Magyar Narancs: Nagy port vert fel, amikor az ATV műsorában ön azt mondta, egyes munkatársaiban már nem bízik. Mire gondolt pontosan?
Pálffy Ilona: Vannak szoros értelemben vett munkatársaim, akik itt dolgoznak, az NVI épületében, és vannak a helyi választási irodák munkatársai. A kijelentésem az utóbbi körre vonatkozott, mert több helyen valóban érthetetlen módon vették a jelölteket nyilvántartásba.
MN: Az NVI körülbelül 80 dolgozójának ön a munkáltatója. De hogy kell elképzelni a területi és helyi választási irodákkal való munkakapcsolatot? Az ő munkájukat hogyan ellenőrzi?
PI: Hát, elég nehezen. 'k a különböző önkormányzatoknál dolgoznak, a helyi választási irodák vezetői általában a polgármesteri hivatalok jegyzői, a területi választási irodákat pedig a megyei főjegyzők irányítják. A törvény adta oda ezt a hatáskört a jegyzőknek, főjegyzőknek. Piramisszerűen le kell tenniük az esküt - tehát én csak a megyei főjegyzőket esketem -, ezen túlmenően a választásokkal összefüggő feladatok tekintetében utasítási jogköröm van felettük.
MN: Csak akkor néz rá az alsóbb szintek munkájára, ha valamilyen hibáról értesül, vagy egyébként is folyamatos az ellenőrzés?
PI: Az ellenőrzést is csak piramisszerűen tudjuk megoldani. Összesen 3000 település és több mint 1400 választási iroda van, tehát őket folyamatosan, közvetlenül ellenőrizni nagyon nehéz. Ha valamire felhívják a figyelmem a pártok vagy a sajtó munkatársai, annak is csak a területi irodákon keresztül tudok utánanézni. Hasonlóképpen, ha helyben valamilyen probléma merül fel, akkor a hivatalos út betartásával először a közvetlen feletteshez, a területi irodához fordulnak. Ha a területi iroda nem tud segíteni, akkor ők fordulnak hozzám. Persze előfordul néha, hogy valamelyik egyéni választókerület vagy település közvetlenül minket keres meg, de azt nem is bírnánk, hogy az összesnek folyamatosan mi adjunk eligazítást. Ez a megyén keresztül történik. Amivel most gondom van, az az átjelentkezés és a külföldön szavazók névjegyzékébe való jelentkezés, itt a TASZ jelzett egy problémát, ezért a főjegyzők segítségét kértem, hogy ellenőrizzük a határidők betartását.
MN: A TASZ azt is kritizálta, hogy az online rendszer nem küld a kérelemről visszajelzést, így a választópolgár nem tudja igazolni, hogy beadványa megérkezett a helyi választási irodához.
PI: A törvény egy napot ad arra, hogy a kérelmet el is bírálják, tehát nem nagyon kellene külön visszajelezni, hiszen másnap már értesítést kell küldeni arról, hogy elfogadták vagy nem fogadták el a beadványt. Pontosan azt akarom ellenőriztetni, hogy mennyire történik meg határidőre e kérelmek elbírálása, mert ez nagyon fontos lesz, különösen a végén, amikor már zárnak a kérelembenyújtási határidők.
MN: Önnek van egy olyan jogköre is, hogy ha valaki hibázik az önkormányzati munkatársak közül, attól megvonhatja a juttatása egészét vagy egy részét. Ezzel a lehetőséggel élt már?
PI: Még nem is kapott senki juttatást, mert az elszámolás a választások végén történik. A közigazgatási és igazságügyi miniszter pénzügyi rendelete határozza meg, hogy egy helyi vagy területi választási iroda vezetőjének mekkora tiszteletdíj jár. A választások után fogom megnézni, kivel volt nagyon sok gond, és akkor ő nem kap tiszteletdíjat. Nem horribilis összegekről van szó egyébként, pár tízezer forint, de ezt valóban csökkenthetem vagy megvonhatom.
MN: Az együttműködés említett nehézségei felvetik azt a kérdést, amit az MSZP is kritizált, nevezetesen, hogy nincsen kormányzati felelőse a választásoknak. Korábban a Belügyminisztérium, majd a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozott a választások lebonyolítása, az NVI viszont önálló szerv. Ön lát ebben problémát?
PI: Én 1994-ben már dolgoztam az Országos Választási Irodánál, akkor a Belügyminisztériumhoz tartozott a választás, és annyival egyszerűbb volt a helyzet, hogy az önkormányzatok is a minisztérium alatt voltak. De azért minden önkormányzat önálló, a jegyzőnek is elsősorban a polgármester és a képviselő-testület adhat utasítást. Így a választási szerv közvetlen utasítási jogköre ebben az esetben is nehézségbe ütközik, mert hirtelen egy embernek több főnöke lesz. Összehangolni mindig nagyon nehéz a választási és az egyéb - például adózással, szabálysértésekkel kapcsolatos - feladatokat, teljesen függetlenül attól, hogy ki felel a választásokért. 2010-ben már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozott a választás, ők szerintem ugyanolyan helyzetben voltak, mint most mi. Én azt hiszem, hogy az MSZP itt nem annyira az önkormányzatok irányítására gondolt, hiszen kevésbé felkészült munkatársak mindig lehetnek. Inkább arra utalhattak, hogy mivel a választásban elsősorban állami tulajdonú cégek vesznek részt, egyszerűbb lenne, ha őket egy minisztérium fogná össze, és nem az NVI.
MN: Itt a különféle közbeszerzéseken nyertes cégekről van szó?
PI: Igen. És pontosan az a lényeg, hogy közbeszerzés útján nyertek, mindenkivel szerződéses kapcsolat van. Tehát ha valaki nem teljesít, akkor ugyanúgy járhatunk el mi autonóm államigazgatási szervként, mint egy minisztérium. Lehet kötbérezni, vagy egyéb szankciókkal élni.
MN: Tegyük rendbe az informatikai rendszerrel kapcsolatos híreket! Sok helyen az jelent meg, hogy ez összeomlott, vagy el sem készült. Ezzel szemben önök azt állítják, hogy a rendszer működőképes, csak a hardver nem állt mindenhol rendelkezésre.
PI: Azzal, hogy megalakultak a járási hivatalok, nagyon sok gép és ember elkerült az önkormányzatoktól, ezzel már akkor számoltunk, amikor elkezdtük kialakítani a választások informatikai rendszerét. Van az úgynevezett anyakönyvi szolgáltató alrendszer, ezt a legfeljebb öt szavazókörrel rendelkező településeken lehet használni. Az ehhez tartozó gépek abszolút rendben vannak, sőt saját kérésre néhány nagyobb település is ezekkel bonyolítja a választást. Már tavaly - amikor elkészült a választási irodák feladatairól szóló miniszteri rendelet - bevonták az okmányirodákat, tudván, hogy náluk jóval erősebb az infrastruktúra, különösen a nagy teljesítményű nyomtatók tekintetében. Egyébként a korábbi választásokon is ez a két kör dolgozott. Ezenfelül bejött egy 400 települést érintő harmadik rendszer. Ide már kimentek a gépek, de ennek van a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában (KEK KH) egy központi szervere is. A szerver beszerzése különböző közbeszerzési stopok miatt csak most történt meg, a tesztelés jelenleg is zajlik. Amikor elkezdődött az ajánlás, ez a rendszer még nem állt fel, ezért választottuk az okmányirodák bevonását, de hangsúlyozom, hogy erre előre készültünk, amire a miniszteri rendelet eleve lehetőséget is adott. A választások előtt a névjegyzékek nyomtatását is az okmányirodákra fogjuk bízni, bármilyen jól működjön is minden rendszer, mert nekik van nagy teljesítményű nyomtatójuk.
MN: És az a program, amivel mondjuk egy ajánlóívet összeállítanak, az egységes?
PI: Programmal kapcsolatos gondokat senki nem vetett fel. A program elkészült, de folyamatosan fejleszteni kellett, mert a választójogi törvényekben most sok minden megváltozott. Az utolsó pillanat után, szeptemberben és októberben is volt választási eljárási törvénymódosítás, ki kellett írni a közbeszerzéseket, tehát lépésről lépésre tudtuk csak a programokat fejleszteni. Van egy regisztrációs program határon túli magyaroknak, van egy átjelentkezési program, elkészült az ajánlási program. Ezekkel tehát nincs gond, ezért sem értettem a rendszer összeomlásáról szóló híreket, mert a rendszer több elemből áll. Mindösszesen annyi történt, hogy bizonyos gépek nem működtek, de az okmányhálózat ezeket pótolta.
MN: Az ajánlóívekkel az volt a gond, hogy eltérő sorrendben szerepeltek rajtuk a több pártból álló jelölő szervezetek.
PI: Ez összesen kilenc helyen történt.
MN: Értem. De ez azt jelenti, hogy az íveket nem egy központi program állítja össze, hanem helyben viszik fel az adatokat?
PI: Igen, ez így is volt tervezve. Mindenki helyben töltötte ki az egyéni jelölőlapot, és az adatokat is helyben rögzítették, ennek során történtek az ismert pontatlanságok. Kétségtelen, hogy a nagy pártok központilag is tudtak volna jelentkezni, de sok kis párt és független jelölt is van, 4000 jelöltet nem tudtunk volna regisztrálni, ezért döntöttünk a helyi szintek mellett.
MN: Még egy tisztázó kérdés: konkrétan melyik az az eleme a rendszernek, amit még csak most fognak tesztelni?
PI: Azt teszteljük, hogy az egész hálózat hogyan működik, és hogy milyen teljesítményre képes a KEK KH szervergépe. A pontos kifejezés egyébként a próba, azt is vizsgáljuk, mely területeken kell erősítenünk még gépekkel vagy nyomtatókkal. Természetesen lesz még választási főpróba is, a sajtó jelenléte mellett.
MN: El tudja képzelni, hogy a választásokig nem áll fel biztonságosan a rendszer?
PI: Nem.
MN: Az ajánlásokkal kapcsolatban több párt is jelezte, hogy az ellenőrzés a korábbinál szigorúbb volt, 30-40 százalékos elutasítási arányokkal is találkoztak. Itt nem érvényes az a szabály, hogy ha a választópolgár kiléte egyértelműen megállapítható, akkor nem számít például egy második keresztnév elhagyása?
PI: A választási eljárási törvény elég szigorúan azt mondja, hogy minden adatnak egyeznie kell. Ettől függetlenül, amikor azt láttam, hogy a törvény betűre megtartása nagyon magas hibaszázalékokat eredményez, akkor a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordultam, hogy adjon iránymutatást erre. Így bizonyos hibáktól már el lehet tekinteni, például a második utónevek vagy a doktori cím elhagyásától, a közterületek nevében vétett helyesírási hibáktól.
MN: Tehát végül ugyanúgy bírálták el az ajánlásokat, mint a névjegyzékbe vételi kérelmeket.
PI: Hasonlóan a határon túliak névjegyzékbe vételi kérelmeihez. Az átjelentkezőknél és a külföldi szavazóknál a szigorú szabályok továbbra is fennállnak.
MN: Mit lehet csinálni, ha egy jelölttől ellopják az ajánlóíveket? Ilyen tartalmú hír is volt már.
PI: A törvény itt is szigorúan fogalmaz, amikor kimondja, hogy ha valaki nem adja le a felvett ajánlóíveket, akkor oldalanként mintegy 50 ezer forintot kell fizetnie. Ha valaki azt állítja, hogy ellopták tőle, akkor büntetőeljárást kell kezdeményeznie.
MN: A kopogtatócédulás rendszert korábban sok kritika érte. Az ajánlóíveknél érkezett önökhöz bejelentés valamilyen visszaélésről? Gondolok itt az ajánlás megvásárlására vagy pártok közötti átadására.
PI: Az ajánlóívek minden oldalán szerepel a párt neve - ebből volt ugye probléma, hogy néhány esetben rossz sorrendben került rá. Innen kezdve, ha egy párt ajánlóívet igényel, azt nem nagyon tudja senki másnak átadni.
MN: Úgy értem, hogy átmásolják az adatokat, mivel egy ember több jelöltet is ajánlhat. Ez annak állhat érdekében, aki szeretné, hogy minél több induló legyen.
PI: Ez adatokkal visszaélés és bűncselekmény, de nem a választási eljárás szabályai közé tartozik. Ha valaki ilyenről tud, akkor fordulhat az adatvédelmi biztoshoz, és büntetőeljárást is kezdeményezhet.
MN: A névjegyzékbe vételi kérelmekkel kapcsolatban a TASZ-nak volt egy másik észrevétele is, nevezetesen, hogy az online rendszerben mások nevében sem túl bonyolult kérelmet benyújtani. Ez a veszély ön szerint valós?
PI: Kicsi a valószínűsége annak, hogy valaki egy másik választópolgár minden szükséges adatával rendelkezzen. Ennek ellenére amint megkaptam Szabó Máté Dániel úrtól a levelet, azonnal kezdeményeztem egy rendeletmódosítást. Ennek értelmében az ilyen kérelmek elbírálásáról már nemcsak online kapnak visszaigazolást a választók, hanem akkor is ki kell küldeni a címükre, ha ezt külön nem kérték. Úgy gondoltuk, hogy ezzel a megoldással ön például az állandó lakcímén mindenképpen megkapja az értesítést, és láthatja, ha valaki az adataival visszaélve átjelentkeztette. Így még van lehetőség az átjelentkezés törlésére.
MN: Akkor is, ha ezt az utolsó pillanatban csinálják?
PI: Az utolsó két-három napban már nehéz korrigálni. Lényegében, mivel törvényhez már nem lehetett hozzányúlni, ezt tudtuk a TASZ jelzésére tűzoltásszerűen csinálni, és ezt ők is jó intézkedésnek látják.
MN: A levélben szavazásról ön korábban azt nyilatkozta, hogy bízni kell a választópolgárokban. A legfőbb félelem viszont itt az, hogy pártaktivisták nagyszámú levélszavazatot gyűjthetnek öszsze, és abból csak bizonyosakat adnak fel postán, vagy dobnak be a külképviseleten. Ráadásul a választópolgár nem is tudja ellenőrizni, hogy a szavazata eljutott-e az NVI-hez.
PI: Kétségtelen, ezt senki nem fogja megtudni, de ez minden levélszavazásnál így van, a világon bárhol. Nem is biztos, hogy a pártaktivisták manipulációja kell ahhoz, hogy a szavazat ne érkezzen meg, az adott ország postájának hibájából is előfordulhat, hogy határidő után érkezik meg egyik-másik levélcsomag. Függetlenül a szavazat tartalmától - amit azért nem igazán tudhat meg senki - minden levélszavazásnak megvan az a kockázata, ami egy sima levél feladásakor is fennáll. Remélem, van annyi felelősségérzetük a választópolgároknak, hogy nem adják oda a szavazatukat akárkinek, aki bekopog hozzájuk.
MN: Térjünk át a szavazás napjára. Önök a szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak képzéseket is tarthatnak. Mire készítik fel őket, milyen trükkökre lehet számítani?
PI: Nem azért készítjük fel őket, hogy a visszaélésekre figyeljenek oda, hanem azért, hogy mindent jól, a törvényeket betartva csináljanak. A felkészítés el fog kezdődni, a hagyományokhoz híven egy füzetet fogunk kiadni a szavazatszámláló bizottságok számára. Ennek alapján a helyi jegyzők fogják felkészíteni a hozzájuk tartozó szavazatszámlálókat és jegyzőkönyvvezetőket. Nagyon sok mindenre kell figyelni, ha valaki több szavazást is végigcsinált már, akkor sem csinálhatja rutinból, mert minden megváltozott. Különösen figyelniük kell arra, hogy van nemzetiségi szavazás, van átjelentkezés, vannak Braille-írásos szavazólapok. Nagyon fontos, hogy ne keverjék össze ezeket, és mindenki a neki megfelelő szavazólapot kapja meg.
MN: A szavazatszámláló bizottságokban pártok által delegált tagok is lehetnek...
PI: Reméljük, hogy lesznek is.
MN: A kérdésem az, hogy mi történik akkor, ha vita van egy szavazat érvényességéről. A kisebbségben maradt tagoknak milyen lehetőségeik vannak?
PI: Szavazattöbbséggel döntik el ezeket a vitákat, és aki kisebbségben marad, annak van jogorvoslati lehetősége. A szavazatszámláló bizottság döntése ellen az egyéni választókerületi választási bizottsághoz, ezután a Nemzeti Választási Bizottsághoz, végső soron a Kúriához lehet fordulni.
MN: Az átjelentkezés szabályai is megváltoztak, most már mindenkinek a szavazata abba az egyéni választókerületbe fog számítani, ahol a lakóhelye van. Értelmes változtatásnak tűnik, ugyanakkor pluszteher a választási irodáknak, hogy akár 105 másik kerületbe szétküldjék az átjelentkezéses szavazatokat. Ez a folyamat hogyan zajlik?
PI: Úgy gondolom, ez flottul fog működni. Az átjelentkezési adatokat az utolsó pillanatban le fogjuk válogatni, a nyomda az utolsó éjszaka eltérő színben fogja kinyomtatni az átjelentkezéses borítékokat, majd kiszállítják őket arra a településre, ahol a választópolgár szavazni akar, de rajta lesz az ő eredeti választókerületének a száma is. A szavazatszámláló bizottságok a névjegyzékből látni fogják, hogy ki melyik kerületből jelentkezett át: itt arra kell figyelni, hogy a megfelelő lapot a megfelelő színű borítékkal adják át neki. Az urnabontás után a bizottság a más színű borítékokat elkülöníti, és felszállítja hozzánk.
MN: És ezeket a központban számolják össze?
PI: Nem, mind a 3200 településről felérkeznek ide az átjelentkezéses szavazatok, és mi viszszaterítjük abba a választókerületbe, ahová számolni kell. Ezt a külföldről beérkező szavazatokkal együtt fogjuk csinálni. A választást követő negyedik napig érkezik be minden az NVI-be, és a hatodik napon lesz a végső összeszámlálás az egyéni kerületekben.
MN: A levélszavazatokat viszont az NVI számolja.
PI: Így van. Már a választást megelőző hatodik napon megkezdhetjük a levélszavazatok előzetes feldolgozását, ami azt jelenti, hogy a levélszavazat mellett lévő azonosító nyilatkozatot öszszehasonlítjuk a regisztrációs adatokkal. Az anonim borítékban lévő szavazatokat a választás estéjén számoljuk össze.
MN: Említette, hogy a választást követő hatodik napig lesz végeredmény. Figyelembe véve az átjelentkezések, a külföldi szavazatok és a levélszavazatok számát, az előzetes eredményből mennyire lehet majd messzemenő következtetéseket levonni?
PI: Az előzetes eredmény a választások éjszakáján meglesz, és az is, hogy hány százalékos a feldolgozottság. Ezekből az adatokból látni lehet, hogy melyik választókerületben dőlt el a verseny, és hol kell még izgulni. Lesz minden egyéni választókerületben egy urna, amit nem bontanak fel, hanem ehhez keverik a választást követő szombaton az átjelentkezéses és a külföldi szavazatokat, és ezeket együttesen számolják össze. Szombat estére lesz meg az előzetes végleges eredmény, ami ellen lehet még fellebbezni is.
MN: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői korlátozott választási megfigyelést fognak végezni. Pontosan mit jelent ez?
PI: A korlátozott megfigyelés 10-12 főt jelent, ennyien fognak tehát az EBESZ-ODIHR részéről ellenőrizni. De még jönnek az EBESZ parlamenti közgyűlésétől, és mi is hívtuk több országból - például Franciaországból, Ausztriából, Németországból - a választási irodai kapcsolatainkat.
MN: Az új szabályok, az adminisztratív feladatok mennyivel dobhatják meg a választások költségét?
PI: A levélben szavazás és az átjelentkezés lehet költségesebb, de az informatika nem drágult, így szerintem nem lesz az eddigieknél sokkal nagyobb a végösszeg.
MN: Korábban négymilliárdot tippelt a Népszabadságnak.
PI: Ennél azért lényegesen több lesz, az informatikai részét tippeltem úgy. Emelkedett a szavazatszámlálók tiszteletdíja is, úgyhogy választásonként 6-6,5 milliárdot mondanék inkább.
névjegyPálffy Ilona a 2013 áprilisában önálló államigazgatási szervként létrehozott Nemzeti Választási Iroda első elnöke, a posztra májusban Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János nevezte ki, kilenc évre. A 65 éves, jogi végzettségű szakember korábban dolgozott az Országos Választási Irodában, volt az Országgyűlési Biztosok Hivatalának hivatalvezetője, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és az Alkotmánybíróság főtitkára is. Jelen megbízatása előtt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi és koordinációért felelős helyettes államtitkáraként tevékenykedett. |
