melyen maga a 22 esztendős zeneszerző játszotta a versenymű szólóját, egy fővárosi lap is hosszabb beszámolót közölt, jó előre igazolva az „elképesztő” jelző használatát: „Zongorához ült, s úgy látszott, hogy vagy a billentyűzet leporolásával van elfoglalva, vagy pedig vaktában verdesi a billentyűket, kemény, száraz billentéssel. A közönség nem tudta mire vélni a dolgot. Méltatlankodó zúgolódás hallatszott. Egy házaspár felugrott, s a kijárathoz rohant: »Az ilyen muzsika megbolondítja az embert!« A terem kezdett kiürülni. A fiatal művész versenyművét a rézfúvók könyörtelenül fülsértő együttesével fejezte be. A hallgatóság meg volt botránkozva. A többség pisszegett. Prokofjev gúnyosan meghajtotta magát, újból a zongorához ült, és ráadást játszott. A modern szellemű kritikusok ellenben valósággal úsztak a gyönyörűségben. »Ragyogó! Zseniális! – kiáltották. – Micsoda temperamentum! Micsoda eredetiség!«”

A 2. zongoraversenynek utóbb is igencsak kijutott még a jóból, hiszen a g-moll koncert az orosz történelem korabeli felfordulásai közepette szőrén-szálán, vagy helyesebben tokkal-vonóval elveszett. 1923-ban aztán Prokofjev emlékezetből rekonstruálta e művét, melyet ma már a zongoraverseny-irodalom klasszikus és egyúttal kitüntetetten nehéz darabja gyanánt szokás tisztelni. Így fogjuk tisztelni szerda este is, amikor a Concerto Budapest orosz programján a fiatal francia zongorista, Lucas Debargue (képünkön) vállalkozik majd a billentyűk leporolására, Keller András karmesteri irányítását követve (Nemzeti Hangversenyterem, május 9., fél nyolc).

Egy Sosztakovics-mű, az V. szimfónia is felhangzik majd ezen a koncerten, míg az orosz zeneszerző IX.-je most szombaton este, a Szentpétervári Orosz Kamarazenekar és a zongorista Lilya Zilberstein hangversenyét fogja megnyitni (Nemzeti Hangversenyterem, május 5., fél nyolc). Ez a programindító szerep is jelzi, hogy Sosztakovics életében és életművében a mások számára oly meghatározó, sőt félelmes IX. szimfónia nem bírt különleges jelentőséggel: 1945-ben szinte botrányosan könnyeddé formálta a szovjet IX.-et. Tudjuk, Gustav Mahler például éppen ellenkezőleg volt ezzel: ő mint szimfonikus minden túlzás nélkül babonásan félt ettől a sorszámtól. Tőle az egész estét betöltő II. (Feltámadás) szimfónia vár majd ránk jövő pénteken, s aztán még kétszer az aktuális ajánlónk határán immár túleső hétvégén: Fischer Ivánnal és a szintén hatalmas Bruckner 8. szimfóniát alig pár napja fényesen teljesítő Budapesti Fesztiválzenekarral (Nemzeti Hangversenyterem, május 11., háromnegyed nyolc).

A Nemzeti Filharmonikusok pedig a grandiózussá növekvő szimfóniák első nagy mintáját, Beethoven Eroicáját készülnek előadni (Zeneakadémia, május 6., fél nyolc). A karmester a zenekar és a hazai közönség körében egyaránt közszeretetnek örvendő Kobajasi Kenicsiro lesz, míg a koncerten felhangzó másik beethoveni Esz-dúr-remek, az 5. zongoraverseny szólóját az édesanyja révén ugyancsak erős magyar kötődésű Kaneko Miyuji fogja elibénk porolni.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.