Közvélemény-kutatás a politikusok népszerűségéről: Kit szeretnek a népek és kit nem?

  • Marián Béla
  • 1997. augusztus 7.

Belpol

A politikusok megítélése elsősorban a válaszadók pártállásától függ, így érthető, hogy a népszerűségi listákat már hosszú ideje Göncz Árpád, Kovács László és Demszky Gábor vezetik. Mindhármuk közjogi szerepe bizonyos szempontból pártpolitika feletti: az államfő hivatalból pártsemleges, a külügyek területén lényegében hétpárti konszenzus van, Demszky Gábor pedig sokak számára az önkormányzatokat, az önkormányzatiságot jeleníti meg. Az ellenzék két legnépszerűbb politikusa, Orbán Viktor és Deutsch Tamás is elsősorban annak köszönheti népszerűségét, hogy pártjuk sokkal kevésbé osztja meg a közvéleményt, mint az MSZP és az FKgP. A népszerűségi lista végén viszont a szélsőséges és a "veszekedős" politikusok kullognak, azok, akik sűrűn keverednek éles vitákba más pártok vezetőivel, illetve saját pártjuk (kizárt) tagjaival.
A politikusok megítélése elsősorban a válaszadók pártállásától függ, így érthető, hogy a népszerűségi listákat már hosszú ideje Göncz Árpád, Kovács László és Demszky Gábor vezetik. Mindhármuk közjogi szerepe bizonyos szempontból pártpolitika feletti: az államfő hivatalból pártsemleges, a külügyek területén lényegében hétpárti konszenzus van, Demszky Gábor pedig sokak számára az önkormányzatokat, az önkormányzatiságot jeleníti meg. Az ellenzék két legnépszerűbb politikusa, Orbán Viktor és Deutsch Tamás is elsősorban annak köszönheti népszerűségét, hogy pártjuk sokkal kevésbé osztja meg a közvéleményt, mint az MSZP és az FKgP. A népszerűségi lista végén viszont a szélsőséges és a "veszekedős" politikusok kullognak, azok, akik sűrűn keverednek éles vitákba más pártok vezetőivel, illetve saját pártjuk (kizárt) tagjaival.

A Marketing Centrum munkatársai minden hónapban megkérdeznek ezer embert arról, hogy mennyire bíznak ötven politikusban: teljesen, nagyobb részben, kisebb részben vagy egyáltalán nem. A válaszokat szokás szerint százfokú skálára vetítve mutatjuk be. A mutatóknak két kritikus értéke van: az 50 pont fölötti indexek azt jelzik, hogy az adott politikus több bizalmat, mint bizalmatlanságot vált ki a közvéleményből, a 30 pont körüli és alatti értékek pedig nagyfokú bizalmatlanságot jeleznek.

Táblázatunkban a bizalom-indexek mellett feltüntettük az előző felmérés óta bekövetkezett változásokat és a politikusok ismertségét is. Az indexek statisztikai hibahatára (az adott politikus ismertségétől függően) 3-4 pont. Ez azt jelenti, hogy az ennél kisebb, illetve az e körüli ingadozások véletlenszerűek, így azt mondhatjuk, hogy június és július között egyetlen politikus megítélése sem változott számottevően, ami a politikai uborkaszezonban egyáltalán nem meglepő.

Valamivel hosszabb távon viszont azt látjuk, hogy

Horn Gyula túljutott egy mélyponton,

Orbán Viktor pedig felszálló ágba került. A kormányfő bizalom-indexe a mezőgazdasági kistermelők útelzárásai, illetve a március 15-re időzített ellenzéki tüntetések után került a mélypontra, viszont a demonstrációsorozat kifulladása és az MSZP nyugodt légkörű kongresszusa után visszaállt a ´96-ra jellemző szintre. A kormány többi tagjának mutatói (beleértve az SZDSZ-es minisztereket is) hasonló változásokat mutattak, ha nem is olyan mély hullámvölggyel, mint Horn Gyuláé.

A kormánypárti politikusok népszerűségének hullámzását nem kísérte az ellenzéki politikusok megítélésének változása. Pedig a korábbi felmérések egyik legmarkánsabb jellegzetessége éppen az volt, hogy Torgyán József és Horn Gyula mutatói rendre ellentétesen változtak. A legutóbbi felmérések alapján azonban nem látszik ez a komplementaritás. Ebben valószínűleg szerepet játszik az, hogy a Fidesz - MPP fokozatosan átvette a kisgazdáktól a legnépszerűbb ellenzéki párt szerepét, és a közvélemény egyre kisebb része tekinti Horn-Torgyán-meccsnek a belpolitikát.

A 98-as választásokon végül is arról fogunk dönteni, hogy ki irányítsa a kormányt az ezredfordulón átívelő ciklusban. Ez az a kérdés, amelynek a mérlegelése a választásokig hátralevő időben még jelentősen alakíthatja a pártok jelenlegi erőviszonyait. Munkatársaink két éve minden hónapban megkérdezik az emberektől: kit látnának a legszívesebben a miniszterelnöki székben. A leggyakoribb válasz idáig mindig az volt, hogy "nem tudom" (38 és 44 százalék között). Azok aránya sem elhanyagolható, akik a saját nevükkel vagy egyéb tréfával válaszolnak a kérdésre (rendre 1-2 százalék). Meglehetősen népes azok tábora is, akik nosztalgiával gondolnak vissza Németh Miklós kormányára, így továbbra is őt látnák a legszívesebben a kormány élén: az eddigi 24 adatfelvétel során 11 és 14 százalék között ingadozott az arányuk.

A hivatalban lévő kormányfő említési gyakorisága már valamivel nagyobb ingadozásokat mutat: 14 százalékról indult, 7 százalék volt az eddigi mélypont, jelenleg pedig 11 százalékon áll. Torgyán József említési gyakorisága is nagyjából ezek között a határok között ingadozik.

Orbán Viktor

viszont csak az utóbbi hónapokban zárkózott fel a másik két nagy párt elnökéhez, ´95 nyarán mindössze a megkérdezettek 4 százaléka látta volna őt szívesen a miniszterelnöki székben.

Horn Gyula neve az MSZP hívein kívül csupán szórványosan jutott más pártok támogatóinak, illetve a bizonytalanoknak az eszébe. Orbán Viktort viszont csaknem olyan gyakran említették a kérdés kapcsán az MDF hívei, mint a saját pártjukból bárkit, de a bizonytalanok és a KDNP táborában is Németh Miklóséhoz hasonló a Fidesz elnökének említési gyakorisága. Torgyán Józsefet saját pártjának hívein kívül még a KDNP és a MIÉP támogatói közül is sokan el tudják képzelni, mint az ország miniszterelnökét, a bizonytalanok körében viszont említettsége messze elmarad Németh Miklósétól és Orbán Viktorétól.

Másfelől azt látjuk, hogy az MSZP tábora a legtudatosabb: 57 százalékuk Horn Gyulát szeretné a miniszterelnöki székben látni, 18 százalékuk Németh Miklóst, további 10 százalékuk pedig valaki mást az MSZP-ből (például Kovács Lászlót, Békesi Lászlót, Szekeres Imrét), és mindössze 4 százalék azok aránya, akik nem az MSZP-ből választottak (pl. Göncz Árpádot vagy Kuncze Gábort). Az FKgP támogatóinak többsége (55 százalék) is azért szavazna a kisgazdapártra, mert Torgyán Józsefre bízná az ország irányítását. Ugyanakkor a kisgazdák híveinek 14 százaléka is említette Németh Miklóst, ami azért itt valamivel "pártidegenebb" ötlet, mint a szocialisták táborában.

A kisebb pártok híveire még az átlagosnál is nagyobb tanácstalanság jellemző. Körükben 45-52 százalék a "nem tudom" válaszok aránya, ami érthető, hiszen pártjuk frontemberei - esélyek híján - nem nagyon hangoztatták, hogy ők miniszterelnök-jelöltek. Az SZDSZ hívei abban viszont különböznek az MDF és a KDNP támogatóitól, hogy nemigen emlegették Németh Miklóst vagy más pártok tagjait.

A Fidesz - MPP tábora

valahol félúton áll a másik két nagy párt és a kisebb pártok között: 32 százalékuk válaszolt "nem tudommal", 6 százalékuk említette Németh Miklóst, 15 százalékuk más pártok tagjait (Fodor Gábort is!), és mindössze 37 százalékuk támogatja a Fideszt azért, mert Orbán Viktort szeretné kormányfőnek.

Az országnak csak egy miniszterelnöke lehet, viszont az emberek egyszerre sok politikust is utálhatnak, ezért több névre is rákérdeztünk: ki(k) az(ok), aki(ke)t semmiképpen sem látna szívesen a miniszterelnöki székben? Munkatársaink először áprilisban tették fel ezt a kérdést, azóta Torgyán József helyet cserélt az elutasítottsági rangsor élén Horn Gyulával.

A politikusok elutasítottságát másképpen is "mértük": megkérdeztük az emberektől, kiket dobnának ki "süllyedő léghajójukból", ha az 9 párt elnökét szállítaná. A magyar közvélemény-kutatási gyakorlatban kissé szokatlan kérdés egyáltalán nem keltett visszatetszést a megkérdezettekben: 78 százalékuk válaszolt, és a többiek sem háborodtak fel. A "túlélésre" Csurka Istvánnak lenne a legkevesebb esélye, de Torgyán József és Horn Gyula is sokak léghajójából kipottyanna.

Marián Béla

Közvélemény-kutatás a politikusok népszerűségéről

A legismertebb politikusok ismertsége, bizalom-indexe és a változás

ismert- bizalom- vál-

ség index tozás

1. Göncz Árpád 99 72 -1

2. Kovács László 72 62 +1

3. Demszky Gábor 95 60 -1

4. Deutsch Tamás 93 58 -1

5. Orbán Viktor 97 56 -3

6. Kuncze Gábor 97 55 -1

7. Keleti György 88 54 -1

8. Medgyessy Péter 90 53 +1

9. Magyar Bálint 82 53 -2

10. Gál Zoltán 84 48 0

11. Kósáné

Kovács Magda 84 47 +3

12. Pető Iván 95 45 +2

13. Lotz Károly 74 44 -2

14. Baja Ferenc 68 44 -2

15. Vastagh Pál 67 43 -4

16. Maczó Ágnes 88 40 -2

17. Horn Gyula 99 40 0

18. Szekeres Imre 77 39 -1

19. Szabó Iván 80 38 -2

20. Torgyán József 99 36 -4

21. Lezsák Sándor 85 35 -4

22. Kónya Imre 82 33 -1

23. Giczy György 87 31 -1

24. Thürmer Gyula 72 24 -1

25. Csurka István 90 21 -1

Ki az, akit semmiképpen sem látna szívesen a miniszterelnöki székben?

TÖBB NEVET IS MONDHATTAK

1997. 1997.

április július

Torgyán József 38 44

Horn Gyula 45 34

Csurka István 21 29

Giczy György 7 11

Thürmer Gyula 4 7

Kuncze Gábor 6 6

Lezsák Sándor 5 6

Boross Péter 7 5

Orbán Viktor 4 4

Pető Iván 9 2

Bokros Lajos 5 2

Szekeres Imre 4 2

Szabó Iván 3 2

mások 5 9

nem tudja 22 24

A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1997. július 4. és 8. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország 100 pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.

Figyelmébe ajánljuk