helyrajzi szám

A régi 0 kilométerkő

Lokál

1972-ben eltűnt a szobor, mindenféle indoklás nélkül.

A legenda szerint a budavári palota küszöbén állt a 0 kilométerkő, de a Lánchíd építésekor levitték a híd mellé, ahonnan viszont eltűnt. Sokáig senkinek sem hiányzott, nélküle is a Lánchíd budai hídfője maradt az állami országutak kilométer-számozásának origója. De az 1930-as évek elején, Festetics Pál ötlete nyomán a Hungária Automobil Club felkarolta az új 0 kilométerkő felállításának ügyét. Ez azt jelentette, hogy egy Szűz Mária-szobor elkészítésével bízták meg Körmendi Frim Jenő szobrászművészt, aki fehér márványból alkotta meg az egy méter magas, 1932. május 7-én leleplezett Madonna-kilométerkövet.

A korabeli leírás szerint a szobrot kétméteres mészkő oszlopon helyezték el, amelyet három, kőből faragott dombormű díszített. „Az egyik a gyalogost, az országutak vándorát, a másik a kocsist, a harmadik az autóvezetőt ábrázolja. A talapzat negyedik oldalán a következő felírás olvasható: A magyar országutak kiindulópontja, 0 kilométer. Állította a Hungária Automobil Club 1932” – írták a műről, amely 12 évig állt a Lánchíd budai hídfőjénél, majd Budapest ostroma idején elpusztult. És mivel 1945 után már senki nem gondolhatta komolyan, hogy Máriaként ábrázolják a 0 kilométerkövet, a téma sem került napirendre.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében.