Zene

A közel húsz éve tevékenykedő (egy francia gyerekkönyvről, illetve az abból készült film­sorozatról elnevezett) Belle And Sebastiant 2000-ben ismerte meg a nagyobb közönség a Pop, csajok, satöbbi című filmből – abban a jelenetben, amikor Jack Black egy hanyag mozdulattal kiszedi őket a lejátszóból, hogy a náluk jóval vidámabb Katrina & The Wavest hallgassa.

Valamikor a tévékorszak vége felé egy pillanatra még annak is megvolt az esélye, hogy Marilyn Manson felnőjön egyik nagy példaképéhez, David Bowie-hoz.

Az egyik utolsó rocksztár – még ha nem is érzi annak magát. Tavaly a bluesosra szomorított Last Patrolt gondolta újra 60-as évekbeli pszichedelikus zeneként. A rocksztárság és a pszichedélia rejtelmeiről faggattuk.

„Én nem féltem az opera jövőjét. Csak a jelentől kérek némi megértést.” Igor Stravinsky nyilatkozott ekképp 1951-ben bemutatott „angol operája”, a The Rake’s Progress kapcsán, s a magyar operabarát bő hatvan évvel később is úgy érezheti: ez még mindig az idézetbeli jelen korszaka, s nem a megnyugtató jövő.

ROSSINI ORY GRÓFJA című operáját ötven évvel ezelőtt adták az Erkel Színházban (játszi kedélyű produkció volt, Gardelli vezényelte), úgyhogy a hazai érdeklődők többsége, Hamlettal szólva, úgy üdvözölheti ezt a 2011 szilveszterén a zürichi operaházban készült felvételt, mint idegent szokás. Annál több örömben lesz részük.

Kétségbevonhatatlan tény, hogy 2014 egyik legjobb magyar rocklemezét a budapesti Haw készítette el Sound­track Of Our Friendship címmel. A zenekar énekese, Makó Dávid pedig nemcsak az újjáéledt Stereo­christban tevékenykedik, hanem saját (egyszemélyes) szólózenekarát is beindította The Devil’s Trade néven.

19 év után jött ki új lemezzel a nyolcvanas évek meghatározó underground zenekara, a Sexepil. A zenekar basszusgitárosát kérdeztük.

Rigában született, a Szovjetuniót 1980-ban hagyta el. Saját bevallása szerint talán éppen a David Ojsztrahhal közös budapesti koncertjével indult sokfelé ágazó nemzetközi karrierje. Lapzártánk után, május 8-án játssza a Művészetek Palotájában, a Concerto Budapesttel és Keller András vezényletével Szofija Gubajdulina Impromptujét, Alfred Schnittke IV. hegedűversenyét.