Háromszor több pénzt kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak, de az államtitkár szerint ez természetes

  • narancs.hu
  • 2018. február 16.

Belpol

Mi más is lehetne?

Nyáron foglalkoztunk részletesen azzal, hogyan részesíti előnyben a kormány az egyházi iskolákat: egy-egy állami iskola diákjára jóval csekélyebb normatív támogatás jut, mint az egyházi intézményben tanuló fiatalokra, és az egyházi iskolák felújítására valahogy sokkal szívesebben költ a kormány. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tavaly például az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, amiért az állam súlyosan diszkriminálja a saját intézményrendszerébe járó diákjait azzal, hogy az egyházi iskolákat egyre inkább helyzetbe hozza.

Nem nehéz megtalálni ennek az aránytalanság az okát, hiszen Orbán Viktor már három évvel ezelőtt olyanokat mondott, hogy az egyházi iskolarendszer „annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek”. Vagyis elkezdett kiépülni egy elit egyháziiskola-hálozat.

Miközben az államiakat kivérezteti, az egyházi iskolákat teletömi pénzzel a kormány

Egyre több pénzt kapnak az egyházi iskolák, ahol egy tanulóra átlag 200 ezer forint jut, míg az állami iskolákban még 55 ezer se. „A mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények” – mondta tavaly év végén Lázár János, majd azt is hozzátette gyorsan, hogy a kormány szerint „a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle”.

Persze mindig érdekes, amikor a kormány egyik képviselője magyarázza meg, hogy miért is van ez így. Ma Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára tett erre egy kísérletet, bár különösebben nem erőltette meg magát, az MTI tudósítása szerint ugyanis azt mondta, teljesen természetes, hogy a kormány támogatja az egyházi iskolákat, kiváltképp akkor, amikor szerintük „a magyar emberek túlnyomó többsége fontos értéknek tartja a kereszténységet az életében”.

Bár az sajnos nem derült ki, hogy mindemellett miért is kell az állami iskolákat kivéreztetni.

Borítókép illusztráció, Czeglédi Zsolt (MTI) felvétele

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.