Mint azt lapunk piaci forrásokra hivatkozva már március végén valószínűsítette, az állam megvásárolt két tankönyvkiadó vállalkozást: a Nemzedékek Tudása (volt Nemzeti) Tankönyvkiadót és az Apáczai Kiadót. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) április 4-i közleménye nem tér ki a vételárra, és arra sem, mekkora állami részesedés keletkezett a tranzakciókkal, de az tudható, hogy egy március 20-i kormányhatározat 8,7 milliárd forintot különített el erre. Forrásaink korábban is attól tartottak, hogy az állam igyekszik majd helyzetbe hozni két saját kiadóját, annak ellenére, hogy a piaci szereplők december 31-ig akkreditált könyveiből a jogszabályok értelmében mindaddig rendelhetnének az iskolák, amíg azok tankönyvi engedélye le nem jár. (Lásd: Vakrepülés, Magyar Narancs, 2014. március 27.) Szarvas-Ballér Judit, a Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezető igazgatója arra számított, hogy az árcsökkentéssel terelik az intézményeket az Apáczai és a Nemzedékek Tudása felé.
| ||
A köznevelésért felelős államtitkári posztról hamarosan távozó Hoffmann Rózsa végül drasztikusabb megoldáshoz folyamodott: a tavaly év végén elfogadott tankönyvtörvény azon passzusát használta ki, mely szerint az iskolai tankönyvrendelést a fenntartónak jóvá kell hagynia. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnökével közösen jegyzett április 9-i körlevelében azt tudatta az állami fenntartásban lévő iskolákkal, hogy kizárólag a "javasolt kiadványok listájáról" választhatnak tankönyvet. A lista 1-11. évfolyamon az idegen nyelv kivételével minden közismereti tantárgyból jóval kevesebb kiadványt sorol fel, mint amennyi a nyilvános tankönyvjegyzéken található (12.-ben az államtitkárság meghagyta a szabad tankönyvválasztást arra hivatkozva, hogy nem kívánja megzavarni az érettségire készülést). A két nagy nyertes természetesen az Apáczai és a Nemzedékek Tudása, de a lista egyes évfolyamokon "ajánlja" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kísérleti tankönyveit is - amelyek viszont még nem készültek el, így nincsenek is rajta a tankönyvjegyzéken. A többi kiadó könyvei szórványosan vagy egyáltalán nem szerepelnek a listán.
Az intézkedés ellen hangosan tiltakoznak a piacuk nagy részétől megfosztott kiadók, a pedagógusok szakszervezetei és szakmai szervezetei, valamint a szülői szervezetek. Az ellenzők szerint Hoffmann saját köznevelési törvényével is szembemegy, hiszen az kimondja: "A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket."
Profitról nem is álmodnak
"Az első sokk még nem múlt el, de bízunk abban, hogy ez a minden szempontból jogellenes helyzet megoldódik. Ha nem, a kiadó - mielőtt elérné a 20. évét - megszűnik. Elbúcsúzik a szakmában elismert munkatársaitól, tapasztalt szerzőitől, búcsút mond kiváló alkotóműhelyeknek" - tájékoztatott a kilátásokról Kuncze Magdolna, a Krónika Nova Kiadó ügyvezető igazgatója. A Krónika Nova legsikeresebb, egyben piacvezető kiadványa a Mohácsy Károly-féle középiskolai irodalomtankönyv volt, évi közel félmillió eladott példánnyal, amely nem került fel a 9. és 10. évfolyamnak javasolt könyvek listájára (11.-ben igen, ami jól mutatja a válogatás esetlegességét). A kiadónak ez kapásból 50 százalékos forgalomcsökkenés, ráadásul vélelmezhető, hogy ha 9.-ben nem ebből a könyvből kezdenek oktatni, akkor felsőbb évfolyamokon sem igen fogják rendelni. Tetézi a kiadó kárát, hogy az új kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan a 9. és 10. osztályos könyveket a közelmúltban kellett átdolgozni, újra engedélyeztetni és jegyzékre vétetni, ami igen költséges eljárás. "Felfoghatatlan számunkra, hogy miért nem szerepelhetnek tankönyveink a javasolt listán, amikor tavaly ugyanennek a minisztériumnak a lektorai tartalmi, pedagógiai, könyvészeti kifogás nélkül javasolták a könyv használatát, és ugyanez a minisztérium további öt évre ki is adta az akkreditációt, majd a tankönyveket felvette a hivatalos tankönyvjegyzékre" - mondta a Narancsnak Kuncze Magdolna.
Az átdolgozás több tízmillió forintos kiadást jelentett a Dinasztia Tankönyvkiadónak is, ám végül egyetlen kiadványuk sem került fel a Hoffmann-listára. Szarvas-Ballér Judit - aki a decemberi törvénnyel feloszlatott Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnökeként is ismert volt - lapunknak elmondta: az államosítási tervek miatt idén eleve a korábbi tankönyvi árbevétel töredékével számoltak, de a lista tükrében még ez is túlzásnak bizonyult. A Dinasztia munkatársainak felét máris kénytelen volt elbocsátani, a túlélést oktatójátékokra és egyéb fejlesztő kiadványokra koncentrálva képzelik el. Dilemmát jelenleg az okoz, hogy a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadványaikat az egyházi vagy alapítványi fenntartású iskolák elvileg továbbra is választhatják, ám a kis példányszámú rendeléseket vélhetően nem tudják rentábilisan kielégíteni. A teljesítés megtagadását ugyanakkor 30 százalékos kötbérrel sújtja az állami Könyvtárellátó (Kello), így a kiadónak azt kell majd mérlegelnie, hogy a könyvek legyártása vagy le nem gyártása eredményez kisebb veszteséget. "Profitról már régen nem gondolkodunk" - érzékeltette a helyzetet a kiadóvezető. A kötbérezés elsősorban a kisebb kiadókat sújtja, mivel a nagyobb vállalkozásoknak megéri teljesíteni a nem állami intézmények rendeléseit is, illetve ők jellemzően nagyobb raktárkészletekkel is rendelkeznek.
Az államosítás talán legnagyobb vesztese a korábbi piacvezető és számos területen a legjobb minőségű tankönyveket kínáló Mozaik Kiadó. Reményfy Tamás igazgató tájékoztatása szerint a 343 tankönyvjegyzéken szereplő kiadványukból 38 került a javasolt listára, így forgalmuk várhatóan a jelenlegi töredékére esik vissza. Reményfy szerint a szűkített lista egyik fő célja a Mozaik háttérbe szorítása lehet. A kiadó tankönyvei a legtöbb évfolyamon és tantárgyban - a példányszámot tekintve - piacvezetők vagy második helyezettek voltak, továbbá a Mozaik nyolc éve fejlesztett digitális tananyagaival egyedülálló, ingyenes digitális szolgáltatást is nyújt, azaz fel van adva a lecke az ún. újgenerációs OFI-s tankönyveknek, amelyek ráadásul még kézirat formájában sem léteznek. "Teljességgel lehetetlen, hogy a pár hónapos munkával fejlesztett OFI-s anyagok megközelítsék a mozaikos színvonalat, és nyilván kellemetlen lenne az államnak, ha összehasonlítás és mérlegelés után a pedagógusok többsége minket választana" - mondta Reményfy. A kiadó a piacvesztés láttán sem esik ugyanakkor kétségbe, digitális rendszerük után nagy a külföldi érdeklődés, jelenleg 12 országgal tárgyalnak.
A Mozaik egyébként minden fronton igyekszik nekimenni az Emmi rendelkezésének, közleményükben felhívják a szülők és iskolák figyelmét a várható minőségromlásra és a jogellenességre, s lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Kellót megkerülve, közvetlenül a kiadótól rendeljenek tankönyvet az intézmények. Emellett a kiadó bejelentette, hogy a várhatóan többmilliárdos veszteség után kártérítési pert indítanak a magyar állam ellen, és meg sem állnak Strasbourgig, mivel jogellenesen korlátozták vállalkozási szabadságukat. Lapunknak a Krónika Nova vezetője is valószínűsítette a jogi lépéseket, bár hozzátette, a hosszadalmas jogi procedúra a piaci lehetőségek fenntartására nem alkalmas. A Dinasztia Tankönyvkiadónál jelenleg a német tulajdonos mérlegeli a további lehetőségeket. Bárhogyan is lesz, a per nem fogja meglepetésként érni az államot, a tankönyvtörvényt tárgyaló kormányülésről kiszivárgott iratok szerint nagyon is számoltak ezzel az eshetőséggel, sőt, a tankönyvterjesztés államosításával hoppon maradt terjesztők egy részének keresete már be is érkezett az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
Olcsóbbság
Az államosítás védelmében a minisztérium gyakran hozakodik elő pénzügyi megfontolásokkal: Hoffmann államtitkár a tankönyvtörvény elfogadása után arról beszélt, hogy a kevesebb tankönyv "olcsóbbságot eredményez", április 10-i sajtótájékoztatóján pedig a családok terheinek csökkenését vetítette előre. Valójában azonban a családok nem az államosítás miatt fognak kevesebbet fizetni, hanem azért, mert az Orbán-kormány felmenő rendszerben ingyenessé tette az általános iskolai tankönyveket - szeptembertől az 1. és 2. évfolyamokon -, míg korábban az ingyentankönyv rászorultsági alapon járt. Hegedüs István tankönyvügyi miniszteri biztos kalkulációja szerint az évi 15 milliárdos tankönyvköltésből idáig 8,5 milliárdot állt az állami költségvetés, 6,5 milliárd pedig a nem rászoruló szülők pénztárcáját terhelte. "Utóbbiból 4,5 milliárd forint az, ami felmenő rendszerben fokozatosan megszűnik, és azt szeretnék elérni, hogy az állami költségvetést terhelő rész se növekedjen, inkább csökkenjen" - mondta Hegedüs, hozzátéve, hogy a javasolt lista könyveinek ára 10-70 százalékkal csökkent. Az államosítás tehát nem közvetlenül a szülőket, hanem az állami költségvetést terheli, az pedig - akárhogy nézzük - politikai döntés, hogy egy kormány mennyi pénzt szán az oktatásra.
Az "olcsóbbsággal" szemben ráadásul számos érv felhozható. Bár a szűkített listán szereplő apáczais és nemzetis könyvek többsége valóban olcsóbb, mint a tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok, ez nem minden esetben van így. A Krónika Nova fentebb említett irodalomkönyve 9. évfolyamon 790 forinttal, 10. évfolyamon 990 forinttal lenne olcsóbb, mint a kötelezően javasolt tankönyvcsomag. Ismert az is, hogy az ingyenes tankönyvellátás egy részét az iskolák a könyvtári állományból oldják meg, tavaly a kerettantervi évfolyamokon kifejezetten ebből a célból 4 évig használható tartós tankönyvek kerültek az intézményekhez. Ezek nem jelentéktelen hányadát most ki kell dobni - hiszen az ingyenes tankönyvre jogosultak sem tanulhatnak másból, mint ami a szűkített listán szerepel -, ami mértéktelen pazarlásnak tűnik.
Az OFI tankönyvei valóban meglepően olcsón, 3-400 forintokért rendelhetők, ám ezek fejlesztése is kisebb részben költségvetési, nagyrészt EU-s forrásokból történt, és legalábbis kérdéses, hogy az idővel szükséges átdolgozáshoz is ilyen kedvezőek lesznek-e a feltételek. Ha mindehhez hozzáadjuk a két állami kiadó megvételére fordított 8,7 milliárdot, valamint a vállalkozások, munkahelyek megszűnésének járulékos költségeit, korántsem biztos, hogy akkorát nyert a költségvetés. Ha pedig az a cél, hogy idővel általánossá váljanak az OFI újgenerációs tankönyvei, akkor a két kiadóra fordított milliárdok értelme is megkérdőjeleződik. Forrásaink szerint az Apáczai és a Nemzedékek Tudása megvásárlása azt szolgálhatja, hogy az átmeneti időszakban is biztosított legyen az ellátás, úgy, hogy közben a piaci kiadók kiszorítása is megkezdődjön.
A menstruáló Hold
Azt persze senki nem vitatja, hogy ha évfolyamonként és tantárgyanként egy vagy két könyv marad, azzal az előállítási költségek jelentősen csökkenhetnek. Reményfy Tamás szerint az embereket szándékosan megtévesztik, amikor "tankönyves rezsicsökkentésnek" álcázzák e folyamatot, hiszen a diák nem ugyanazt kapja olcsóbban, hanem a legtöbb esetben egy rosszabb minőséget.
Ezt a szakmában dolgozók gyakorlatilag egységesen így látják, annak ellenére, hogy az olcsóbbság mellett épp a minőséget tűzte zászlajára a minisztérium az átalakítás megkezdésekor. Két - némiképp egymásnak is ellentmondó - érvvel hozakodtak elő: vagy nem elég minőségi a kínálat, vagy a pedagógusok választanak rosszul, nem kizárólag szakmai szempontok szerint. A második állításban annyi igazság van, hogy a kiadók valóban folytattak marketingtevékenységet, ez azonban többnyire éppen azt a célt szolgálta, hogy a pedagógusok jobban megismerjék kiadványaikat. Etikátlan módszerek persze előfordulhattak, Molnár Emília egy 2008-as, tankönyvpiaccal foglalkozó tanulmányában ilyennek nevezi a terjesztőkkel kötött különalkukat és a tankönyvet választó pedagógusokkal kötött megállapodásokat. Sokatmondó azonban, hogy az állam éppen azt az Apáczai Kiadót vette meg, amely élen járt a megkérdőjelezhető értékesítési módszerekben, iskolatámogatási szerződések keretében vállalta például, hogy bizonyos százalékot meghaladó apáczais rendelés után pénzeket juttat vissza az iskolának. Egy konkurens kiadónál dolgozó beszélgetőpartnerünk "nyílt korrupciónak" titulálta az eljárást.
Ha igaz lehet is, hogy a pedagógusok nem mindig szakmai szempontok szerint választottak tankönyvet, ez a megállapítás hatványozottan áll Hoffmann Rózsa listájára. A szakma véleménye szerint az apáczais tankönyvek az általános iskola alsó tagozatán tartoznak a legjobbak közé, később egyáltalán nem, a listába ugyanakkor bekerült Bánhegyi Ferenc történelemkönyve is, mely a Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása szerint szakmailag megkérdőjelezhető módon mutatja be a holokausztot és Hitler történelmi szerepét. A Krónika Nova irodalomkönyvét kiszorító Nemzedékek Tudása kiadvány ugyan szakmailag előremutató, ám - amint Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a magyarnarancs.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta - a pedagógusok továbbképzése nélkül és szakiskolákban kevéssé alkalmazható. Jól érzékelteti a pedagógustársadalom véleményét, hogy még a kvázi-monopolhelyzetbe hozott könyv szerzője, Pethőné Nagy Csilla is tiltakozott a szűkített lista ellen. A pedagógusoknak ráadásul borzasztóan kevés idő alatt kell dönteniük: bár a rendelés leadásának határideje április 30., a legtöbb helyen már a tavaszi szünet előtt összehívták a szakmai munkaközösségeket. Beszéltünk olyan tanárral, akinek tantárgyából két általa nem ismert könyv került az ajánlott listára, a munkaközösségben pedig pár órás online tájékozódás után böktek rá az egyikre. Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is rámutatott a Hoffmann-lista jogi visszásságaira, és az intézkedés visszavonására szólította fel a minisztériumot. Az Emmi sajtóosztályán érdeklődtünk a szűkített lista összeállításának szempontjairól, ám lapzártánkig sem erre, sem a többi témába vágó kérdésünkre nem érkezett válasz.
A két állami kiadó könyveinél is nagyobb visszhangot váltottak ki az OFI kísérleti tankönyvei. Ezekből 27 készül el 2014 szeptemberére, ám jelen pillanatban csak pár bemutató oldal ismert belőlük, így a tanárok anélkül választhatják őket, hogy legalább egy teljes fejezetet vagy a tartalomjegyzéket megismerhetnék. A nyilvánosságra került részek elsősorban a kísérleti irodalomkönyvnél okoztak derültséget. A görög mítoszvilágot elemző oldalpár egésze infantilis nyelvezetű, és olyan mondatokat tartalmaz, mint például: "Látták a görögök, hogy a Hold folyton változik, és 28 naponként valami olyasmi történik vele, mint a lányokkal."
Az államtitkárság persze nem bízta a véletlenre a dolgot, így amellett, hogy a meg sem írt, tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket rendelhetik meg az iskolák, lesznek "együttműködésre felkért" tanintézetek is, ahol kötelezően alkalmazzák az OFI fejlesztéseit, melyeket az egyéves kipróbálási időszak után szükség esetén átdolgoznak. Csak e megfontolt lépés után válhatnak kötelezővé minden iskolában az újgenerációs tananyagok.
