web - SZIMPATIKUS MAGYAROK

  • Kovács Bálint
  • 2009. szeptember 17.

Zene

Megint szándékosan rosszul adott vissza a csapos a kocsmában, aztán megpróbálta ránk húzni azt is, hogy hamis ötezressel fizettünk; a tapló pénztáros a közértben nemhogy nem köszön, de még belénk is köt. A mindennapi töprengés azon, hogy ki keseríti meg jobban a városban közlekedők életét: az idegbeteg autósok, a szabálytalan bringások, a legjobb esetben is közönyös gyalogosok, akik szemrebbenés nélkül lépik át a földre kerülteket, vagy őket mind simán kenterbe verik a BKV-ellenőrök.
Megint szándékosan rosszul adott vissza a csapos a kocsmában, aztán megpróbálta ránk húzni azt is, hogy hamis ötezressel fizettünk; a tapló pénztáros a közértben nemhogy nem köszön, de még belénk is köt. A mindennapi töprengés azon, hogy ki keseríti meg jobban a városban közlekedõk életét: az idegbeteg autósok, a szabálytalan bringások, a legjobb esetben is közönyös gyalogosok, akik szemrebbenés nélkül lépik át a földre kerülteket, vagy õket mind simán kenterbe verik a BKV-ellenõrök. Nincs könnyebb feladat, mint a nevezett témákról blogokat találni a neten, és látva a hasonszõrûek dühét, jólesõen feloldódni a kollektív indulatban.

Ilyesmirõl blogolni tehát nem kunszt, mindennek az ellenkezõjérõl viszont már mindjárt érdekesebb. Telepi János blogjának alapvetése - "a szimpatikus magyarok köztünk élnek" - olyan, mintha felirat volna egy negatívba fordított horrorfilm plakátján, amin zombik helyett mondjuk öreg néniket a zebrán átsegítõ fiatalok és mosolygós csinovnyikok díszelegnének. Ez egyébként tényleg jó plakátja lehetne a blognak, a magyar internet egyik legoptimistább szegletének, ahová az olvasók levelei nyomán kerülnek fel a tökéletesen egyszerû sztorik a metrón kirabolt utastársuknak szó nélkül segítõ emberekrõl, az italozó ezekamaifiatalokról, akik fél perc alatt átrendezik a sétálóutcát, hogy elférjen a mentõautó, mozgáskorlátozottaknak és kismamáknak segítõ BKV-ellenõrökrõl. Akad itt példátlan együttmûködés az utat elfoglaló bringás felvonulás és türelmes autós között, és feltûnik Combino Man is, akinek fõ erkölcsi dilemmája, hogy ha kislányokat véd meg a villamoson a molesztálótól testi erejét sem éppen kímélve, akkor szentesíti-e a cél az eszközt? A blog legkedvesebb története pedig már nem csak optimizmusa miatt egészen valószínûtlen: "Tegnap plüss szarvassal voltam a GRobyban - írja a szûkszavú beküldõ -, és a boltos lány mindkettõnknek köszönt: sziasztok."

http://szimpatikus.blog.hu/

*****

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.