Magyar Narancs: 2015-öt közel 600 milliós árbevétel-csökkenéssel és 358 millió forintos veszteséggel zárta a televízió. A korábbi éveket figyelembe véve ez nem kis esés. Mi volt ennek az oka?
Németh S. Szilárd: A veszteség elsősorban egy stúdióberuházásnak köszönhető. Az árbevétel ilyen mértékű csökkenése pedig annak, hogy szinte minden szegmensben visszafogták a hirdetők a reklámköltéseiket nálunk 2015-ben. De emellett a bevételeink legnagyobb része a kábeldíjakból jön össze. A nagyok sok kis szolgáltatót vásároltak fel, a nagyok pedig kevesebbet fizetnek háztartásonként a csatornáknak.
MN: Az idei év hogyan néz ki?
NSSZ: Tudtunk emelni előfizetői díjat, a reklámbevételeink pedig a kereskedelmi és az állami részről is nőttek. A nézettségi adataink is magasabbak, ami azért is örömteli, mert a lejáró kábelszolgáltatói szerződéseink újratárgyalásakor új díjat tudunk kialkudni.
MN: Mi a piaci és az állami reklámbevételek aránya az ATV-nél?
NSSZ: Erre a kereskedelmi igazgatónk tudna válaszolni, de messze magasabb a piaci, mint az állami. Megjegyezném, hogy az ATV akkor is meg tudott élni, amikor éppen nem jöttek állami hirdetések.
MN: És minek köszönhető, hogy most vannak állami hirdetések?
NSSZ: Sokan most csodálkoznak rá, hogy nálunk futnak állami hirdetések, pedig 2010 és 2014 között is futottak. Tavaly huzamosabb ideig viszont nem hirdetett nálunk az állam. Nehéz eldönteni, hogy mikor, ki, miért marad ki egy kampányból.
MN: Nem is feltétlenül az állami hirdetések most a lényegesek, hanem a kormányzati kampányok. A kettőt különválasztanám ebben az esetben, főleg a jelenlegi, menekültellenes kampány fényében. Gondolom, tisztában van azzal, hogy ez most nem csupán pénz-, hanem morális kérdés is. Mi volt az álláspontja a csatornának, amikor megkeresték ezzel az ügynökségek?
NSSZ: Érzékeny időszaka volt az életünknek, és tudjuk, hogy megosztja a nézőinket. Ebben az esetben is mérlegelnünk kellett, és számítottunk rá, hogy lesz morgolódás. A nézettségi görbe elég kegyetlen és egyértelmű jele a nézők véleményének, de most, hogy az olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság is lement, azt látjuk, hogy a kampánynak semmilyen negatív hatása nem volt a nézettségünkre. De kétségtelen, voltak kritikák, mi pedig vállaltuk ezt a kockázatot.
MN: Ha egy kampányban egyszerűen nem mond a kormány igazat, akkor mondhatja-e egy tévé, hogy mi ebben a propagandában nem szeretnénk részt venni?
NSSZ: Nincs nagy portfóliónk, nincs mögöttünk nagy nemzetközi háttér sem. Egy ilyen helyzetben a kereskedelmi szempontok dominánsabbak, az értékesítés kevésbé mérlegeli a politikai kockázatot. Ezt a színvonalat egyébként nem tudná az ATV hozni, ha politikai vagy más okok miatt elkezdene a hirdetők között válogatni. Hogy jó döntés volt-e beengedni ezt a kampányt, arról amúgy is utólag fogunk képet kapni.
MN: A kollégákkal átbeszélték?
NSSZ: Jó a hangulat továbbra is a szerkesztőségben. Ők szabadságra vágynak, és megfelelő feltételekre. A fizetéseket időben kell utalni.
MN: A kormány részéről nem volt tartalmi nyomásgyakorlás az állami hirdetésekért cserébe?
NSSZ: Nem.
MN: És ellenzéki politikusok részéről?
| ||
NSSZ: Semmi. De ha már felhozta az ellenzéket. Vannak kormányzati hirdetések, és vannak politikai reklámok. Utóbbiak megjelenését csak kampányidőszakban lehet ingyenesen biztosítani a politikai szereplők számára. Ha mi nem engedjük be a kormányzat üzeneteit, akkor az ellenzékiek sem jelenhetnek meg ingyen. A törvény szerint a kormányzat korábbi hirdetései nem minősülnek politikai reklámnak, hanem azok társadalmi célú üzenetek, amelyek megjelentetéséért egyébként fizetnek. Ha most nemet mondunk a kampányidőszakban a politikai reklámokra, akkor előállt volna az a helyzet, hogy miközben a kormány pénzért hirdet nálunk, addig az ellenzék ingyen sem tud.
MN: Kezdődik az őszi tévés szezon. Összeállt már a programstruktúra?
NSSZ: Lesznek új műsorok, ezek egy részét szeptemberben jelentjük be. Fontos, hogy növeljük a nézettségünket a 18–49-es korosztály körében, mert vállalást tettünk a kábelszolgáltatók felé. Ha nem érjük el a nézettséget, kevesebb pénzhez jutunk. Szóval elsősorban olyan műsorok lesznek, amelyekről azt gondoljuk, hogy ezt a korcsoportot jobban megszólítják.
MN: Például?
NSSZ: Havas Henriknek új műsora indul, mert ő a legnézettebb nálunk. Emellett Csisztu Zsuzsa és Péterfi Judit is új magazinműsort kap, ezek alapvetően bulvárosabb tematikájúak lesznek. És októberben, hétvégente indul egy nagyszabású bulvár talkshow, de erről többet nem szeretnék egyelőre mondani.
MN: Ha jól értem, akkor kicsit át is pozicionálják a csatornát.
NSSZ: Csak hírműsorokból nem tudunk majd megélni. A nagy hírcsatornák világszerte útkeresésben vannak. Amióta mindenki kezében ott az okostelefon vagy a tablet, az esti híradó idejére – főleg a fiatalok – már minden információval rendelkeznek, ezért ők nem néznek hírműsorokat. Erre muszáj reagálnunk. Fejlesztettünk applikációt, felduzzasztottuk a Facebook-oldalunkat kétszázezer követőre, ezért vagyunk jelen az Instagramon. A Facebook-oldalunkat jelenleg három ember szerkeszti, ami a hazai piacon szerintem nagy számnak mondható.
MN: Hogyan teljesít az esti híradó?
NSSZ: A kábeltévék között piacvezető. A felnőtt korcsoportban a 17.45-kor kezdődő híradó közönségaránya 7,1 százalék volt, a 18.45-ösé 6 százalék, a kilencórásé pedig 5,2.
MN: Mit kell hozniuk az új műsoroknak ahhoz, hogy elégedettek legyenek?
NSSZ: Hétvégente 20 százalékos növekedést. Illetve a 18–49-es korosztályban is olyan növekedést szeretnénk, hogy a kereskedelmi hirdetők számára is vonzóak legyünk. Csak hírműsorokkal ezt képtelenség produkálni. Ráadásul a híradózás nagyon költséges műfaj, mi negyven embert foglalkoztatunk azért, hogy a híradó estére elkészüljön. Vagyis miközben a legtöbb pénzt hírműsorra kell költenünk, addig pont nem a hírműsor hozza a kereskedelmileg fontos célcsoportot. Emellett a híradózással bevállaljuk a politikai hisztit is. De ez ezzel jár, és ha lemondunk róla, akkor végünk van, mert annyira telített a piac, hogy más tematikával nem tudunk labdába rúgni. És még a kockázathoz azt is hozzátenném, hogy 2010 és 2014 között az ATV volt az egyetlen, amelyik kormánykritikus híradót csinált. Ezt senki más nem tette meg. Most már azért szerencsére az RTL II és a Hír Tv hírműsorai is vállalják a konfliktusokat a kormánnyal.
MN: A tulajdonos Hit Gyülekezete soha nem akart terjeszkedni, portfóliót építeni?
NSSZ: Nem. Éppen elég kemény dió ez neki.
MN: Miért jó egy egyháznak, hogy van egy tévéje?
NSSZ: Nem vagyok felhatalmazva arra, hogy erről beszéljek. Nyilván vállalom, hogy az egyház tagja vagyok, és vállalom a családi kapcsolataimat is (Németh Szilárd apja Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze – B. A.), de nem veszek részt a döntésekben, és az ATV felvásárlásáról sem én döntöttem. Nagyon fiatal voltam akkor, csak foszlányokra emlékszem. Annyit azért elmondanék, hogy mivel a gyülekezet nem tudott megjelenni az állami médiában, noha mérete alapján indokolt lett volna, ezért a hírműsorainkban sok olyan ember tűnik föl, akik más televíziókban nagyobb megszólalási lehetőséget érdemelnének. Az ATV-nek tehát van egy olyan küldetése, hogy olyanoknak is megszólalási lehetőséget biztosít, akiket máshová nem hívnak vagy nem engednek.
MN: Tudatosan készült erre a pályára?
NSSZ: Magára a hírigazgatói és vezérigazgató-helyettesi székre nem, de a média világa mindig is érdekelt. Jogi egyetemet végeztem, de pontosan tudtam, hogy soha egyetlen percet sem fogok a jogi pályán eltölteni. Korábban a Heteknél dolgoztam évekig, majd az ATV-nél Bánó Andrásnak voltam a szerkesztője. 2011-től vagyok a csatorna hírigazgatója.
MN: Mik a távlatos céljai a tévével?
NSSZ: Hogy a tévé stabilan fennmaradjon ugyanebben a formájában. Nehéz időszak ez, több szerkesztőség széthullott, lehet hallani napilapok bizonytalan jövőjéről, bezárásáról vagy irányváltásáról. És hallunk iparági pletykákat arról, hogy milyen változások jönnek a televíziós piacon.
MN: Milyenek?
NSSZ: Lehet hallani egy új, kormányközeli kereskedelmi hírcsatorna feltűnéséről. Hallunk másfelől további portfólióbővítésekről is, felvásárlásokról is.
MN: Az ATV-t nem akarják megvenni?
NSSZ: Nem. Aki akarta, az komolytalan volt.
MN: Mondana neveket?
NSSZ: Kétes hírű személyek meg külföldi vállalkozók. De csak puhatolózások voltak.
MN: Soha nem tévesztették még össze Németh Szilárd fideszes politikussal?
NSSZ: Természetesen igen. Volt, hogy egy kolléga felhívott, hogy szeretne forgatni velem egy törvénymódosításról egy anyagot, és akkor át kellett irányítanom a fideszes Németh-hez. Egyébként ez a kolléga azóta már nálunk dolgozik. De volt olyan is, hogy ültem a szerkesztőségben, csörgött a telefon, felvettem, és a néző mondta, hogy olyan kedves a hangom, és megkérdezte, hogy hívnak. Mondtam, hogy Németh Szilárd, ő megkérdezte, hogy én nem vagyok-e annak a Némethnek a fia, én meg felkészültem, hogy az apámra gondol ő is, de kinyögte, hogy annak a népszavás Németh Péternek. Röhögtem, és elköszöntem tőle.
