Az Ereco Rt. veszélyeshulladék-ügye: Roncsderbi

publikálva
2000/14. (04. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A szóban forgó hulladék a roncsautók ártalmatlanítására használt kalapácsos törőberendezésből kikerülő, kohászati hasznosításra alkalmatlan anyag. A porszerű szennyezés egy ciklonban leválasztható, a maradék pedig darabos jellegű hulladék. A veszélyes nehézfémtartalom inkább a ciklonporban jelenik meg. Az EU-szabályozásban nem, de Németországban veszélyes hulladéknak számít, nálunk a III. veszélyességi osztályba tartozik.

A szóban forgó hulladék a roncsautók ártalmatlanítására használt kalapácsos törőberendezésből kikerülő, kohászati hasznosításra alkalmatlan anyag. A porszerű szennyezés egy ciklonban leválasztható, a maradék pedig darabos jellegű hulladék. A veszélyes nehézfémtartalom inkább a ciklonporban jelenik meg. Az EU-szabályozásban nem, de Németországban veszélyes hulladéknak számít, nálunk a III. veszélyességi osztályba tartozik.

Tavaly július végén egy T. Z.-ként bemutatkozó fiatalember robbantotta ki az ügyet. Elmondta, hogy Kőbányára, az Akna utcai telepre egy nap alatt 17 nagy teherautó érkezett letakart rendszámokkal, és nagy mennyiségű ismeretlen anyagot rakott le a lakossági (!) hulladéklerakó területén. Azonnal mindenki tudni vélte, hogy az Ereco Rt. a tettes: autóbontásból származó, ún. shredderhulladékot szállított oda, ami veszélyes hulladéknak számít. Az is kiderült, hogy valószínűleg olajszármazékokkal és mérgező nehézfémekkel szennyezett anyagról van szó, amely jelentős talaj-, illetve talajvízszennyezést okozhat. Egy akkreditált labor szerint az anyag kadmiumtartalma 72,5-szerese, ólomtartalma 110,5-szerese, cinktartalma 142,8-szerese, higany-, nikkel- és krómtartalma pedig több mint húszszorosa a megengedett határértéknek. Csakhogy a mintát a botrányt kirobbantó helyi polgárok vették, így nem lehet alapja hatósági intézkedésnek.

Sokadszori unszolásra a hatóság embere is mintát vett ("ki mer ehhez hozzányúlni!" felkiáltással). A mérési jegyzőkönyveket még ma sem láttuk, de a hatóság kiadott egy végzést, miszerint a hulladék II. osztályú veszélyes hulladék, de nem shredder, hanem ollózási hulladék. Figyeljünk a szavakra, nagy jelentőségük lesz.

A lerakót a Gödör Kft. üzemelteti; többen azt sejtik, hogy nem ez volt az első adag, ami a "gödörbe" került. Az Ereco írásban nyilatkozta 1994-ben, hogy nem szállít veszélyes hulladékot (manapság ez is elég, úgy látszik). Senkinek nem tűnt fel, hogy az Ereco által szállított hulladék olajos és bűzlik, vagyis hogy nem kommunális hulladékról van szó.

Nem a miénk, de elszállítjuk

"Szó sincs környezetszennyezésről", nyilatkozta Horváth László, az Ereco Rt. vezére, aki szerint "az Ereco nem szállított veszélyes hulladékot az Akna utcába, ugyanakkor nem kizárt, hogy bizonyos olajoshordók ollózásakor mégis szennyeződhetett a kommunális hulladék". "Annak ellenére, hogy nem tőlünk származik a hulladék, már holnap elkezdjük az Akna utcai szeméttelep mentesítését", jelentették be. Ez abból állt, hogy néhány teherautónyi anyagot elvittek a dorogi égetőbe.

Horváth szerint (aki Kazahsztán címzetes konzulja) "az Ereco Rt. (...) itthon, illetve az anyavállalatánál mindig is úttörő volt abban, hogy a világon mindenütt a legkorszerűbb és legfejlettebb technológiákat alkalmazza. (...) Az Ereco Rt. semmi mást nem csinált, és nem csinál a jövőben sem, mint hogy jogkövető magatartást tanúsít."

Ugyanezzel az anyaggal (és jogkövető magatartással) az Ereco már bukott Pomázon 1995-ben. Az ottani főhős David McCall, az üzemeltető Concord Invest Kft. vezetője volt. A Concord-Invest (nehéz elvéteni a helyesírást, mert öt különböző néven van bejegyezve) huszonöt évre vette bérbe a bányát a pomázi önkormányzattól, amíg ki nem derült, hogy a shredder még bajt okozhat. Az önkormányzat felbontotta a szerződést, majd hosszas pereskedés kezdődött. A környezetvédelmi felügyelőség 1996-ban az Erecót nyolcmillió, a Concord-Investet ötmillió forint bírsággal sújtotta, valamint a szennyezés megszüntetésére kötelezte a társaságokat. A hulladék azóta is ott van, szemben a Concord-Investtel, mert az gyakorlatilag eltűnt; még jó, hogy megvan McCall, aki azóta az Ereco Rt.-nél dolgozik. A szakhatóság egyébként négy év után kötelezte a nem létező céget a kárelhárításra.

A Concord-Invest - lapértesülések szerint - sajátos módon szerzett a lerakásra engedélyt: ausztriai munkalátogatást szerveztek a környezetvédelmi felügyelőség vezetőinek, sőt a Concord-Invest "két fő részére feketepénz" kifizetését is az engedélyezés költségei közé számította, mert McCall úgy tudta, Magyarországon ez így szokás.

A felügyelőség megmagyaráz

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (KDVKF) képviselője állítólag ordítozott a telefonálóval, aki harmadszor is arra akarta rávenni a hivatalos személyt, hogy legalább menjen ki az Akna utcai telepre, és nézzen körül. A felügyelőség szerint az volt a helyzet, hogy a bejelentő nem volt hajlandó pontosan meghatározni a hulladék helyét az 52 hektáros területen, három vagy négy héten keresztül komámasszony, hol az olló jeligével szórakoztatta a KDVKF dolgozóit.

A parlament környezetvédelmi bizottsága azóta behívatta a KDVKF teljes vezérkarát, és kifaggatta az Ereco-történetről. A bizottság előtt Olesák Dénes független szakértő elmondta: a felügyelőség nem kellő határozottsággal járt el. Rácz Gábor (KDVKF) leszögezte, hogy "a környezetvédelmi felügyelőség (...) megtette a szükséges és elégséges intézkedéseket". A felügyelőségnek csak veszélyes hulladékkal kapcsolatban van hatásköre, kommunális hulladékkal kapcsolatban nincs, a lakossági lerakókon az illetékes jegyző a hatóság.

Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság fideszes elnöke írásban kérdéseket intézett Verrasztó Zoltánhoz, a felügyelőség igazgatójához, aki a meghallgatásra nem ment el, de a válaszok a politikust nem elégítették ki: "az ügyek eltussolását hajtották végre, az ellenőrzések végrehajtása elmaradt. (...) Kérdezem, milyen gazdasági és politikai erők, kik akadályozhatták meg, hogy a környezetvédelmi felügyelőség betartassa azt, amit önmaga elrendelt?"

Konkurenciaharc?

A botrányt kirobbantó csapat szakértője, Furulyás Ibolya, a Pécelglob Kft. ügyvezetője, amely a péceli hulladékos szolgáltatást végzi. Férje a HVG szerint elmérgesedett üzleti kapcsolatban volt David McCall-lal. Azóta az is kiderült, hogy a T. Z.-ként akciózó bejelentőnek más a monogramja, és a szomszéd telephelyről figyelhette az eseményeket, hiszen az Avermann Hungária Kft. alvállalkozója (volt), amely cég szintén hulladékkal foglalkozik. Konkurenciaharcra utal a HVG szerint az is, hogy "McCallt júliusban, az Akna utcai ügy kirobbanásakor egy vasdoronggal agyba-főbe verték, amikor a lakása előtt parkoló autója kiszúrt kerekét cserélte le". Tökmindegy, gondolhatja a mezei kőbányai polgár, ki kinek a haragosa, ki kit ver agyon vasdurunggal, ha az a hulladék ott van.

Hol a hulladék?

Meghökkentő, hogy öt éve nem tudjuk: hová került az évi 12-17 ezer tonna shredderhulladék. Szakértők szerint máig négymilliárd forintba került volna a veszélyes anyag szakszerű ártalmatlanítása, ehelyett ez az irdatlan mennyiség valahol itt figyel Pest megye különböző "lakossági" lerakóin.

A bizottság kérdésére, hogy hová teszik most a hulladékot, Horváth azt válaszolta: saját telephelyükön tárolják. Ezt Rácz Gábor, a felügyelőség embere siet kijavítani, hogy nem "tárolás", hanem "gyűjtés" folyik (a gyűjtési tevékenységre a 102/1996-os kormányrendelet egyévi lehetőséget ad). Rácz szerint alul-felül fóliával borított a szeptember óta összegyűlt mintegy 4000 tonna hulladék, és fér is még oda.

Azóta volt egy újabb ellenőrzés az Erecónál (Horváth szerint "a múltban zaklatásszerű rendszerességgel ellenőrizték az Erecót"). A bejelentőt egyszerűen nem engedték be, pedig társadalmi szervezettől hozott felhatalmazást. Később kifogást emelt a Környezetvédelmi Főfelügyelőségen, melyben leírja, hogy a KDVKF munkatársa középső ujját mutatta fel neki (ami nem szép dolog), és ezt mondta: "A probléma azért van, hogy a hatóság megoldja a felügyelettel, és nem azért, hogy a farka csóválja a kutyát, és az utcáról diktálják az államigazgatási eljárás egyetlen módját és lehetőségét."

A felügyelőség hol "haváriáról", hol "kényszerdepóniáról", hol "gyűjtésről" beszél. Pedig nincs haváriahelyzet, egy öt éve működő technológiáról van szó, és öt év után a cég már nem teheti meg, hogy kommunális lerakóra vigye az anyagot.

A legújabb hírek szerint az Ereco Rt. most Csömörön próbálkozik, ahol a shredderhulladékot monodepóniában akarja elhelyezni. Úgy tudjuk, telephelyestül megvette a helyi Szilasmetál Kft.-t: négy-öt évig tárolják a hulladékot, majd a bevételekből (ki fizet kinek?) megcsinálják a műszaki védelmet. A részletes környezeti hatástanulmány is készen van, ami Furulyás Ibolya szerint "fércműnek is nulla": a szakma számára ismeretlen Merán 97 Kft. készítette, tankönyvi lapok és prospektusok is vannak belemásolva. Nem tudunk róla, hogy hivatalosan kifüggesztették volna 30 napra a beruházás dokumentációját, de ami még szebb, az ilyenkor kötelező közmeghallgatást december 28-ra hívták össze, amikor mindenki szelíden büfizget a karácsonyi trakta után. Ennek jegyzőkönyvén december 27-i dátum van, amit utólag javítottak tollal 28-ra. És a lakosok részéről nem volt ott senki. A beruházást a csömöri képviselő-testület nem támogatja, a polgármesteri hivatal februárban mégis kiadott egy hozzájárulást.

Irány Afrika!

Az Ereco időszaki kötelező önbevallásai a felügyelőség szerint hiányosak. A botrány kapcsán nagy nehezen kiadott felülvizsgálati határozatot a cég megfellebbezte, és most mindenki arra vár (talán az Erecót leszámítva), hogy a Környezetvédelmi Főfelügyelőség mint másodfokú hatóság lépjen már végre. "Röhej, hogy a felügyelőség környezetvédelmi határozatát a cég megfellebbezte. Ne haragudjanak! Micsoda dolog az, hogy (...) amit egyébként kutya kötelessége lenne a saját imázsának javítása érdekében is megcsinálni, még meg is fellebbezi?" - így Olesák Dénes szakértő.

A kőbányai önkormányzat ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az Akna utcai szennyezés ügyében, a rendőrség azóta is fontolgatja, hogy ki lehetett a szennyező. Ügyészségi feljelentés is készült, ennek ellenére egyelőre semmi mozgás.

Illés Zoltán bizottsági elnök az ülésen világos szavakat intézett az Ereco-vezérekhez: "Amennyiben úgy gondolják, hogy Magyarországon olyan kommunális hulladéklerakóra lehet III. osztályú shredderhulladékot lerakni, amelynek nincs műszaki védelme, akkor távozzanak Magyarországról. (...) Ez nem Afrika, nem a fekete gyarmat, ahol bármit lehet csinálni úgy, hogy a profitot, extraprofitot lekaszálják, utána a környezetszennyezés pedig itt marad."

Szilágyi LászlóTermészetrajz

A hazai szabályozás egyértelműen előírja: ha ismeretlen összetételű hulladék keletkezik, akkor azt I. osztályúnak kell tekinteni mindaddig, amíg nem minősíttetik. Márpedig itt a minősítésre hosszú hónapokig kellett várni, és addig senki sem firtatta, hogy az Ereco hová szállítja a shredderhulladékot.

Több forrás egybehangzóan állítja, hogy a shredderezési technológia Amerikában és a nyugat-európai országokban évtizedek óta ismert, környezetbarát eljárás. Persze nem mindegy, hogyan alkalmazzák. Zúzás előtt ki illene szedni az akkumulátort, le kellene engedni a fáradt olajat és hűtővizet stb. Jobb helyeken a műanyag és textilrészeket is külön hasznosítják.

Arról nem is beszélve, hogy ha komplett autóroncsokat le lehet darálni előszelektálás nélkül, akkor le lehet mást is. Az Akna utcai mérési eredmények olyan koncentrációkat mutatnak az egyes szennyező anyagokból, hogy szakemberek feltételezik, egyéb hulladék is kerülhetett a gépsorba.

publikálva
2000/14. (04. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Képzelt forradalom
Zavargásokkal riogat a kormány
Vaklicittel spórolnak
Kieső onkológiai gyógyszerek
Exkluzív
Együtt ebédeltünk John le Carréval
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra