Közben a Tömör Bt.-nél
átfogó APEH-vizsgálat indult,
Nagy László szerint egy ízben rendőrökkel is megszállták a területet. A feltöltést a kerületi jegyző 2000. december 31-ével jogerősen megtiltotta, mert a helyszíni bejáráson megállapították, hogy a meghatározott töltési szintet csaknem az egész területen elérték.
A sittszállítás és -lerakás jó üzlet manapság: aki rendelt már konténert, tudhatja ezt. Révész képviselő interpellációjában elhangzott, hogy "a 26 hektáron történő szemétlerakásból befolyó pénz a becslések szerint az elmúlt években meghaladta az 1 milliárd forintot". (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hova lett?) Máshol pedig ezt nyilatkozta: "A kőbányai önkormányzat vagy átveszi a területet, és közpénzből rekultivál, vagy beláthatatlan ideig ott marad ez a hatalmas szemétdomb."
Turi-Kovács Béla, aki az interpelláció elhangzása idején még csak három hete volt miniszter, nem tudta érdemben megnyugtatni Révész Máriuszt és a kőbányaiakat: "Sajnálatos módon nem egyedülálló az eset. A helyzet ugyanis az, hogy a bányákkal kapcsolatos rekultivációs kötelezettségnek az esetek többségében és jelentős részében nem tesznek eleget." Válaszában bölcsen hallgatott a pártérdekeltségekről, próbált szakmai oldalról közelíteni. Hiba volt szerinte, hogy az eredeti rekultivációs tervet módosították, miszerint nem 3 méter vastag termőföldtakarást kell alkalmazni a területen, hanem csak 60 centimétert. Az első fokú hatóság, a Bányakapitányság ezt elutasította, a másodfokú szerv, a Bányászati Hivatal viszont jóváhagyta. Az is rossz gyakorlat szerinte, hogy réges-rég befejeződött a bányászat (most szemétlerakás folyik), de még mindig a bányászati hatóságok járnak el az ügyben.
A miniszter hivatkozott egy zöld szervezet vizsgálatára is. Felkérte ugyanis nem hivatalosan a HuMuSz-t (a szerző e szervezet tagja - a szerk.), hogy "nézzen körül az ügyben". A környezetvédők fanyalogva vették át az interpelláció szövegét, attól félve, hogy valami pártveszekedésben kell igazságot tenni. Pláne nem értették, hogy miért nekik kell vizsgálódni, hiszen vannak (voltak?) a minisztériumnak szakmai háttérintézményei. Amikről ezt mondta Turi-Kovács Béla a parlamentben: "1998-ban és 1999-ben az a Környezetgazdálkodási Intézet, amiről eddig mindig csak úgy hallottunk, hogy mindenféle botrányokban érdekelt, még dolgozott, és akkor még tudományos munkát is kifejtett, megvizsgálta ezt a területet, és megállapította, hogy különböző gázok szabadulnak fel, és ezeknek a gázoknak az elvezetését is illenék megoldani." A HuMuSz rövidke szakvéleményében viszont az szerepel, hogy évek óta és a mai napig is működik a gázkivezető és fáklyázó berendezés.
A polgári erők
túltöltésről beszélnek
minden fórumon; a szakértő ezt sem tudta megerősíteni a helyszínen. Azt valóban meg kellene vizsgálni, hogy történt-e kommunális, pláne veszélyeshulladék-lerakás, hiszen a Tömör Bt.-nek csak törmeléklerakásra van engedélye, sőt a területet határoló kerítést is helyre kell állítani, mert sokan használják illegális lerakóként a bányát.
A háromméteres termőföldtakarás valami félreértés lehet: ritka az olyan hely, ahol ilyen vastag termőréteg lenne, de valóban vastagon takarni kell a szemetet szervetlen anyaggal, majd erre kell földet teríteni és növényt telepíteni. Révész Máriusz és Illés Zoltán (utóbbi az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága elnökeként ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett az ügyben) szerint a Tömör Bt. ezt úgy értelmezte, hogy újabb 1,5-2 méter vastag szemétréteget lehet a bányába hordani, majd erre egy kis földet tenni, és kész. A zöldek embere a helyszínen bontási, építési törmeléket, földet, fém- és műanyagdarabokat, betondarabokat talált, szerves hulladékot nem.
Nagy László szerint a feltöltés ütem szerint és a szükséges engedélyek birtokában történik. Egyértelműen politikai zaklatásnak tartja, ami a Tömör Bt. körül zajlik. Mindenkinek szívesen nyilatkozik, és áll a vizsgálatok elébe, mert félti a feleségét. Kérdésünkre elmondta: a rekultivációra komoly garancia, hogy a Zala-Gergely Kft. mögött a tőkeerős Zalakerámia Rt. áll, így az mindenképpen meglesz. Azt viszont nem cáfolta, hogy "elkezdődött egy tárgyalási folyamat" a Zalakerámia és a kőbányai önkormányzat között a terület esetleges átadásáról. A fideszes Révész Máriusz éppen ezt tartja aggályosnak: a terület ezután hasznot már nem hoz, de rengeteg közpénzt emésztene fel a rekultiváció. Miért nem az viseli ennek költségeit, aki éveken át hasznot húzott a szemét- és törmeléklerakásból?
Turi-Kovács Béla így fejezte be az interpellációra adott válaszát: "De annál többet, mint azt, hogy vizsgálni fogjuk és ellenőrizni, sajnos most ígérni nem tudok."
Szilágyi László