Alaposan megváltozott minden a 2008 és 2013 között három remek albumot elkészítő amerikai együttes számára, ám e változásokat úgy élték túl, hogy egy új és erős zenekar született a régi romjain. Először távozott a korábbi hangzást meghatározó Rostam Batmanglij (nem haraggal; a mostani lemezen is közreműködik), Ezra Koenig gitáros-énekes pedig a keleti partról Kaliforniába költözött, ami a zenei inspirációk és orientációk megváltozását hozta. Ennek köszönhetően az új album kevéssé hasonlít bármelyik elődjére, az afrikai és karibi hatások jóval gyengébbek és áttételesebbek (azért a Rich Manből jól kihallani ezeket is), viszont jóval erősebb a hagyományos amerikai gitárpop, a country (!), a folk, néhol a jazz és a soul lenyomata, ami az obligát elektronikával együtt hihetetlen gazdag zenei-stiláris körítést biztosít a számoknak. Annyi biztos, hogy Ezra Koenig remek dalszerző és előadó, a szövegei is okosak, a Danielle Haimmal közös duettek pedig szinte kortalanul tökéletesek. Érződik az is, hogy a legutóbbi album óta eltelt hatéves szünetet Koenig igencsak aktív és ihletteli alkotással töltötte. Az új számok egy klasszikus dupla albumot töltenek meg, a szerzemények közötti kohézió és a jól kivehető alkotói koncepció (no és persze az ismerős tónus, gitár- és énekhang) gusztusos eleggyé cementálja össze az izgalmasan sokszínű dalokat.
Columbia/Sony Music, 2019
