Sokaknak esett le az álluk 2013 szeptemberében, amikor az Országgyűlés tárgyalni kezdte az új drogellenes stratégiát. Egyeseknek azért, mert akkor jöttek rá, hogy 2010 után ilyen nem is volt hatályban, a többieknek meg az Orbán-kormány azon célkitűzése miatt, hogy 2020-ra Magyarország teljesen kábítószermentes lesz. A mára feledésbe merült Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen című anyag főleg morális alapon ítélte el a droghasználatot (ez a NER nyelvén annyit tesz, hogy a probléma szót a bűn vagy bűnözés szavakra cserélték), ennek megfelelően nagy szerepet szántak az egyházaknak, és igyekeztek a lehető legkevesebbet foglalkozni az olyan mindennapos gondokkal, mint például a dizájnerdrogok már akkor is járványszerű terjedése.
Grandiózus tervek
E terv idén épp tízéves, és az országnak három éve megint nincs hatályos drogstratégiája. És nem azért, mert 2019 szilveszter éjjelén egy vállalkozó kedvű kormánypárti képviselő ünnepélyesen elszívta volna az utolsó füves cigit, hanem mert a kormány kezdettől ignorálta saját tervének az olyan megvalósíthatónak tűnő pontjait is, mint mondjuk a bűnmegelőzés vagy „a szervezett bűnözés közigazgatási vagy adminisztratív eszközökkel való visszaszorítása”.
2021-ben a Nemzeti Népegészségügyi Központ beismerte, hogy „a lejárt stratégia feladatainak egy része áthúzódik 2021 első félévére”. Tény, a kormánynak ezer más dolga volt: küzdeni többek között a migráció, Soros György, az LMBTQ-terror, a tízfős Antifa terrorcsoport, az óvodások erőszakos nemváltoztatása ellen. Nem csoda, ha mindemellett nem jut teljes figyelem arra, hogy a kelet-magyarországi szegregátumokban ismeretlen eredetű varázsdohányokkal és porokkal ütik magukat ön- és közveszélyessé.
Változás azért volt, csak éppen ellenkező irányú: a TASZ egyik 2021-es írása szerint a 2009-ben még egymilliárd forintos költségvetésből dolgozó ellátórendszer 2021-re már csak 300 millió forintot kapott, miközben Csehország 2017-ben is 25 milliárd forintnyi koronát költött a drogmegelőzésre, és a függők kezelésre. Eközben Rogán Antal propagandaminisztériuma csak 2023-ban 482,4 milliárd forintból sulykolja a Fidesz aktuális üzeneteit.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
