Az állam és a 4iG felvásárolta a magyar Vodafone-t

Lefoglalt vonalak

Belpol

Mérföldkő a magyar távközlés történetében a Vodafone állami rásegítéssel és résztulajdonnal végrehajtott felvásárlása. A fő vevőként fellépő 4iG jókora adósságba verte magát – de messze nem ez az egyetlen gond.

Megvalósult a nagy álom: a pénzügyi és az energetikai szektor után a telekommunikációs iparágban is megkeletkezett végre a nagy, ún. „nemzeti” szereplő – a többségi magántulajdonban álló, ám jelentős állami segítséggel és állami kisebbségi tulajdonnal a hátában létrehozott „nemzeti tőkés” szupervállalat. A brit Vodafone magyarországi leágazása az Antenna Hungária Zrt. (AH) 51 százalékos és az állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 49 százalékos tulajdonvásárlásával cserélt gazdát; a vételár 660 milliárd forint volt. A Vodafone Magyarország Zrt.-ben többségi tulajdonos lett az AH többségi tulajdonosa, a 4iG Zrt., azaz egy Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő magáncég. A vásárlást mindazonáltal nehéz nem állami bevásárlásként értelmezni; és nem csak azért, mert az államnak még az AH-ban is van 23 százalékos részesedése (és e cégről még bőven lesz szó). Ez az üzlet kormányzati rásegítés nélkül aligha jöhetett volna létre. Igaz, az állami bevásárlás speciális fajtájáról van szó: amikor ugyanis a kormány nem az államnak – nekünk – vásárol, hanem magánembereknek.

Mindez Orbán Viktornak napra pontosan 10 évvel az után sikerült, hogy a Magyar Posta, az MVM és az MFB Invest gründolta konzorcium, az MPVI Mobil Zrt. bejelentette, minden szükséges engedély birtokába került ahhoz, hogy negyedik mobilszolgáltatóként jelenjen meg a hazai piacon. Ebből végül semmi nem lett – most viszont a 3 milliós ügyfélkörrel rendelkező magyar Vodafone megszerzésével a 4iG, az orbáni cégbirodalom csillagrombolója a konvergens, azaz a mobil, a vezetékes, az internetes és a tévés piacot is vezető Magyar Telekommal került szemmagasságba.

A Mészáros Lőrinc árnyékából alig három és fél éve önállósodott Jászai Gellért, a 4iG elnöke a Vodafone-vétel tavaly augusztusi bejelentésekor úgy számolt, hogy az üzlet 10–12 év alatt térülhet meg. A vállalatcsoportban a hivatalos adatok szerint többségi tulajdonos Jászai ezt azonban valószínűleg már nem várja meg; iparági szóbeszédek szerint az egyik leggazdagabb magyar hosszabb időre megpihenne.

Hosszú menetelés

A 4iG tulajdonviszonyai az utóbbi évek részvénykibocsátási, -felvásárlási és -bevásárlási ringlispíljének köszönhetően gyakran változnak. A cégnek – saját közlése szerint – 51,22 százalékos többségi tulajdonosa Jászai Gellért. De több nemzetközi befektetője is van a 4iG-nek; közülük a legnagyobb tortaszeletet a német védelmi és járműipari vállalat, a Rheinmetall birtokolja (25,12 százalék). A portugál–magyar hátterű pénzügyi befektetőként ismert Alpac Capital 6,47 százalék, a távközlési szektorban is járatos török Calık Holding 3,16 százalék erejéig van jelen. Jászai maga is több formában tulajdonos a cégben: két apróbb üzletrész mellett övé a KZF Vagyonkezelő (10,4 százalék), de a Rheinmetall megjelenésével egy időben felbukkant iG COM Magántőkealap (41,68 százalék) egyedüli részvényese is ő.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk