Az ifjúságé a jövő

Több mint tíz éve annak, hogy az október 6-i gyásznapon a Kossuth téren rendezett katonai díszszemle alatt bekapcsolva felejtettek egy mikrofont, így ország-világ hallhatta a miniszterelnök szavait. „Nincs köztük kövér, az a halálom. A pocakos tábornokok…” – mondta Orbán Viktor az őt kísérő parancsnoknak, így fejezve ki jól megérdemelt elégedettségét, mely a nyalka főtisztek láttán eltöltötte.

A kijelentésnek látszólag nincs köze a 2022-es választási kampányhoz, amelyben az akkori honvédelmi miniszter is aktívan részt vett.  Az amúgy pártonkívüli Benkő Tibor tavaly március 5-én, Kiskunhalason a fideszes képviselőjelölt vendégeként az alig két hete tartó ukrajnai háborúról szólva nemcsak felmondta az azóta sem halkuló mantrát, miszerint „a békét nem erőszakos eszközökkel kell kiharcolni, hanem tárgyalással”, de azt is kijelentette, hogy erős magyar honvédség mellett szükségünk van a NATO-ra is, mivel egymagunk „arra nem leszünk felkészültek, hogy bárki ellen ezt az országot meg tudjuk védeni”.

Benkő ezt minden bizonnyal nem tiszteletbeli pártkatonaként, hanem veteránként, egykori vezérkari főnökként mondta, nem is sejtve, hogy az efféle őszinte beszéd mennyire nem passzol a miniszterelnök jövőbeni elképzeléseihez. Nem csoda, hogy a választások után Benkőnek nem osztottak lapot. A honvédelmi tárca a fegyverkereskedéssel is foglalkozó macher, Szalay-Bobrovniczky Kristóf kezébe került, s ezzel Orbán Viktor nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a katonai know-how-ból egyedül a feltétlen engedelmességet tartja fontosnak. Így aztán Szalay-Bobrovniczky a múlt héten bátran hirdethette meg, hogy a honvédség vezetésében megérett az idő a generációváltásra. „Most kell fiatalítani, most kell megnyitni az utat azon idősebb tisztek előtt, akik egyébként kiválóan szolgálták eddig hazájukat, és még nyitva áll előttük a civil munkaerőpiac” – mondta a miniszter, midőn bejelentette, hogy immár nem számít a 45 évnél idősebb tisztek jelentős részére, s egyszerűen kirúgja őket a honvédségtől.