„Gyurcsány számára ez egy befektetés”

Heil Péter az Altus megbízásáról és az uniós pénzek befagyasztásáról

A magyar kormány teljesítményének értékelése nem része az Altus Zrt. Európai Bizottságtól elnyert munkájának – állítja a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő cég igazgatója. Heil Pétert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt elnökhelyettesét egyes EU-s források felfüggesztéséről is kérdeztük.

Magyar Narancs: Csepreghy Nándor helyettes államtitkár vasárnapi közlése szerint az Altus munkatársai az Európai Bizottság (EB) megbízásából jelentkeztek be egyes minisztériumoknál. Mire voltak kíváncsiak?

 

Fotó: Altus.hu

Heil Péter: A megbízást az Altus Zrt. nyílt, nemzetközi tenderen nyerte el a bizottságtól a tavalyi év közepén. A munkának semmi kö­ze nincsen a 2007–2013-as időszakhoz (ez az uniós pénzügyi ciklus fut jelenleg is, 2015 végéig lehet költségeket elszámolni a támogatások terhére – T. Sz.), és nem tartalmaz semmilyen ­auditálási tevékenységet sem. A minisztériumoknak küldött levélből ez a napnál világosabban kiderül, pontosan leírjuk, hogy a 2014–2020 közötti operatív programok statisztikai felméréséről van szó, ami az EU összes tagállamában egyszerre, azonos módszertan alapján zajlik. Ez egy számítógépes felmérés, adatokat gyűjtünk arról, hogy a tagállamok hogyan kívánják felhasználni a következő időszak támogatásait, semmilyen módon nem fogjuk minősíteni a magyar kormány munkáját. Ezt a kormány szakembereinek is tudniuk kell.

MN: Tehát nemhogy szabálytalanságokra nem vadásznak, de az operatív programok, prioritások meghatározását sem fogják értékelni?

HP: Kizárólag azt kérdezi a bizottság, hogy mi van az operatív programokban, országokra lebontott minősítés fel sem merül. Alapve­tően adatgyűjtésről van szó, az elemzés nem a tagországokat értékeli, hanem azt vizsgálja, hogy a jogszabályi keretek képesek-e biztosítani az EU szakpolitikai céljainak elérését, pél­dául az EU 2020 stratégia megvalósulását. Másik bolygón van a feladat ahhoz képest, amiről a kormány beszél.

MN: Ezzel együtt nem lett volna elegánsabb, ha Magyarországot nem önök vizsgálják, hanem valamelyik külföldi konzorciumi partnerük?

HP: Ez így is van: a magyarországi programokat nem az Altus, hanem egy német cég szakértője értékeli. A minisztériumok nem az Altus Zrt.-től, hanem az Altus vezette konzorciumtól kaptak megkeresést.

MN: Gyurcsány Ferenc egyedüli tulajdonosként ebben a munkában hogyan vesz részt?

HP: Nem ő döntött a pályázaton való indulásról, nem vett részt a pályázat összeállításában, nem vett részt a szakmai koncepció kidolgozásában, és a végrehajtásban sem fog részt venni. Tulajdonosként finanszíroz és vállalja az üzleti kockázatokat, de a szakmai munkába nem szól bele. Az ő szempontjából ez egy befektetés.

MN: Csepreghy szerint a Gazdasági Operatív Program (GOP) egyes részeinek felfüggesztését a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon által kialakított intézményrendszer hibái okozták. 2007-ig ön elnökhelyettesként irányította ezt az intézményt.

HP: A pénzügyi ellenőrző és auditrendszereket kötelező félévente, évente felülvizsgálni, tehát senki nem mutogathat visszafelé, öt év kormányzás után nem hivatkozhat öröklött hibára. Semmi nem utal arra, hogy a bizottságnak a 2010 előtti kiírásokkal is problémája lenne, de a jelen helyzetet persze az sem mentené, ha az előző kormányok időszakából is felbukkannának hibás elszámolások.

MN: Az ellenőrzési rendszer változott a 2010-es kormányváltás óta?

HP: Itt nem jogszabályokról van szó, hanem az irányító hatóság és a közreműködő szervezet – esetünkben a gazdasági minisztérium és az azóta megszüntetett MAG Zrt. – belső szabályzatairól. Biztos vagyok benne, hogy ezeket frissítették 2010 óta. De természetesen 2010 előtt se lett volna rendben, hogy valaki a piaci ár kétszeresét számolja el eszközbeszerzésre.

MN: A magyar kormány és most már Jyrki Katainen EB-alelnök is technikai jellegű vitának nevezi a GOP felfüggesztését. Mi lehet itt a technikai kérdés?

HP: A bizottság határozatából az derül ki, hogy néhány elszámolás esetében a felelős hatóság szabálytalan tételeket engedett át. Az EB felszólítása ellenére a magyar szervek nem javították ki az e mögött rejtőző rendszerhibákat. Sajtóinformációk szerint egy másik hasonló vizsgálat 30 százalékot megközelítő szabálytalansági arányt talált a reprezentatív mintából származó elszámolásokban. A hibák mögött csalás is lehet, ezért a potenciális bűncselekményeket mindenképpen ki kell vizsgálni. Erre vonatkozó közlést még nem hallottam a kormány részéről. A 30 százalékos hibaarány egyébként bőven túl van a technikai vitán, bár az is igaz, hogy a jelek szerint nem ez, hanem a másik, kisebb szabálytalansági arányt kimutató vizsgálat vezetett a GOP felfüggesztéséhez.

MN: Igen, úgy tűnik, hogy két külön vizsgálatról van szó. Ezek a helyszíni szemlék mennyire gyakoriak a bizottság részéről?

HP: A bizottság folyamatosan ellenőrzi az összes tagállamot, minden évben tucatjával utaznak ki az auditmissziók. Ez a normális üzemmenet, nincs szükség különleges, extra gyanúra.

MN: Lázár János közlése szerint bár a GOP teljes keretösszege 700 milliárd forint, a felfüggesztés a még ki nem fizetett 150 milliárdot érinti. A kormány azt mondja, ha megállapodunk Brüsszellel a büntetésben, a pénzt máshol még felhasználhatjuk.

HP: Főszabály szerint ez így van, az átcsoportosításnak az időtényező szabhat korlátot, mivel év végén lejár a 2007–2013-as operatív programok végső kifizetési határideje. Addig kellene szabályosan elszámolható költségtételeket találni. Ez elvben lehetséges, mivel a kormány éppen az esetleges büntetések miatt túlvállalja magát, több projektet fogad be, mint amennyit a program keretösszege finanszírozni tud. Elképzelhető, hogy nem veszítünk pénzt, de semmi garancia nincs rá.

MN: Van olyan forgatókönyv, hogy a bizottság nem büntetést állapít meg, hanem egyáltalán nem oldja fel a felfüggesztést, és nem fizeti ki a maradék 150 milliárdot?

HP: A felfüggesztés ideje alatt is mehetnek a projektek, csak arról van szó, hogy a szabályos projektekért járó pénzhez is később jutunk hozzá. Az a veszély nem fenyeget, hogy a teljes összeget elveszítjük, de ettől még jelentős kár érheti az adófizetőket. De a túlszámlázások az államháztartási törvényt is sértik, a szabálytalanságokat a magyar adófizetők szempontjából is ki kell vizsgálni.

MN: A csalás vagy a hiba a kormányzati szerveknél vagy a gépeket többszörös áron beszerző gazdasági társaságoknál keresendő?

HP: Ha az ármegállapítás nem fér össze a kötelező gondosság elvével, akkor a támogatást nem szabad kifizetni, ezt az összeget a projektgazda elbukja, függetlenül attól, hogy csalt-e. A másik lehetőség, hogy az illető át akarta verni az államot, és az állam ezt nem vette észre. Ebben az esetben a projektgazdának a csalás vádjával kell szembenéznie, és azt is ki kell vizsgálni, hogy a tételt átengedő tisztviselő elfogadható mulasztást követett el, vagy bűnös hanyagsággal járt el. A harmadik elméleti lehetőség természetesen az összefonódás.

MN: A kormányzati kommunikáció arra is panaszkodik, hogy a bizottság miért csak most szólt a hiányosságokról.

HP: Öt évvel a kormányra kerülés után nem kellene ilyen kérdéseket feltenni, a rendszer mindenhol így működik, és nem mondható méltánytalannak. Azért is van lehetőség a szabálytalan tételek újbóli igénybevételére, mert a bizottság is tudja, hogy egyes hibák csak hosszabb idő után buknak ki. A bizottság és a tagállamok közös felelősséget viselnek a források felhasználásáért, a tagállamot nem menti fel, ha a bizottság csak később vesz észre valamit. A hibák a legritkább esetben járnak nagy összegű támogatás visszavonhatatlan ­elvesztésével, így nem érdemes panaszkodnunk. Normális, ha visszamenőleg is megvizsgálnak tételeket.

MN: A korrekciós százalékot mi alapján állapítja meg a bizottság?

HP: Erre standard módszertanok vannak. Érdemes megfigyelni a magyar kormány trükközését. Csepreghy Nándor sajtótájékoztatóján 10 százalék körüli büntetést helyezett kilátásba, holott akkor már kezében volt az EB határozata, amely 5 százalékos korrekciót javasol. Csak azt tudom elképzelni, hogy azért mondott 10-et, mert utána jobban néz majd ki az 5. Ugyanezt játszották el az aszfaltkeverő telepek és a mérnökprobléma miatt kirótt büntetéseknél is.

Európa visszainteget

Fotó: MTI

MN: Ez a várhatóan 5 százalékos büntetés a teljes 700 milliárdra vonatkozik, tehát 35 milliárd lesz?

HP: Nem a teljes GOP-ot, hanem 3 priori­tását érinti a felfüggesztés, ezért szerintem valamivel kisebb lesz az összeg, de biztosan tízmilliárdokról beszélünk. Minthogy nyolc hónap még van az évből, átcsoportosítással ez talán menthető. A 6 kifogásolt projektnél fontosabb, hogy rendszerszinten működnek rosszul a dolgok, muszáj lenne hozzányúlni az intézményekhez – nem azért, mert a bizottság mondta, hanem mert a magyar adófizetők pénzét sem kellene elkótyavetyélni.

MN: 2014-ben átalakították az intézményrendszert. Megszüntették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) és az úgynevezett közreműködő szervezeteket. A korrupciós kockázatot ez ön szerint növelte vagy csökkentette?

HP: A szakembergárda minősége sokat romlott az elmúlt években. Volt ebben tudatos rombolás is, az intézményrendszer politikai okokból tömegesen bocsátott el nem politikus vezető munkatársakat. Az átalakítás mellékhatásaként az egykori NFÜ-s dolgozók jelentős része elvesztette a fizetése 30–50 százalékát, ez is felgyorsította a minőségi munka­erő elvándorlását. Maga az átszervezés – hogy az NFÜ-s munkatársak és a közreműködő szervezetek állománya a minisztériumokba került – nem növeli a korrupciós kockázatot, de nem is csökkenti. Ez a rendszer irányíthatóságát csökkenti, nehezíti például a rendszerhibák kijavítását. Az NFÜ saját hatáskörben elrendelhetné a hibák kijavítását, ellenben most, ha Lázár miniszter úr valamit lépni akar, fel kell hívnia a gazdasági minisztert, és kérnie kell, hogy ő rendeljen el vizsgálatot. Emlékeim szerint a miniszterek a legritkább esetben működnek robotként, és nem biztos, hogy egy rendszerhibát ők pont úgy ítélnek meg, mint a koordinátor miniszter. Ráadásul ha egy operatív programban hibát észlelnek, és azt mindegyikben ki akarják javítani, akkor az összes miniszterrel egyeztetni kell. 2004 és 2006 között ezt kipróbáltuk, nem működött jól, ezért jött létre az NFÜ.

MN: A még csak sajtóhírek alapján ismert vizsgálat már az NFÜ megszüntetése utáni projekteket vizsgált, 55 közbeszerzésből 16-ot talált szabálytalannak. Itt nem annyira a túlárazással volt gond, inkább azzal, hogy értelmetlenül szigorú referenciák meghatározásával konkrét cégekre írtak ki pályázatokat.

HP: A hibát ebben az esetben nyilván a kiíró követi el, egy túl restriktív pályázat kiírása egyértelműen az állami szerv kezdeményezése. A túlszabályozás oka lehet túlbuzgóság vagy ostobaság, a kiírások szigorúsága általában függ a rendelkezésre álló összegtől és a támogatható projektek számától is. Ha konkrét cégeket vagy civil szervezeteket juttat egy pályázat előnyhöz, az éppúgy törvénytelen, mint a közbeszerzéseknél. Mindent meg kell tenni azért, hogy ezeket az eseteket a rendszerből kiirtsuk.

MN: A korrekciós tárgyalások mellett a magyar kormánynak külön belső vizsgálatot is kellene folytatnia?

HP: Ha egy külső ellenőrzési szerv rendszerhibát állapít meg, alapvető, hogy ezt ki kell vizsgálni. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, ügyészségi, rendőrségi feljelentést kell tenni. Fontos lenne, hogy mondjon valamit a kormány e kötelessége teljesítéséről. Azt kellene kommunikálni, hogy aki lopni próbál az uniós forrásokból, azt elkapják.

Gyurcsány a hibás?

Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár múlt szerdán jelentette be, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette a GOP első három prioritásának kifizetéseit. A teljes operatív program keretösszege 700 milliárd forint, a befagyasztás a még ki nem fizetett 150 milliárdra vonatkozik. Csepreghy azt mondta, hogy a bizottság által észlelt szabálytalanságokhoz a szocialista kormánytól örökölt intézményrendszer hibái vezettek. A bizottság kiszivárogtatott határozatából viszont kitűnik, hogy a tavaly májusi helyszíni vizsgálat során az auditorok hat projektnél jelentős túlszámlázást találtak. Egy 24-szeres áron megrendelt biohasznosulási vizsgálatot, egy kétszeres áron beszerzett mobil ollót és egy négyszeres áron megvett présgépet kifogásoltak, illetve azt, hogy három projektnél a marketinggel foglalkozó munkatársak havi bére a szokásos 250 ezer forint helyett 1,7 millió volt. Ilyen esetekben a bizottság a tagállammal együttműködve megbecsüli, hogy a teljes operatív program kifizetéseinek hány százaléka mehetett szabálytalan tételekre, és ezt az összeget elvonja a már nyertes pályázatoktól. Ugyanakkor év végéig átcsoportosítással ezt a pénzt is lehívhatjuk. A magyar kormány 2 százalékos korrekciót szeretett volna elérni, Brüsszel viszont minimum 5 százalékot javasol.

Hiába hivatkoznak Lázárék a korábbi intézményrendszer hibáira, egy folyamatban lévő bizottsági eljárás – a HVG és a 444.hu egybevágó közlése alapján – az NFÜ megszüntetése utáni kiírásokban is komoly problémákat talált. A kormány február végén tudta meg, hogy a vizsgált 55 projektből 16-nál mutatott ki szabálytalanságot Brüsszel, jellemzően azt, hogy a kiírás értelmetlen referenciák elvárásával konkrét cégeket hozott helyzetbe. A kifogásolt munkák között szerepel az M0-s déli szakaszának felújítása, a Mahart-szabadkikötő Közgép által elnyert fejlesztése és a keszthelyi Helikon kastély felújítása. A keszthelyi projektről a 444.hu már a pályázati kiírást követően megírta, hogy erősen korrupciógyanús, a magyar ellenőrző szerveken mégsem akadt fenn. Ez a vizsgálat még nem jutott el a bizottsági határozatig, jelenleg a magyar kormány reakciójára vár Brüsszel, az előzetes jelentésben 13 millió eurós pénzügyi korrekció szerepel. Minél később születik egyezség, annál nagyobb eséllyel bukja el ezt az összeget véglegesen Magyarország.