"A főpróba megvolt" - Horváth Aladár roma polgárjogi vezető

  • Gaal Ilona
  • 2011. június 9.

Belpol

Gyöngyöspatán a civilek mentették meg Orbán Viktort és kormányát attól, hogy a Jobbik elsöpörje - állítja Horváth Aladár, aki interjúnk megjelenésekor már az Egyesült Államokban tanulmányozza a hazainál sikeresebb polgárjogi mozgalmakat.

Magyar Narancs: Egy évvel ezelőtt, miután az országgyűlési választásokon alig kapott szavazatot Edelényben független jelöltként, azt mondta, visszavonul a politikától. Gyöngyöspata mégis megszólalásra késztette.

Horváth Aladár: Az "edelényi pofon" után próbáltam végiggondolni, hogy miben voltunk jók, miben sikertelenek az elmúlt húsz évben, s mi az általam fémjelzett polgárjogi mozgalom és a saját felelősségem ebben. Rájöttem, hogy csodát nem lehet művelni, különösen nem egy olyan országban, amely nem képes szembenézni saját közelmúltjával, hibáival, és amelyik nem ad bizalmat a cigány eredetű magyar politikusának. Ugyanakkor mint írástudó embernek - különösen, ha olyan mértékű bajok vannak, mint most - kötelességem megszólalni. Ha kevesen hallják meg, akkor is. És az eltelt egy év alatt a Fidesz szisztematikusan bontotta le a köztársaságot, aminek a helyébe egy király nélküli királyság keleti típusú változatát építette ki, amelyben elsősorban a romák váltak totálisan védtelen párianéppé.

MN: Akkor a Gyöngyöspatán kialakult helyzet meg sem lepte?

HA: Régóta mondjuk, hogy ahonnan kivonulnak a köztársaság, a liberális jogállam intézményei, oda be fognak vonulni az anarchia, a barbár erőszak különítményesei. Ez nem lepett meg. Az viszont igencsak, ahogyan a Fidesz-kormány kezelte, kommunikálta a történéseket: ostobán és amatőr módon. Mert ha nem feltételezzük azt a kormányról, hogy tudatosan hagyta a zavargásokig fokozni a szélsőjobbos provokációkat, hogy tudatosan járatta le hazánkat a nemzetközi közvélemény előtt - miközben soros EU-elnökként roma keretstratégiával kampányoltak -, akkor azt kell gondolnom, hogy országunk vezetői nem ismerik a vidék állapotát, és a szociális, etnikai kríziseknek még a felületi kezeléséhez sem értenek. Az is lehetséges, hogy Orbán nem képes az akaratát érvényesíteni a belügyi és a társadalmi felzárkóztatási minisztériumok, államtitkárságok között, a kormány "harcban áll" a fegyveres testületekkel, a bíróságokkal is, és ezekből a konfliktusokból is ered a tehetetlenség, az államigazgatási bénaság - és ennek is a legszerencsétlenebbek lesznek a kárvallottjai.

MN: Ön szerint miért hagyta Orbán Viktor, hogy a Jobbik megtörje az állam erőszak-monopóliumát?

HA: A miniszterelnök egy tévéinterjúban azt mondta, hogy a politikában, miként a fociban is, "megfelelően kell tempírozni", vagyis megfelelő időben kell a labdát a hálóba rúgni. Ebből az következtethető, hogy Gyöngyöspata ügyében is "pályán volt" a kormány, csak hagyni akarta a helyzetet addig fajulni, hogy a társadalom támogassa a büntetőtörvény módosítását "az egyenruhás bűnözés" szankcionálására. Megítélésünk szerint a törvénymódosításra azért volt szükség, hogy a törvény hiányára lehessen hivatkozni az elmaradt cselekvések helyett. Mert Patán a zaklatás, a személyi szabadság megsértése, a közösség tagja elleni erőszak alapos gyanúja ugyanúgy, mint a rendőri mulasztások gyanúja is felmerül, az intézkedésekhez nem lett volna szükség újabb paragrafusra. A nagypolitikában pedig Orbán Viktor nyilván érzékelte, hogy a csapatkapitányi szerepköréért cserébe több jobbikos játékost be kell válogatnia. Jobban kellene vigyáznia, mert velük nemcsak a nemzetközi porondon válhat vállalhatatlanná, hanem a kapitányi tisztségtől is megfoszthatják. Jelentős a Jobbik térnyerése a közmédiumokban, az ügyészségen és a bíróságon belül is, és ne felejtsük el, hogy a nyíltan szélsőjobbos nézeteket valló Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete taglétszáma 9000 fősre duzzadt, s így már a rendőri állomány több mint 20 százalékát képviseli! Az ő demonstratív erejüket láttuk a rendvédelmisek tüntetésén. Nem túlzás azt állítanunk, hogy Gyöngyöspatán a polgárjogi mozgalom és más civilek mentették meg Orbánt és az egész országot a Jobbik puccsától. Mindenesetre a főpróba megvolt. S ha az állam nem fogja fel, hogy vissza kell vinni a köztársaságot a faluba, rövid időn belül meglepetések érhetik.

MN: Gyöngyöspatán a lakosság körében tényleg akkora a Szebb Jövőért támogatottsága, mint ahogy azt a híradások sugallják? Ezekből az derül ki, hogy a cigányok teljesen felrúgták az együttélés szabályait, s az ott élőknek mindegy, hogy ez primer megélhetési vagy szociokulturális okok miatt tör-tént-e így. Ezért már nem látnak más reményt a hétköznapjaik biztonságára, mint a Véderőt.

HA: Ez a kép teljesen torz. Gyöngyöspatán a helyzet teljesen megfelel annak, amit Ladányi János az etnikai konfliktusok természetéről ír: elsősorban nem gazdasági, hanem politikai okai vannak, s az elit generálja. Gyöngyöspatán a kétezres évek közepére nagyon naggyá vált a különbség a képzetlen romák és a nem romák egzisztenciális helyzete között. A gyárbezárások és a mezőgazdaság hanyatlása következtében csökkenő munkalehetőségek közül a gettóban élő romáknak sokkal kevesebb jutott, mint a nem romáknak, akik képzettségben is előnyösebb helyzetbe kerültek - így nőtt az egzisztenciális szakadék a két csoport között. De ez még kevés az etnikai megosztottsághoz és a nyílt konfliktushoz. Viszont ekkorra a faluban megerősödött a rendszerváltást követő gazdasági ügyeskedők körében egy kiskirályi csoport. 'k 100 milliós nagyságrendű vissza nem térítendő támogatásokat vettek fel az első Széchenyi Terv idején. Vannak ott olyan milliomosok, akik munkanélküli-járadékot kapnak. Ez a baráti kör nyíltan támogatja a nyilasokat. 'k egyben egy informális hatalmi centrum, a polgármestert és a testületet is ők irányítják a háttérből, így nem övék a politikai felelősség. 'k eldöntötték, hogy a cigányok veszélyeztetik a település idegenforgalmát, s ennek megoldására egyetlen lehetőség van: a kiüldözés. 2006-ban született Gyöngyöspatán egy helyi rendelet, amely három utcában, azokban, ahol a romák élnek, megtiltja az építkezést. Nem mellesleg pont ezekben az utcákban kapott most a Szebb Jövőért járőrözésre engedélyt. Szerencsére a kisebbségi ombudsman közbenjárására Horváth László Heves megyei kormánymegbízott a helyzet rendezésére törekedve eltörölte ezt a rendeletet. A községben még a sorozatgyilkosságok előtt voltak Molotov-koktélos gyújtogatások, a felelősök kilétéről nem tudnak a helyi romák.

MN: Azért az igaz, hogy valóban meglévő félelmeket aknáz ki a helyi elit. És az is, hogy csak a szélsőjobb az, amelyik ezeket a félelmeket meghallja.

HA: A polgárjogi mozgalom két évtizede mondja mindkét politikai tábornak, hol halkabban, hol hangosabban, hogy a neoliberális gazdaságpolitika, a vidék elszegényedése, a falvak elsorvasztása, az iskolai apartheid, a nyomor éhséglázadásokhoz, faji zavargásokhoz fog vezetni. S miközben minket tartottak radikálisnak, hagyták, hogy az újnyilas hordák előbújjanak, és nyíltan fasiszta megoldásokat kínáljanak a választóknak. De ha a kormány tovább hagyja, hogy ezeket a létező társadalmi válságokat a szélsőjobb válaszolja meg, akkor rövid időn belül Orbánt is maguk alá temetik. Egy jobboldali beállítottságú országban nagyon kockázatos, ha az újnyilas és a kereszténykonzervatív politikák egymásba folynak. Ezért is aggasztó, hogy az Alkotmányból kimarad a szociális biztonsághoz, a munkához vagy a lakhatáshoz való jog - mert már jogi kapaszkodó sem lesz az apartheid típusú elkülönítéssel szemben.

MN: Van társadalmi párbeszéd a kialakult helyzetben?

HA: Nincs párbeszéd, ami érthetetlen és tragédia. Mert mindenkinek az lenne az érdeke, hogy legyen. Az állam és a jogvédők, civilek a sajtón keresztül beszélnek el egymás mellett, az alapvetően kormánypárti sajtó szűrőin keresztül jut el véleményünk a társadalomhoz. Szerencsére az internet valamit enyhít a szabad sajtó hiányán. Tovább rontja a helyzetet, hogy nincs a cigány közösségeknek hiteles országos képviseletük: a fideszes képviselő és OCÖ-elnök Farkas Flórián egyszer volt Patán, akkor is kifütyülték. Ez eddig senkivel nem fordult elő. A hatalom egyetlen tárgyalópartnerként őt fogadja el, ez olyan, mintha magában, magával beszélne. Nevetséges és kontraproduktív. Mi pedig a polgárjogi mozgalomban úgy látjuk, erkölcsi kötelességünk megóvni az országunkat és a népünket a lemaradástól, az egymás ellen uszítástól. Ezért szabadon elmondjuk, amit gondolunk, és ha tenni is van módunk valami fontos dologért, akkor teszünk. Észre fogjuk vétetni az állammal, hogy nem "ő szülte" a népet, nem neki van népe, hanem fordítva: a népnek van állama.

MN: Azt mondta, gondolkodott a saját felelősségén, és azon, mit tehetett volna másképp a roma polgárjogi mozgalom az elmúlt húsz évben. Nem lett volna esély arra, hogy az önök emberét fogadja el a kormány partnernek?

HA: A kormányok mindig a saját embereiket ültetik a cigányok nyakába. Amíg etnikai politizálás folyik, a kiszolgáltatott emberek mindig az aktuális kormány által favorizált cigány politikusra fognak szavazni. 2003-ban OCÖ-elnökként kísérletet tettem arra, hogy felszámoljam a cigány önkormányzat politikai gettóba szorítottságát. Három hónap alatt megbuktattak. De a polgárjogi mozgalomnak az a küldetése, hogy kivezesse-kiszabadítsa a romákat a fizikai és politikai gettóból. És ehhez összefogást teremtsen a hasonlóan kirekesztett és elnyomott nem cigány eredetű magyarokkal, azokkal, akiknek hasonlóan nincs képviseletük.

MN: A gyöngyöspatai masírozókat felmentették, az igazságszolgáltatás pedig már több perben kifordította a törvényt: a miskolci és a sajóbábonyi esetekben a cigányokat ítélték el rasszizmusért, amikor a rasszista támadásokban védekeztek.

HA: Abszurd őrület, mint minden vérvád.

MN: Ezek egyenes következménye, hogy a gyöngyöspatai helyzet miatt felállított parlamenti bizottság a megalakulása előtt eldöntötte, hogy nyaralni vitték húsvétkor a cigány gyerekeket és anyákat. Van itt még remény?

HA: Kicsit feszültté tesz, hogy sok potenciális Gyöngyöspata van az országban. Nagy a nyomor és gyűlölködés, és mivel egyre súlyosabb megszorító intézkedések jönnek, egy apró szikra elegendő a robbanáshoz. Az állami kríziskezelés intézményei még mindig nem léteznek, vagy nem működnek. Az elmúlt hetek történései, nemkülönben a barátaim meggyőztek arról, hogy a hazai polgárjogi mozgalomnak és általában a civil szervezeteknek óriási szerepük van a demokratikus rendszer fenntartásában.

MN: Milyen ítéletet vár abban a perben, amelyben a romák ellen elkövetett támadások gyilkosai ülnek a vádlottak padján?

HA: Közelebb lennénk a teljes igazság felderítéséhez, ha a vádlottak padján ülnének a megbízók, a finanszírozók, és mindazok, akik elmulasztották megfigyelni és időben lekapcsolni a gyilkosokat.

MN: Most, hogy újra közéleti szerepet vállalt, el is hagyja egy időre az országot. Miért megy Amerikába?

HA: Fél évig leszek vendéghallgató a Brown Egyetemen, és az amerikai polgárjogi mozgalmakat fogom tanulmányozni. A Wesley János Főiskolán Roma Polgárjogi Intézetet hozunk létre, ehhez foglalkozom kint azzal, hogy a színes kisebbségekkel kapcsolatos témákat, a polgárjogi mozgalmakat hogyan integrálták az amerikai felsőoktatásba. Szeretnék jó kapcsolatokat kialakítani Martin Luther King, Malcolm X utódaival, megvizsgálni a használható tapasztalatokat. Tanulni tőlük, és tanítani őket a hazai helyzetre. Nagyon remélem, nem vesz olyan fordulatot az ország, amiért idő előtt haza kéne jönnöm.

Figyelmébe ajánljuk