A sofőr az ítéletből értesül csak arról, hogy megszegte a KRESZ 26. paragrafusa 4-es bekezdésének előírását; az eljáró bíróság szerint olyan nagy sebességgel haladt, ami nem tette lehetővé, hogy idejében megálljon az akadály előtt. Az indoklásban azt olvassa, hogy 45 km/óra sebességgel elkerülhető lett volna a gázolás. E bekezdésből azt is megtudja: minden olyan akadály előtt meg kell tudni állni, amire az adott körülmények között számítani lehet. A sofőr elgondolkodik e ponton: ugyan miért kellett volna számítania egy, az úttest szélétől 1,9 méterre, vele egy irányban baktató sötét ruhás gyalogosra?
Ugyanazt másképp
A különböző bíróságok - noha egyazon KRESZ-re hivatkozva hozzák ítéleteiket - megegyező történeti tényállás mellett is nagyon eltérő módon minősítik olykor az érintettek cselekedetét. A szabályrendszer idevágó része ugyanis nyitva hagy számos kérdést: például azt, hogy mit jelent pontosan a veszélytelenségről való meggyőződés vagy a megtévesztő viselkedés. Egyes jogalkalmazók szigorúan veszik, hogy a váratlan lelépés, a járművezető megzavarásának tilalma a kijelölt átkelőhelyre is érvényes. Más bírák viszont úgy vélik: a gyalogosnak joga van bármikor bármilyen módon lelépni a zebrára. Tudunk olyan, autóvezetőt elmarasztaló ítéletről is, amely az átkelőhelyen váratlanul visszaforduló gyalogos elütését büntette.
"A tompított fényszóróval történő éjszakai közlekedés egyike a legfőbb veszélyforrásoknak - magyarázta dr. Destek Miklós közlekedési szakértő. - Az utak tele vannak olyan akadályokkal, amiket már 40-50 km/óra sebességnél is csak féktávolságon belül lehet észlelni. A magyar autósok többsége jóval gyorsabban halad annál, mint hogy váratlan akadályok előtt lehetősége legyen a megállásra. Fogalmuk sincs, éjszaka milyen keveset látnak abból, ami felé közelednek. Egy eset elsőfokú ítéletében olvasható ez a mondat: a vádlottnak, aki egy sötét ruhás, részeg, kivilágítatlan kerékpárost ütött el, számítania kellett az akadályra, mert >>ismernie kellett az ott kialakult közlekedési szokásokat, többek között azt is, hogy a tanyán lakók általában kerékpárral közlekednek, s kerékpárjuk az esetek többségében nincs kivilágítva>A vádlott a baleset színhelyének az útját ismerte, tudta, hogy hamarosan lakott területre ér, (...) kivilágítatlan kerékpárral is számolnia kellett.
A hatóság tévedhet
A Legfelsőbb Bíróság a harmadik lépcsőfok egy ügyben, ezért az előző bírósági szintek ténymegállapító munkahibáit nem korrigálhatja. Emiatt lehetőségei is behatároltak. Ha a helyszínelés során szakmai hibát vétettek, azzal nem tud mit kezdeni. Dr. Völgyesi Miklós bíró lapunknak elmondta: különösen az olyan szituációt nehéz feldolgoznia, amikor bizonyos benne, hogy az adott eset úgy semmiképp nem történhetett. Ha a perirat így fogalmaz: "a baleset 14 óra 30 perckor, éjszakai sötétségben következett be", akkor neki perrendi kötelessége e "tényből" kiindulni - azt vizsgálhatja csak, hogy kollégája helyesen következtetett-e a terhelt bűnösségére.
Egy közlekedési balesetnél nem mindig egyértelmű, ki mit csinált, pontosan hogyan; amit csinált, az szabályszegés volt-e, és ha igen, annak volt-e szerepe a kimenetelben, mennyiben módosította mindezt az áldozat viselkedése, követett-e el ő maga szabálytalanságot és az kihatott-e a történtekre, és így tovább.
Nehéz volt ítélkezni például abban a nagyvárosi balesetben, amely hajnali sötétségben, esőben történt. Két lány a kijelölt gyalogátkelőhelyen lépett az úttestre. Esernyőt tartottak maguk elé, mert a szél szemből fújta a cseppeket, így viszont nem vették észre a közeledő taxist. A sofőr szemszögéből a feketébe öltözött lányok a sötétségből bukkantak föl; ráadásul az ütközéskor az ellenkező irányból egy jármű vészfékezése elvonta a taxis figyelmét. Mindez egyetlen másodperc alatt történt.
Inkább villamossal...
A közlekedési büntetőperekben - mivel azok tárgya zömében a gondatlanság - sokkal nehezebb dönteni a vétkességről, mint az egyéb életellenes cselekményekben, amikben többnyire egyértelmű: volt-e szándékosság. Ám ha a gázolás halálos kimenetelű, gyilkosságról még gondatlanság esetén sem beszélhetünk. Mégis letöltendő börtönbüntetésre ítélhető valaki egy tiltott előzés, egy közlekedési tábla figyelmen kívül hagyása vagy egy elkalandozó pillantás miatt, ha ezek súlyos következménnyel járnak. A kiszabott büntetés időtartama attól függ, hogy a bíróság tudatosan gondatlannak tartja-e a vádlottat (akinek tisztában kellett lennie a lehetséges következménnyel, de - felelőtlenségből - bízott annak elmaradásában), vagy csak hanyagnak (aki elmulasztotta a tőle elvárt körültekintést). Megítélés tárgya lehet az is, milyen fokú szabályszegés bizonyul kifejezett gondatlanságnak.
A leggondosabb mérlegelés mellett is rendkívül nehéz megállapítani, milyen fokú figyelem, reakciókészség, előre gondolkodás várható el a "gondos" autóvezetőtől; mi tulajdonítható a véletlenek szerencsétlen összjátékának, és mi az, ami már hanyagság. Egy szerencsétlen esés, a kemény felület vagy egy éles tárgy is okozhat nyolc napon túl gyógyuló sérülés helyett halált. Olykor nem feltétlenül perdöntő az sem, hogy kinek volt elsőbbsége; az a tény sem eredményezi automatikusan a vádlott felmentését, ha kiderül, az áldozat volt a hibás. Az igazságszolgáltatás ugyanis elvárja, hogy a forgalomban részt vevők - a bizalmi elvnek megfelelően - bizonyos mértékig számoljanak mások kiszámíthatatlan, esetlegesen szabályszegő viselkedésével.
Kempf Zita
Rendszertan
Baleset gondatlan okozása; járművezetés ittas vagy bódult állapotban (a határvonal 8 ezreléknyi véralkoholszint); cserbenhagyás vétsége (ha nincsen személyi sérülés és nincs ember a közelben); segítségnyújtás elmulasztása - témakörünkben a büntető törvénykönyv (Btk.) e "kategóriákat" ismeri és szankcionálja.
Közúti baleset akkor minősül bűncselekménynek, ha az áldozat nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, és ez jogilag felróható a baleset okozójának (az illető megsértette a KRESZ előírásait, vagy hanyagsága, figyelmetlensége, kockázatos vezetési technikája vált végzetessé). Egyéb esetben - függetlenül a következményektől - szabálysértésről beszélünk, kivéve az ittas vezetést, ami személyi sérülés okozása nélkül is bűncselekmény. Az ittasság ténye a törvényi minősítésben a gondatlanságból elkövetett balesetet szándékos bűncselekménnyé változtatja. A legsúlyosabb büntetési tétel - tizenkét év börtön - a segítségnyújtás elmulasztásának minősített esetéért jár (ittas állapotban okoz valaki halálos kimenetelű balesetet). Az ítélkezési gyakorlatban a maximum hat-nyolc letöltendő év kiszabása fordul elő.Az alföldi kisváros külterületének földútjáról biciklin kikanyarodó idős asszonyt elütötte a főúton érkező huszonöt éves autós. Az eset két éve, 1999 szeptemberében történt.
