n "Nem csapatjátékos, és sajnos mûködése rövid ideje alatt nullára értéktelenítette a terület megítélését." "Lévai Katalin kiváló kommunikációs igazgató lehetett volna az esélyegyenlõségi miniszter mellett" - summázták a tárca nélküli miniszter munkáját az általunk megkérdezett szocialista országgyûlési képviselõk.
A tavaly tavasszal létrehozott két új tárca nélküli miniszteri poszt egyikét Lévai Katalin
elvileg a koalíció közös
jelöltjeként nyerte el. Igaz, errõl az SZDSZ némileg váratlanul értesült, és az MSZP-ben is többen úgy érezték, személyét erõszakkal nyomták le a torkukon. "Meglepõ volt miniszteri kijelölése, mert az MSZP-n belül is van több alkalmas, sõt nála alkalmasabb személy. Például Kósáné Kovács Magdára, Csabai Lászlónéra gondolok, de országosan kevésbé ismerõs politikusok közül is lehetett volna választani" - mondta egy kormánypárti országgyûlési képviselõ.
Lévaira több megkérdezett szerint is a miniszterelnök tanácsadói révén esett a választás. Medgyessy a tavalyi kormányátalakítást bejelentõ beszédében "fiatalításról és új dinamikáról" beszélt, Lévaitól pedig azt várta, hogy a kormány "élõ lelkiismerete" legyen. A szociológus végzettségû új miniszter - aki korábban a Munkaügyi Minisztérium fõosztályvezetõjeként, késõbb miniszteri biztosaként dolgozott - nagy lendülettel látott munkához. A Népszabadságban megjelent bemutatkozó interjújában arról beszélt, hogy a miniszteri poszt és a kormányhivatal célja az esélyegyenlõség szempontjainak hangsúlyosabb biztosítása a jogalkotásban, a tárcák munkájában. "A feladatom az lesz, hogy egyeztessek, tárgyaljak, felmérjem a minisztériumok helyzetét, felhívjam a figyelmet olyan szempontokra, amelyekre esetleg eddig nem gondoltak. Senki ne higgye, hogy panaszirodaként mûködünk." Többször fontos célként nevezte meg a társadalmi tudatformálást is.
A miniszter munkáját segítõ hivatal felállása nem volt egyszerû, hiszen egyrészt ide került a korábban a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó és a civil kapcsolatokkal foglalkozó Baja Ferenc és Teleki László romaügyekért felelõs politikai államtitkár is. Az átszervezések õszig zajlottak. Idén januárban kezdhette meg munkáját a már önálló fejezeti gazdálkodású Esélyegyenlõségi Kormányhivatal (EKH), amelybe beolvadt a Romaügyi Hivatal, és területenként fõosztályi szintû igazgatóságok alakultak.
Az új hivatal mûködésének harmadik hetében aztán kiderült: a miniszter asszony harmadik, a ténylegesen utazókat tekintve pedig elsõ helyen szerepel az MSZP európai parlamenti (EP-) listáján, ami újabb
megrökönyödést váltott ki
a pártaktivisták egy részében. Ám a kormányfõ forrásaink szerint kényszerhelyzetben volt, hiszen lehetõleg botrány nélkül akarta elmozdítani miniszterét: erre megoldás a "Brüsszelbe buktatás" lehetõsége. A választási listát a március 12-i szegedi rendkívüli kongresszuson véglegesítették. Kovács László pártelnök ott azt mondta: a kampány idejére "mindent a párt érdekeinek, a gyõzelemnek kell alárendelni". Úgy tûnik, az összetartásra felhívás eredménnyel járt: az általunk megkérdezettek közül csupán egy képviselõ vállalta névvel a véleményét, miközben több, az esélyegyenlõség kérdésével és az uniós politikával foglalkozó országgyûlési képviselõvel is beszéltünk.
Az egyetlen kivétel Korózs Lajos, a szociális és családügyi bizottság alelnöke, aki nagyon fontosnak tartja ugyan, hogy a kormány kezdeményezte az EKH megalakítását, de a szervezet kiépítésekor több problémát tapasztalt. "A szervezeti és mûködési szabályzat késõi elkészülte miatt sokáig szabályozatlanok voltak az alá-fölé rendeltségi viszonyok, a feladatkiosztás és a számonkérés rendszere is gyerekcipõben jár, az apparátus mûködtetésével foglalkozó fõosztályok aránytalanul nagyok a szakmai feladatokat ellátókhoz képest" - mondta. Tudomása szerint míg az esélyegyenlõséggel és a fogyatékosüggyel 5-7 fõ foglalkozik, a gazdasági és humánpolitikai igazgatóság létszáma eléri a húszat. "A kompetenciaviták miatt gyakran döntések csúsznak, hiszen de jure lenne döntéshozó, miközben de facto nincs" - folytatta a képviselõ.
"Nincs nemzeti cselekvési terv, Lévai nem lobbizik megfelelõen a közigazgatásban, és az sem látszik, hogy a gender-mainstreaming szempontjait képviselnék. Az EKH tulajdonképpen semmi olyan témában nem jeleníti meg a véleményét, ami a nõk tömegeit érinti" - hallottuk egy MSZP-s országgyûlési képviselõtõl, aki azt is kifogásolta, hogy a hivatal mûködésén nem látszik az uniós jogszabályok követése. "Például az antidiszkriminációs törvényt is már >>kiüresítvetudástõkéje nincs kihasználva, és külföldrõl kell segítségért kuncsorogniuk" - panaszkodott egy képviselõ.
A választási kampányban a szocialisták kiemelten kezelték a romakérdést. Egy MSZP-s képviselõ szerint azonban "romaügyben a jelenlegi kormány annyit sem tett, mint az elõzõ. Igaz, hogy Orbánék sajátosan viszonyultak a romaügyhöz, de több forrást biztosítottak. Medgyessyék meghirdetett >>roma fordulata<< dilettantizmusra utal, mert ez nem romaügy, hanem komplex szegénységprobléma." A képviselõ úgy véli:
nem véletlen,
hogy Lévai a romaüggyel foglalkozott és arról nyilatkozott a legkevesebbet, hiszen tartott tõle, és megfelelõ apparátusa sem volt hozzá. "Sajnos romaügyben a miniszterelnöki tanácsadók nem sokat érnek, így a kormány mögött nincs meg az a testület, amelyik kancsukáját meglengetve ösztökélné a minisztereket arra, hogy az apparátust rávegyék a munkára" - hallottuk. Ráadásul a Romaügyi Hivatal korábbi vezetõje januártól nem vállalta az EKH-ban a munkát, mert véleménye szerint csökkent a romaügy presztízse, majd megbízott igazgató irányított (néhány hete nevezték ki a végleges vezetõt). A hivatal egyébként több igazgatói posztot kiírt akkor, amikor már ismert volt a miniszter távozása, és igen valószínû az is, hogy magával viszi az államtitkári besorolású hivatalvezetõt is. Ezt több képviselõ nehezményezte, szerintük ezzel érdemes lett volna megvárni a vezetõváltást.
Korózs Lajos véleménye szerint az EKH civil- és romaüggyel foglalkozó területe is jó munkát végez. "Halad a hálózati térségfejlesztés, fontos a szociális krízistérkép elkészítése, valamint a Nemzeti Civil Alapprogram elfogadása" - sorolta a pozitívumokat. Kifogásolta viszont, hogy a családon belüli erõszak az Országgyûlés elé került ügyében nincs kellõ összehangoltság a kormányon belül. "Ez az EKH kompetenciája lenne, de elkésett a kampánnyal, így a GYISM >>rárabolt"A miniszter messze alulteljesített a liberálisok többségének elvárásaitól mind a roma, mind a szexuális kisebbségek ügyében, pedig itt lett volna a legfontosabb a fellépés" - mondta Gusztos Péter (SZDSZ) országgyûlési képviselõ. Szerinte a helyzet paradoxona, hogy Lévai Katalin néha még így is forradalmat csinált. Gusztos a legnagyobb problémának Lévai jászladányi szerepvállalását látja, ugyanis "miközben mindenki egységesen próbál ellenszegülni a szegregált oktatásnak, õ éppen csak belecsöppenve a helyzetbe további esélyt akart adni azoknak, akik mindezt okozták. Ezzel pedig szembefordult az oktatási kormányzat politikájával." A képviselõ hiányolja a hivatal önálló jogalkotási tevékenységét is.
Azt az EKH munkáját kritizálók többsége is elismeri, hogy a kormányzati struktúrában igencsak "lebegõsre" sikeredett a poszt. "A tavalyi kinevezés elõtt javasoltam, hogy most ennek nincs itt az ideje, elõször a gazdaságot kellene rendbe tenni. De ha már van ilyen poszt, akkor itt valós ismeret kell, és az apró lépések taktikája, ám eddig minden éppen fordítva történt. Fontos programokat kellene indítani, államigazgatási egyeztetéseket végezni, és a munkának csak egy része kell hogy a médiaszereplés legyen" - mondta egy MSZP-s képviselõ. Kollégája szerint a Lévait követõ miniszter már nem hagyhatja ki az esélyegyenlõség szegénységgel és oktatási mobilitással kapcsolatos dimenzióit, "és rá kell erõsíteni a közös roma-magyar tehetséggondozásra, képzésre is, mert nem elegendõ az egyébként fontos fogyatékos és egyéb társadalmi rétegekkel foglalkozni".
Információink szerint az MSZP Nõtagozata már Lévai Katalin miniszterségének sem örült, és egy újabb párton kívüli miniszterségének nem adnak nagy esélyt. Támogatottjuk Devánszkyné Molnár Katalin. "Ide olyan ember kell, aki ért a közgazdasághoz, akit nem õröl fel a politika, és nem csapja be az önámítás" - korteskedett mellette képviselõtársa. Korózs Lajos szerint a kormányátalakítás során meg kellene gondolni azt a már korábban felmerült ötletet, miszerint az egészségügyi és szociális tárcát szétválasztanák, és az utóbbihoz kapcsolnák az esélyegyenlõségi területet is. "Ezt indokolja az is, hogy miközben évente 8-10 százalékkal többet biztosít a költségvetés szociális ügyekre és esélyegyenlõségre, ez nem jelentkezik a programokban. A források gyakran célt tévesztenek" - mondta Korózs. Ha a miniszterelnök ezt a változatot támogatja, a legesélyesebb Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium po-litikai államtitkára lehet. Többek szerint mellette szól eddigi sike-res egyeztetõ tevékenysége, ám MSZP-beli ismertsége és támogatottsága nem túl erõs.
Az utódlás
kérdésébe bezavarhat, hogy a szocialistáknak sikerül-e hozzányúlni a gazdasági tárcához, és az e körüli alku kapcsán játszik-e szerepet az esélyegyenlõség. Ráadásul az SZDSZ-nek most jól jöhet, hogy Lévai "közös jelölt" volt, mert joggal kérnek beleszólást a kiválasztásba. Az SZDSZ-ben sincs azonban egyetértés: Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára például többször a poszt megszüntetését javasolta, míg többek szerint akár hatékony struktúrát is ki lehetne találni. Gusztos úgy véli, hogy "jogászi és politikai erõsítés után szükség lehet a posztra és a hivatalra. Egyébként az MSZP-ben felmerült, hogy a találgatások, további lobbizások elkerülése érdekében minél hamarabb be kellene jelenteni a változásokat.
Bár nyáron Lévai - legalábbis átmenetileg - távozik a hazai politikából, elõtte még a szocialisták EU-kampányának egyik vezetõ szereplõje lesz. Elfogadottsága és ismertsége alapján úgy döntöttek, sokat szerepeltetik, hiszen azokhoz szól, akiket más nem tud közülük elérni. Egy képviselõtársa szerint ez nem biztos, hogy jó ötlet, "hiszen Dávid Ibolya sem tudja az iránta érzett szimpátiát pártjára is kiterjeszteni, ráadásul Lévai semmi olyan programmal nem állt még elõ, ami személyén túlmutatóan is fontos és támogatható lett volna. Logikusabb lett volna a lista vége felé szerepeltetni, hogy a rá szavazókkal tolja elõre a jelölteket, ahogy az SZDSZ tette." Szerinte jelenleg biztos befutóként nem egyértelmû, hogy maximalizálni tudja a szavazatokat, "de igen erõsnek érezheti magát, ami az itteni viharos egy év után az EP-munka során sem könnyíti meg az együttmûködést". Sõt, már most is akadnak problémák: legutóbb az új EU-biztos néhány héttel ezelõtti meghallgatásakor történt meg, hogy míg a soros elnökséget ellátó Írország esélyegyenlõségért is felelõs igazságügyi minisztere részt vett az ülésen, a magyar kormányt senki nem képviselte, mert Lévai Katalin kiutazott ugyan, de gyengélkedett, és helyettesítésérõl sem gondoskodott. "Ez gesztus jelentõségû lépés, ami megengedhetetlen egy kulturált politikai térben" - mondta egy képviselõ.
A kinti munka a "helyosztó versennyel" kezdõdik. Egy jelenlegi megfigyelõ szerint "az EP-képviselõség folyamatos munkavégzést igényel, és a miniszternek nem sok elképzelése van arról, hogy ez milyen nagy leterheltséget jelent, és mekkora speciális szaktudást igényel". A Népszabadság korábbi információi szerint Lévai számára több lehetõség is nyitott: lehetne például az Európai Parlament alelnöke (ha hazánk kapja a posztot), bizottsági elnök vagy a szocialista frakció helyettes vezetõje is. Úgy tudják, Lévai a bizottsági elnöki poszttal szimpatizál leginkább. Informátoraink ezt sorra cáfolták, egyrészt arra hivatkozva, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint jobboldali többség várható, "másrészt ha a baloldal jelölhet, akkor sem fogják támogatni az európai szocialisták, hogy egy párton kívüli alelnök vagy akár a frakcióvezetés tagja legyen" - hallottuk. A bizottságok közül legvalószínûbbnek az esélyegyenlõségi bizottság munkájában való részvételét tartják, "persze elképzelhetõ, hogy esetleg bejelentkezik a jóval nagyobb presztízsû szociális és foglalkoztatási bizottságba, de mi azt nem fogjuk javasolni, hiszen oda régóta Kósáné Kovács Magda a jelöltünk" - fogalmazott egy képviselõ.
Virág Tamás
Pénzek
Lévai Katalin tavaly júliusban közölte, hogy a költségvetési tartalék terhére 1,2 milliárd forintot kér, az idei évre pedig 30 milliárdos igénnyel számolt. Októberben egy rendkívüli kormányszóvivõi tájékoztatón jelentette be, hogy az idei költségvetés 5,3 százaléka (összesen 321 millárd forint) "tisztán esélyegyenlõséget szolgáló" programokra irányul. Az EKH idei költségvetése ekkor már 12,6 milliárdra apadt, aminek kevesebb mint 7 százaléka a mûködési kiadás. A nemzeti esélyegyenlõségi hálózat kiépítésére 400, a képzési és közvélemény-formáló programokra 730, a hozzáférhetõ környezet megteremtésére 840, a krízisintervenciós központok létrehozására 820, a hátrányos helyzetû, gettósodó mikrorégiók felzárkóztatását szolgáló mintaprogramokra 750 millió forintot terveztek. A még meg sem alakult hivataltól tavaly decemberben elsõ lépcsõben 215,5 millió forintot vontak el. Az idei elsõ Draskovics-intézkedés 800 milliót zárolt, további 25 milliót az EKH fenntartási költségeibõl vett el.
A kormányhivatal nem tett eleget határidõre az üvegzsebtörvény közzétételi kötelezettségének. Többszöri érdeklõdésünk után két hete kerültek fel a honlapra az adatok: ezek szerint idén egyedi kérelemre a Közszereplõk Európai Akadémiája 7, a Vivat Európa Kh. Egyesület rendezvényre 3,7, a Nõi Média Lobby Egyesület szintén rendezvényszervezésre 1,5 millió forintot kapott. A hivatal internetes portáljának üzemeltetése havi 1,25 millióba kerül. Vállalkozási szerzõdéssel a fogyatékos gyermekeket nevelõ anyák nõnapi megünneplésére 5,8, televíziós mûsoridõ-vásárlásra 12,5 milliót fordítottak. Ugyanennyit költenek "a hivatal feladatainak népszerûsítésére a médiában".
A hivatal mûködésére vonatkozó adatokat viszont több tárcától eltérõen "ömlesztve" közölték, így csupán annyit tudni, hogy 27 mobiltelefon-elõfizetésre márciusban 260000 Ft-ot számláztak, és az öt gépkocsi fenntartási és üzemeltetési költsége az elsõ negyedévben 650000 Ft-ba került. Külföldi utazásra több mint 6 milliót költöttek; legdrágább a botswanai CIVICUS Világgyûlésen való részvétel volt, ahol 1 fõ hatnapos útja 1,3 milliós kiadást jelentett.
Az úttörõ
Lévai Katalin volt az elsõ miniszter, aki részt vett a melegfesztivál hivatalos programján. Fellépett a melegek özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos joghátrányának megszüntetése mellett is, amit a vonatkozó jogszabály módosításával el is értek (igaz, nem visszamenõlegesen, ezért a konkrét ügyben ez nem jelentett megoldást). A Károli Gáspár Református Egyetemrõl elküldött fiatalember részére személyes segítségét ajánlotta fel, majd egy élõ rádiómûsorban a kormányhivatal melegügyi referensi állásával kínálta meg. Lévai, illetve munkatársai néhány alkalommal találkoztak a melegszervezetek vezetõivel is, de december óta nem hívták össze a fórumot.
Haladtak elõre
Romaügyben siker, hogy idén tavasszal a kormány elfogadta a középtávú intézkedési tervet. Tanulói ösztöndíj-támogatásában idén 22 ezren részesülnek, erre 600 millió forint költségvetési támogatást biztosítanak. Mind az ösztöndíjasok, mind a támogatások összege nõtt az elmúlt években. Jövõre kezdõdik a Roma Évtized Program, amit az EU mellett a Soros Alapítvány is támogat. A kormányzat legnagyobb elmaradása a telepfelszámolási program beindítása. Az eredeti tervek szerint 2006-ra a telepek felénél elkezdõdhettek volna a munkálatok, de csak néhány hónapja nyújtották be azt a hitelkérelmet, melynek pozitív elbírálása esetén a részletes tervet ki kell dolgozni. Pillanatnyilag nagyjából 1 milliárd forint saját forrást biztosít a kormány. Az Országos Cigány Önkormányzat nem konfrontálódott a miniszterrel, de nem elégedett a kormányhivatal munkájával. Az önkormányzatban többen szeretnék, ha a terület visszakerülne a Miniszterelnöki Hivatalba, és ezzel egyidejûleg megtörténnének az általuk kért személyi változások, azaz leváltanák a romaügyi államtitkárt.
A miniszter tavaly fogyatékosügyi miniszteri biztost nevezett ki, és elsõként nyilatkozott a köztelevízióban jeltolmáccsal. Azóta a parlamenti közvetítéseket is jeltolmácsolják, de a megoldás nem nyerte el mindenki tetszését; több fórumon felmerült a feliratozás, mivel a kisméretû tolmácskép nehezen értelmezhetõ, ráadásul gondot okoz, hogy különbözõ "nyelvjárások" terjedtek el. Tavaly a miniszter jelenlétében szerelték fel az elsõ, mozgáskorlátozottak számára is hozzáférhetõ postaládát, és a Magyar Posta azt is vállalta, hogy 2005-ig valamennyi hivatalát akadálymentesíti. Ez a kötelezettség valamennyi közintézményre vonatkozik, de forráshiány miatt a határidõt nem fogják betartani.
Tavaly volt a fogyatékos emberek európai éve. A segítõ szervezetek többsége szerint a szemlélet változik, és ebben szerepe lehet az esélyegyenlõségi miniszternek is. Az állami támogatások azonban gyakorlatilag nem nõttek, pedig gyakran nem nagy összegekrõl volna szó.
