Majdnem az égig - Miért adták el a Waberer’st?

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016. szeptember 5.

Belpol

A tulajdonosok azzal indokolták a váltást, hogy eltérően képzelték el a tőzsdei bevezetést. A Narancs azonban úgy értesült, hogy az ok a cég romló teljesítménye és egy rossznak bizonyuló üzleti döntés volt.

Wáberer György a Volán Tefu informatikai irodavezetője volt 1993-ban, amikor munkahelyére már harmadszor írtak ki privatizációs pályázatot. Wáberer a rossz állapotba került cégért barátaival együtt 540 millió forintot ajánlott: éppen kétszer annyit, mint amennyit a társaság menedzsmentje. Az akkori üzlettársak mindannyian nagyot kockáztattak, amikor a saját házukat is feltették az üzletre, de a vállalkozás bejött: a komoly adósságokkal terhelt Volán Tefut három év alatt sikerült nyereségessé tenni, 2002-ben pedig – a szakmában is meglepetést keltve – felvásárolták a Tefunál tízszer nagyobb Hungarocamiont is. A csoport ekkor vette fel a Waberer’s nevet, és a ré­giós vezető szerep megszerzése után a tulajdonosok célja az volt, hogy Európa egyik legnagyobb logisztikai szolgáltatójává váljanak.

Középen Wáberer a lemenő napocska sugarában

Középen Wáberer a lemenő napocska sugarában

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A növekedéshez komoly tőkebevonásra volt szükség, így került képbe az AIG New Europe Fund kockázatitőke-alap, s 2004-ben 34 százalékos tulajdonrészt vásárolt a társaságban. Ennek köszönhetően a Waberer’s sorra vásárolta fel a kisebb hazai és regionális cégeket. 2007-ben kimondottan azzal a céllal szervezték ki a holdingból a fuvarozáshoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységeket, hogy a Waberer’st tőzsdére tudják vinni. A nyilvános kibocsátást ugyan elsodorta a 2008-as válság, de némi átszervezéssel sikerült átvészelni a piacok szűkülését.

2011-ben az AIG-t a Mid Europa Partners kockázatitőkealap-kezelő váltotta. A Mid Europa 47 millió euróért (akkori árfolyamon mintegy 13 milliárd forintért) megvásárolta a Waberer’s 49 százalékát, és további 12 milliós tőkeemeléssel többségi tulajdont is szerzett. A Waberer’s ekkor már 2300 kamionjával az egyik legnagyobb európai fuvarozó, de a cél az abszolút első hely megszerzése volt. Wáberer György 2014-ben a növekedéshez szükséges források méretével indokolta a Forbesnak, hogy átengedte a többséget a Mid Europának: „Sok pénzt kellett belepumpálni a cégbe ahhoz, hogy a növekedést biztosítani lehessen. Ők három év múlva elmennek, én meg itt maradok. A szavazati jogok terén senkinek sincs többsége.” A felvásárlás idején Wáberer még úgy számolt, hogy öt-hat év alatt megduplázódik a cég értéke, a Mid Europa képviselője, Craig Butcher pedig azt mondta, hogy ők jellemzően három-öt évre szóló befektetésekben gondolkodnak, a Waberer’sben megvásárolt részesedést pedig a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kívánják majd értékesíteni.

A következő években csendben bővült az immár saját biztosítót (Waberer’s Hungária), Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai központját (BILK), a Csepeli Szabadkikötőt is magában foglaló Wáberer-birodalom. Felvásároltak több jelentős hazai fuvarozócéget (így például fúzióra léptek az egyik Matolcsy-unokatestvér, Szemerey Lóránd birtokolta Szemerey Transport Zrt.-vel is), a cég szállítmányozási leányvállalatokat hozott létre Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, Spanyolországban, kereskedelmi társaságokat Franciaországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Olaszországban. Európa útjait immár több mint 3400 napocskás kamion járja, melyek átlagéletkora az egyik legfiatalabb a kontinensen. A Waberer’s International árbevétele tavaly meghaladta az 522 millió eurót, a társaság méretét és a megtett kilométerek számát nézve is Európában a három legnagyobb fuvarozócég egyikévé vált. A társaság Wáberer irányítása alatt több mint százszorosára nőtt. A sikert elsősorban az egyedülálló hatékonysággal magyarázta az elnök-vezérigazgató: flottakezelési szoftverének köszönhetően a Waberer’s kamionjai 90 százalék feletti kihasználtsággal futnak, míg a versenytársak csak 85 százalékos mutatót tudnak elérni.

Eközben a tőzsdei bevezetés mindvégig napirenden volt, Wáberer csak arra várt, hogy a piaci körülmények kedvezően alakuljanak a nyilvános kibocsátáshoz. Úgy tűnt, a pillanat tavaly év végén érkezett el, amikor megjelent a BÉT terméklistáján a Waberer’s International részvénye – miközben állítólag több nyugati tőzsde is szívesen látta volna a társaság papírjait. A szakértők 50–100 millió euró közötti kibocsátást és 20 százalék körüli közkézhányadot vártak, a társaság formája pedig átalakult nyrt.-vé.

Sikeres érdekérvényesítés

Wáberer Györgyöt már 2003 óta a tíz leggazdagabb magyar közé sorolják, és a legbefolyásosabb magyarokat soroló listákon is rendre előkelő helyet foglal el, amit nem csupán 80–90 milliárd forint közé becsült magánvagyoná­nak köszönhet. Az üzletember „szeret politikai körökben mozogni”, ahogyan egyik iparági forrásunk fogalmazott, talán ezért is rendezte be irodáját az egyik Kossuth téri bérházban. Wáberer már az MSZP-kormányok ideje alatt is kereste a jó kapcsolatokat (2005-ben és 2009-ben is magas rangú állami kitüntetést kapott a szocialista kormánytól), 2010 után pedig igen látványosan javult érdekérvényesítő képessége. Éppen ezért nagy meglepetést keltett szakmai körökben, amikor 2010 májusában a fuvarozók hagyományos érdekvédelmi szervezetének, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) elnökének nem a posztot 2006 óta betöltő Wáberert választották meg. Wáberer, aki a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke is volt akkoriban, nem hagyta magát. Bő egy hónap alatt megszervezte a fuvarozói-logisztikai szakma tíz legnagyobb vállalatát tömörítő Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórumot (NÖFF). Az új szervezet élén igyekezett elnyerni a kormány jóindulatát, és versenytársaival összefogva tíz házat épített fel az árvízkárosultaknak. Állítása szerint ez az akció hozta össze őt a kormánnyal, amely kapcsolatból aztán bőségesen profitált a Waberer’s: szinte minden évben sikerült legalább egy kis adókedvezményt kiharcolnia. Wáberer már 2010 nyarán elérte a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy meg­emeljék az adómentesen adható napidíj mértékét, és azt is, hogy a fuvarozók visszaigényelhessék a gázolaj jövedéki adójának egy részét. Csupán ez utóbbi intézkedéssel éves szinten mintegy 250 millió forintot spórolt meg a Waberer’s. A kereskedelmi gázolajárért korábban is lobbizott Wáberer, ám míg „a Bajnai-kormánynál nem volt fogadókészség”, Matolcsyékkal könnyebben megtalálták a közös hangot. 2011-ben Wáberer György bekerült a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökségébe, egy évvel később pedig a frissen államosított Rába igazgatóságába is. 2013 tavaszán a Waberer’s International volt az első magyar cég, amellyel stratégiai megállapodást kötött a kormány. A fuvarozók pedig egyre több kedvezményben részesültek: az újonnan bevezetett e-útdíj egy részét visszaigényelhetik, csökkentették a gépjármű­adót, és tovább emelték a napidíjak adómentességét. A kormány a sofőrhiány enyhítésére 2013-ban elkezdte támogatni a sofőrképzést, tavaly pedig ötmilliárdos programot hirdetett, melynek keretében hatezren kapnak ingyenes kamionos képzést.

Orbán Viktor 2014 tavaszán részt vett a Waberer’s ötszáz új kamionjának átadóján, ahol különösen tehetséges üzletembernek nevezte a cég akkori elnök-vezérigazgatóját. A kormányfő megjelent a társaság balatonvilágosi üdülőjének átadóján is, ahol példaértékűnek nevezte, hogy a Waberer’s „kicsit a régi idők hangulatát idézve” vállalati üdülőt vásárol.

Kamion?

Kamion?

Fotó: MTI

2014-ben Wáberer György lett az év üzletembere, és tavaly óta ismét ő az MKFE elnöke, sőt 2015-ben miniszterelnöki megbízott is lett, Orbán Viktor a „magyar logisztika és közúti fuvarozás fejlesztésének elősegítésével összefüggő feladatok ellátásával” bízta meg. Wáberer ez utóbbiban is hatékonynak bizonyult: egy hónap alatt sikerült elérnie, hogy a kormány elfogadja 16 pontos, a szakma versenyképességét javító határozatcsomagját. Ennek értelmében többek között szigorították a külföldi kamionosok ellenőrzését, tovább bővítették az állami sofőrképzést, valamint csökkentettek egy sor, a fuvarozókat érintő adminisztrációs és adóterhet. Kedvezményekből 2016-ra is jutott, ugyanis a lízingelt kamionok után fizetendő illetéket tavasszal eltörölte a kormány. Igaz, hogy ezekből a kedvezményekből az egész szakma részesült, de – már csak méreténél fogva is – ismét a Waberer’s járt a legjobban. Csupán a lízingilleték eltörlése több százmillió forintot hagyhatott a társaságnál, hiszen kamionjaik nagy részét érinti a kedvezmény. Az érdekérvényesítés sikerét Wáberer a közös célokkal és a kormány hozzáállásával magyarázza: „Az Orbán-kabinet alatt sikerült a legtöbbet elérnünk. Ez a kormány volt ugyanis a legfogékonyabb arra, hogyan lehet egy ágazatot úgy támogatni, hogy az az egész ország előnyére váljon” – nyilatkozta a Heti Válasznak. Az is igaz viszont, hogy a szállítmányozási szakma a magyar GDP mintegy hat százalékát adja, a jelentős részben külföldön megtermelt jövedelem után itthon adóznak, és csupán a Waberer’s ötezer-ötszáz embernek biztosít munkát. (Apró érdekesség, hogy a cég marketingstratégiáját, köztük a Waberer’s nevet és a mosolygós napocskás logót az a Wermer András találta ki, aki a Fidesz 1998-as és a 2002-es választási kampányainak fő irányítója volt.)

Váratlan fordulat

Tavaly a Manager Magazinnak még úgy nyilatkozott Wáberer György, hogy nincs az a pénz, amiért megválna a nevét viselő cégtől, ahol fia is dolgozott: „Miért érné ez meg nekem? Annyi pénzem most is van, hogy jól élhetek. Már nem vágnék bele más vállalkozásba, 58 évesen nem szeretnék mindent elölről kezdeni. A pénz pedig önmagában nem vonz.”

Néhány héttel a BÉT-re kerülés után azonban a Waberer’s váratlanul visszavonulót fújt, és mégsem vezették be részvényeiket a tőzsdére. A társaságnál a migrációs válsággal, a határok lezárásával, illetve ezek cégcsoportra gyakorolt hatásával indokolták a visszalépést. A Figyelő azonban arról írt, hogy – részben a hivatkozott okok miatt – 2015 második féléve már nem volt olyan erős a Waberer’snél, nőtt a veszteséges fuvarok száma, és a részvénykibocsátást előkészítő pénzintézet (a lap szerint az Erste) 30-40 százalékkal alacsonyabb árat tartott volna reálisnak, mint a menedzsment. Wáberer ennek ellenére optimista maradt, továbbra is bízott abban, hogy hamarosan tőzsdére viheti cégét.

Még ezek után is óriási meglepetésként robbant a hír június utolsó hetében, hogy Wáberer György az iparágban eltöltött 35 év után eladja részesedését a többségi tulajdonos pénzügyi befektetőnek. A Mid Europa részesedése 56,8 százalékról 97 százalék fölé nőtt a Waberer’s Internationalben, így megszerezte a teljes ellenőrzést a társaság felett. Wáberer György lemondott minden, a cégben betöltött pozíciójáról, ezentúl stratégiai tanácsadóként segíti korábbi cégét. A szétválást Wáberer azzal indokolta, hogy nem tudtak megállapodni a Mid Europával a tőzsdei bevezetésben, illetve annak egyes részleteiben. És amúgy is éppen jókor jött neki az a pár milliárd (a Forbes becslése szerint 32,4 milliárd forint körüli összeget érhet a Waberer’s 40,4 százaléka), amit rögtön ingatlanfejlesztésbe fektethet. Ezt a magyarázatot részben gyengíti, hogy Wáberer majdnem tíz éve folyamatosan készült a nyilvános kibocsátásra, ráadásul Lajkó Ferenc, a társaság új vezérigazgatója (korábban Wáberer helyettese) egyik első nyilatkozatában sietett leszögezni, hogy akár már jövőre tőzsdére kerülhetnek a Waberer’s részvényei.

A Narancs több, egymástól független szakmai forrásból úgy értesült, hogy teljesen más okok állnak a tulajdonosváltás hátterében. A Mid Europa általában nem szokott 100 millió euró alatt pénzt tenni cégekbe. Forrásaink szerint Wáberer György öt évvel ezelőtt azzal tudta rávenni az ennél jelentősen kisebb üzletre a pénzügyi befektetőt, hogy garantálta: az öt év elteltével jelentős hozammal (egyesek szerint ez évi tíz százalék körül lehetett) tudnak majd kiszállni a Waberer’sből. Az idő leteltével azonban új befektetőt nem találtak, aki az elvárt áron átvette volna a Mid Europa tulajdonrészét, ezért próbálkoztak a tőzsdére vonulással. A nyilvános kibocsátás viszont nem pusztán a kedvezőtlen piaci viszonyok miatt hiúsult meg, hanem azért is, mert a Waberer’s teljesítménye nem indokolja azt a részvény­árat, ami behozta volna a Mid Europának be­ígért megtérülést. Egy ekkora pénzügyi befektető szigorú szabályok szerint működik: jellemzően ötéves befektetésekben gondolkodnak, és teljesíteniük kell a megígért hozamot. Ha a tulajdonostárs nem tudja tartani ígéretét, akkor az egyik félnek ki kell vásárolnia a másikat. Wáberer György pedig nem tudta, vagy nem akarta a vállalt hozammal megvásárolni a cég 56,8 százalékát, így kénytelen volt megválni a társaságtól, amelyet ő épített fel és vezetett 22 éven át. Úgy tudni, a feleket is váratlanul érte e végkifejlet, mert mindketten arra számítottak, hogy vagy a tárgyalások sikerrel járnak, vagy a tőzsdei bevezetés jön be.

Az alapvető probléma, hogy a Waberer’s teljesítménye messze nem olyan fényes, mint ahogyan az a tulajdonosi nyilatkozatokból kitűnik. A flotta mérete és a vállalat árbevétele valóban dinamikusan növekedett az elmúlt években, a 2012-es 109 milliárd forint árbevétel 2015-re 162 milliárdra nőtt, ám a nyereség 4 milliárd forintról mintegy a harmadára, 1,4 milliárd forintra zuhant. Az árbevételhez képest az egy százalékot el nem érő nyereség a szállítmányozásban „statisztikai hibahatáron belül van” iparági forrásaink szerint. A nyereség jelentős része feltehetően nem is a fuvarozásból származik, sokkal jövedelmezőbb a kamionok adásvétele (ez magyarázat arra is, hogy miért cseréli le a kamionjait átlag négy­évente a Waberer’s). A különböző bérbeadási és pénzügyi tevékenységek többet fialnak.

A Waberer’s jövedelmezőségét javítja a viszonylag nyomott bérezés is. A társaságnál a korrekt munkakörülmények ellenére nagy a fluktuáció. Kamionoskörökben legfeljebb kezdőknek ajánlják a Waberer’st, de pár évnyi tapasztalattal már érdemesebb odébbállni olyan céghez, ahol rendesen megfizetik a sofőröket – szól a sokszor hangoztatott jó tanács. Igaz, már ez is óriási javulás, hiszen pár éve – több kamionos elmondása alapján – az volt az általános gyakorlat a vállalatnál, hogy az előre kiszámolt üzemanyag-fogyasztással sehogy sem lehetett kihozni az elvárt kilométereket. Így vagy a túlfogyasztást vonták le a sofőrök fizetéséből, vagy az alapbérhez szükséges megtett út nem jött össze, ezért soha sem jött ki az elvileg beígért fizetés. Annak pedig talán az adóoptimalizáció volt az oka, hogy a 2014 előtti másfél évben a cég mintegy 1000 román munkavállalóját jelentette be állandó lakosként egy negyvenágyas soroksári panzióba. Mint a Népszabadság cikke nyomán kiderült, ez akkor már legalább tíz éve gyakorlat volt a cégnél, és a hivatalos indoklás úgy szólt, hogy a Waberer’s csíkszeredai részlegének megszüntetése után így volt a legegyszerűbb az ügyintézés.

Szintén problémás a Waberer’s nehezen átlátható működése. Wáberer még 2010-ben vágott bele a holding átalakításába. A hatékonyság növelése érdekében a korábbi 30–100 kamionnal üzemelő divíziókat önálló társaságokba szervezte ki. Ma már több mint 35 ilyen közepes cég működik, amelyekben a Waberer’s 51 százalékos tulajdonos, míg a kisebbségi rész a korábbi divízióvezetőké. Az új rendszer Wáberer György szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kisebb cégek egymással is versenyeznek, a modell pedig egyszerre használja ki a kis- és nagyvállalati rendszerből fakadó előnyöket. Iparági információink szerint viszont a fuvarozást végző cégek a piaci árnál magasabban bérlik a járműveket az anyacégtől, de a Waberer’s nyújtotta egyéb előnyök miatt (olcsóbb tankolás és szerviz, hatékonyabb fuvarszervezés stb.) még így is megéri a rendszerben maradniuk. Mivel a fuvarozócégek tulajdonosai 49 százalékban a Waberer’s volt alkalmazottai, az anyavállalat a kamionok bérbeadásán is jól keres.

A több mint 35 önálló cég rontja a vállalat átláthatóságát és működésének valódi értékelését is; a nyilvános beszámolókból ezért nem feltétlenül derül ki a Waberer’s valódi helyzete. Ám a belső jelentésekből a Mid Europa tisztában lehetett azzal, hogy a vállalat jövedelmezősége csökkent a csúcsévekhez képest. Ha valóban romlott a Waberer’s hatékonysága, az magyarázhatja a korábbi tulajdonos egyre erőteljesebb érdekérvényesítési törekvéseit is, hiszen egy-egy kedvező döntésen akár a cég nyereségessége is múlhatott. A társaság teljesítményével, illetve az eladás körülményeivel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük Wáberer Györgynek is, ám válaszai lapzártáig nem érkeztek meg.

Senki sem szomorú

A Waberer’s International jövőjéről egyelőre semmi biztosat nem tudni. Noha a korábbi menedzsment viszi tovább a céget, Wáberer igen aktívan részt vett a napi munkában, és az ő pótlása nem egyszerű feladat. A működés stabilizálása után a Mid Europa minden bizonnyal azon fog dolgozni, hogy minél hamarabb túladjon a Waberer’sen. Pénzügyi befektető lévén a célja nem a vállalatépítés vagy Európa meghódítása, hanem az adott időn belüli elvárt hozam elérése. Könnyen lehet, hogy ennek módja valóban a tőzsdei bevezetés lesz, mások viszont egy szakmai partner bevonását tartják valószínűbbnek. Sokan arra számítanak, hogy a könnyebb értékesítés érdekében az új tulajdonos visszaalakítja a cégstruktúrát, hiszen jelenleg az egyes döntésekkor külön-külön kell egyezkedni a több mint 30 kistulajdonossal, ami jelentősen csökkenti a vállalat vonzerejét. Az érdeklődés mindenesetre már most óriási, külföldi, de magyar fuvarozócégeket is komolyan érdekel a Waberer’s egésze, de egyes részei is.

Wáberer György egyébként máris talált új helyet friss milliárdjainak. A miniszterelnöki megbízott Orbán Viktor barátjával, Garancsi Istvánnal vág bele az ingatlanbizniszbe. A XII. kerület egyik legértékesebb belső területén, a MOM Park mellett fog felhúzni egy majdnem 20 ezer négyzetméteres irodaházat. A 3800 négyzetméteres ingatlant Wáberer cége vette meg a Pokorni Zoltán vezette önkormányzattól 374 millió forint plusz áfáért. Az ingatlan mellett fekvő másik telek évek óta a Garancsi-féle Market-csoport tulajdonában van, az építkezést pedig Wáberer a Hill Side Kft.-vel közösen tervezi. A társaság tulajdonosa Scheer Sándor, a Market Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. Wáberer megvásárolná a Rózsadombon 1971-ben épült egykori SZOT-szállodát is, ami a rendszerváltás óta üresen tátong. Ide – a főváros egyik legjobb adottságú építési telkére – 9-10 milliárd forint értékű beruházást tervez. Mindeközben megtartja korábbi pozícióit is, vagyis Wáberer György jövőjéért biztosan nem kell aggódnunk.

Figyelmébe ajánljuk