Orvosként és egészségpolitikusként megbecsült szakember, a szegények támogatója, civil mozgalmak elindítója – főpolgármester-jelöltként azonban hibát hibára halmozott. Hiába támogatta egységesen a három baloldali demokratikus párt, hiába mesélt Tarlós István fő bűneiről, és hiába volt a budapesti panorámaképpel feldíszített, külföldi példákkal felturbózott programbemutató honlap, a választópolgárok jelentős része Falus Ferenc nevének említésére vagy a fagyizós-tüntetéses, vagy a lovas-unalmas, legfőképpen pedig a jeges vödrös videós sztorira asszociált. Hétfőn aztán lezárult e kínos sztori. „Két hét múlva választás lesz, mindnyájan azért dolgozunk, hogy megtörjük a Fidesz hatalmát. Ezért úgy döntöttem, hogy visszalépek a főpolgármester-jelöltségtől” – jelentette be a hétfő délben tartott sajtótájékoztatón Falus Ferenc.
Kifelé
A visszalépésről-visszaléptetésről Szigetvári Viktor, az Együtt–PM ügyvezető társelnöke kezdeményezett tárgyalást Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel, az MSZP-vel és Bokros Lajossal. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője a Narancsnak elmondta: a múlt héten négy-, hat-, nyolc- és sokszemközt folytak a tárgyalások arról, hogyan lehetne a kialakult helyzetet feloldani, hiszen a kampánynak nincs lendülete, az ellenzéki pártok pedig így „szétforgácsolják az energiáikat”. „Végül konszenzus alakult ki, hogy Falus helyett Bokrost támogatjuk, a végleges döntés azonban az Együtt–PM-re maradt, hivatalosan az ő jelöltjük volt (visszalépéséig Falus vezette az Együtt–PM budapesti listáját, és a szavazólapon is csak az Együtt–PM neve alatt futott volna – F. Zs.), mi csupán támogattuk. Így ahogy a jelölés, a visszavonás felelőssége is az Együttre hárul” – mondta a szóvivő, aki szerint a Falus által elkövetett kommunikációs bakik nyilvánvalóan közrejátszottak a döntés meghozatalában. Kunhalmi Ágnes hasonlóan vélekedik. Az MSZP budapesti elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy informálisan jelezték nekik: tárgyalások folynak, és Falusnak szándékában áll visszalépni, de a döntést lényegében készen kapták. Ő is úgy véli, hogy mivel Falus az Együtt–PM jelöltje volt – az MSZP a DK-hoz hasonlóan támogatóként állt mögötte –, a visszaléptetésről a jelölő szervnek kellett meghoznia a döntést. „Falus Ferenc felhívott engem, én pedig csak annyit kérdeztem, ő személyesen hogyan dönt, mire azt mondta, azt akarja elérni, hogy nyerjenek a váltani akarók, és ő ezt fogja szolgálni. Döntését ezzel tudomásul vettük” – mondta Kunhalmi, majd hozzátette: nem tudja megítélni, hogy „érzelmi vagy politikai döntést” hozott-e a volt főpolgármester-jelölt.
A balsikerű jelölés kudarca így az Együtt–PM-re ragadt, de Szigetvári a hétfői sajtótájékoztatón kiemelte: jelöltjük tisztességes ember volt, és nem tartják kudarcnak a visszalépését. „Akkor lett volna az, ha nem tett volna meg mindent azért, hogy esélyes főpolgármester-jelölt maradjon, és a baloldali polgármesterjelölteket is segítse ez a jelölt.” Ezen az eseményen az MSZP nem jelent meg, Kunhalmi szerint azért nem, mert előbb testületi ülésen kell tárgyalni és határozni. „Amikor az MSZP, a DK és az Együtt–PM úgy döntött, összetolja erejét Budapesten a változás érdekében, több kérdésről döntöttünk, így az önkormányzati képviselők arányáról, a kerületi polgármesterekről és a támogatott főpolgármesterről. Demokratikusan működő szervezet vagyunk, ezt az ügyet is testületben vitatjuk meg” – mondta lapunknak. A DK szerint pedig nem felelőst kell keresni a történtek miatt, hanem továbbra is szövetségben kell együttműködniük a pártoknak.
De ki ez az ember, aki botcsinálta politikusként annyi fejfájást okozott az őt indító szervezeteknek és szavazóiknak, és annyi felhőtlen pillanatot a kívülállóknak?
Orvosként
Több régi barátja szerint nem az ő terepe a főpolgármester-jelöltséggel járó nyilvánosság, és közülük sokan féltették is – igazuk lett. Falusról ismerősei amúgy csupa jó emléket őriznek. „Nagy munkabírású, szorgalmas, alapos ember.” „Mindig őszinte, alakoskodásra alkalmatlan, aki sosem akarta jobb színben feltüntetni magát, nem játssza meg magát.” „Természetesség, őszinteség, tisztaság – ezek jellemzők rá, a humbug dolgok tőle nagyon távol állnak.”
Eredeti foglalkozása tüdőgyógyász, az egyetemet 1969-ben, Moszkvában kezdte, a Szecsenov Orvostudományi Egyetemen, majd két év elvégzése után visszatért Budapestre, és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán szerzett diplomát 1975-ben. 1979-ben tüdőgyógyászatból tette le szakvizsgáját. A diploma megszerzése után hat évig az Országos Mentőszolgálat mentőorvosa volt, emellett a Szent János Kórházban tanult belgyógyászatot, Mérei Ferenctől pedig pszichoterápiát – és még sok mást is. „Elsősorban az élet szeretetét, illetve a problémákhoz való igazodást. Vagy azt, hogy nem kell mindig jól járni. A pszichoterápiás ismereteim pedig hozzásegítenek ahhoz, hogy a különböző megpróbáltatásokat gyomorfekély és infarktus nélkül átvészeljem” – mondta lapunknak Falus Ferenc. Mint megjegyezte, tanulni mindig szeretett, a kihívások pedig vonzották, talán ezért is váltott annyiszor pályát élete során. Tizenkilenc évig az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetének légzési intenzív osztályán dolgozott Hutás Imre mellett, akit fő mesterének, mentorának tart máig. Hutás érdeklődésünkre elmesélte: Falus segítségével hozta létre Magyarország első speciális kórtermét, ahol a súlyos légzési zavarban szenvedőknek biztosítottak gépi lélegeztetést. Falus – egyetemi tanulmányainak köszönhetően – kiválóan beszélt oroszul, sokszor elkísérte Hutást Oroszországba hivatalos tolmácsként.
Hősünk 1989-től a SOTE-n oktatott, majd az egyetem Pulmonológiai Klinikájának osztályvezető egyetemi adjunktusa lett. A Közgázon egészségügyi menedzser szakot végzett, az ELTE-n jogi tanulmányokat folytatott, amit azonban négy félév után abbahagyott. 1994-től tíz éven át a Harris Egészségügyi Szolgálat ügyvezetője lett, az amerikai cég magyar képviselőjeként az otthoni szakápolást kívánták meghonosítani csapatával. 1995-ben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy eseti parlamenti vizsgálóbizottság kérésére vizsgálatot indított. Ebben az ÁSZ megállapította: a Harris debreceni leányvállalata nem tudta igazolni, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott kilencmilliós támogatásból négyet valóban betegápolásra költött el. Az ÁSZ akkori osztályvezető főtanácsosa 1996 júliusában az egészségbiztosítási önkormányzat és az OEP gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság ülésén elmondta, hogy az ÁSZ jelentésében nem a szakápolás és a házi szakápolás létjogosultságát vitatja, hanem annak gyakorlati megvalósítását; az effajta célokat támogatni kell, csak nem olyan formában, ahogyan az történt. A vizsgálat szakértői jelentése megállapította (nem kifejezetten a Harrisről, hanem az összes vizsgált cégről), hogy „a pályázók egy része a támogatási összegeket bankban tartja, a befektetett pénz kamatait kisebb beruházások finanszírozására használja. Van olyan pályázó, aki minden vállalást teljesített, beruházott, és jelenleg több a pénze, mint az induló támogatás volt.” A vizsgálóbizottsági üléseken az is elhangzott, hogy a Harris az OEP-en kívül a Soros Alapítványtól is kapott támogatási pénzeket.
Falus 1995-ben a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület első elnöke lett, 2003-ban a Nemzeti Egészségügyi Tanács elnökének is megválasztották, amely kormánytanácsadó testületként működött, majd 2006 táján az idősügyi tanács munkájába is bekapcsolódott. 2001 decemberében a Nyírő Gyula Kórház főigazgatója lett. Mint elmondta, ekkoriban még bejárt a tüdőklinika intenzív osztályára ügyelni, egészen 2006-ig, mert „hiányzott a gyakorló orvosi munka”. A Nyírő élén töltött hat év alatt létrehozta az ország első játékszenvedély-betegeket gyógyító osztályát, és támogatta egy olyan projekt kidolgozását, melynek keretein belül civil önkéntesek segítették a kórház munkáját. „Szakszerűen, a fővárosi betegellátásban jártas szakemberként a szabályokat betartva dolgozott, a gyógyítást korszerűen fogta fel, a beteget egyenrangú félként kezelte, a családtagoknak pedig megfelelő tájékoztatást adott” – mondta róla Csehák Judit volt egészségügyi miniszter, akivel 35 éve közeli barátok, és az Antall-kormány idejéből ismerik egymást, amikor mindketten a Soros Alapítványnál voltak önkéntesek.
Főhivatalnokként
A Nyírőben töltött évek után, 2007 elején Molnár Lajos egészségügyi miniszter kinevezte Falust országos tiszti főorvossá. „Amikor oda kerültem, az volt az érzésem, hogy egy bélyegző vagyok – a munkatársak döntő többsége az országos tiszti főorvosban azt a hivatali címzettet látta, aki a hivatalba érkező beadványokat fogadta, és az ő aláírásával futottak ki a dolgok. Az azonban, hogy én mögötte milyen ember voltam, mit tudtam és mit nem, nem érdekelte őket. Rettentő sokat dolgoztam azért, hogy meglássák bennem az embert” – mesélt az ÁNTSZ-nél töltött időkről Falus. Egy 2009-ben készült felmérés szerint a magyarok az állami intézmények közül leginkább az ÁNTSZ-ben bíztak; Falus szerint ez annak volt köszönhető, hogy amerikai mintára egy olyan szerepkört próbáltak felépíteni a tiszti főorvos személyében, aki a nagy nyilvánosság előtt elmondja, milyen veszély van éppen, mire kell figyelni és vigyázni. Ungár Klára volt fideszes, majd SZDSZ-képviselő 2007 és 2009 ősze között az OEP főigazgató-helyettese volt, így ismerte meg Falust. „Számtalan alkalommal kellett hétfő reggelente hivatalból a miniszterrel tanácskoznunk, mindig nagyon hasonló álláspontot képviseltünk, hamar barátságot is kötöttünk – mesélte Ungár a Narancsnak. – Szelíd hangon ugyan, de mindig közölte egyet nem értését is, még azzal a vezetővel is, aki ezt nem viselte jól, mint például Horváth Ágnes (a második Gyurcsány-kormány Egészségügyi Minisztériumának államtitkára, 2007 áprilisától 2008 áprilisáig második egészségügyi minisztere – F. Zs.), de Székely Tamást is (2008-tól a második Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere, Horváth Ágnest váltotta – F. Zs.) felbosszantotta egyszer-kétszer.” Ungár szerint a beosztottjai Falust nagyon kedvelték, mert mindenkit meghallgatott, olyan vezető volt, aki meggyőzhető, és tisztában van azzal, hogy döntéseket kell hoznia, ellenőriznie kell, de nem mindent neki kell megcsinálnia, hanem a hozzáértő szakembereknek.
2009-ben lett a szélesebb nyilvánosságban is ismert, a H1N1 vírus magyarországi felbukkanása idején. A védőoltás menedzselése enyhén szólva sem volt sikeres. A Szonda Ipsos felmérése szerint a lakosság 73 százaléka nem akarta magát beoltatni, ezért tiszti főorvosként Falus demonstratíve elsőként adatta be magának a védőoltást; ám a felvételt elemezve sokan arra jutottak, az oltás csupán kamu volt. A vírus körül aztán több kérdés is felvetődött a vakcinagyártó cég hátterétől kezdve a vakcinával kapcsolatos információhiányon és a beoltás elleni háziorvosi tiltakozáson keresztül a nem teljes körű tesztelésekig.
Befelé, egykor
A 2010-es kormányváltás után Falus pozíciója is megingott. Bár a borsodi árvíz idején még posztján volt, és meglátása szerint az Orbán-kormánnyal „problémamentesen tudtunk együttműködni”, egy idő után mégis érezte, hogy elfogyott körülötte a levegő. „Írtam is egy levelet a miniszternek, hogy örülnék, ha felmentene, de erre nem kaptam választ. Utána még elmentem Horváth Csabával parlagfüvet irtani, ekkor nyilatkoztam a HírTv-nek, milyen furcsa, hogy nem mentenek fel, és jó lenne, ha a miniszter úr nyilatkozna arról, mi lesz. És akkor végre felmentettek” – mondta Falus, akinek akkorra már nyilvánvaló volt, hogy amíg ő az ÁNTSZ vezetője, nem fognak úgy menni a hivatal ügyei, ahogyan kellene. Úgy látja egyébként, hogy azzal, hogy a kormányhivatalokba vitték a tiszti főorvosi szolgálat területi szerveit, megszűnt az egységes járványügyi ellenőrzés az országban. Végül 2010 júliusában Réthelyi Miklós illetékes miniszter felmentette Falust. Leváltása után a kormánypárti sajtó megpróbálta belekeverni Falust az úgynevezett Diagon-ügybe (a H1N1 vírus elleni vakcinát gyártó kft. két középvezetője egy orosz csoportnak milliárdokat érő üzleti-kutatási titkokat próbált átjátszani), de az ügy politikai vonulatát végül tisztázták, a cikket közlő lap pedig pert vesztett.
Ekkoriban Falus egyrészt a vállalkozásaiból élt, másrészt egyre inkább átevezett a politika vizeire – bár először főként civil kezdeményezésekben vett részt. „A barátaim elindítottak egy Facebook-oldalt A Csorba család karácsonya 2010 címen, amelynek célja az volt, hogy felkeressük a romagyilkosságok áldozatainak családtagjait, és segítséget vigyünk meg jó szót. Ekkoriban sokat utaztam az országban, és sok nyomorúságot láttam. Aztán csináltunk egy hasonló civil szervezetet Mátyás Király Egyesület néven” – mondta. Emellett négy éve minden hónapban Markáns vélemények fóruma címen egészségügyi fórumot szervez, közeli ismerősei elmondása szerint szorgalomból és saját erőforrásból. A fórumon olyan egészségpolitikai kérdések és ügyek kerülnek terítékre, mint például a romák egészségügyi ellátása, az egészségügyi informatika legmodernebb rendszerei, külföldi egészségügyi rendszerek működései, vagy az egészségügyi finanszírozás. A találkozókra a téma szakértőit hívja meg, egészségügyi vezetőket, kórházigazgatókat, egészségpolitikusokat, vagy éppen a kórházszövetség vezetőit.
„Amikor Bajnai Gordon hívott a Haza és Haladásba, boldogan mentem, mert úgy éreztem, nagyon jó társaságba kerülök” – emlékezett vissza Falus. Innen egyenes út vezetett az Együtt–PM-ig, 2014 nyarán pedig neve már felmerült először a XII., majd a II. kerület polgármester-jelöltségére. Végül augusztus elején-közepén az Együtt–PM, az MSZP és a DK bejelentette: Falus lehet a baloldal közös főpolgármester-jelöltje. „Először a három pártnak kellett megegyeznie, de amikor ez a helyzet előállt, már nem volt érdemi vita a pártok között Falus személyéről. Felmerült ugyan Karácsony Gergely neve is, de ő úgy döntött, marad Zuglóban polgármesterjelölt. Balázsovits Lajosnál jobb jelöltre tartottunk igényt, Horváth Csabánál pedig jobb esélyekkel induló jelöltre volt szükségünk. Falus munkáját ismertük a Haza és Haladásból, és a kiválasztás utolsó szakaszában úgy tűnt, ő lesz a legjobb” – beszélt az akkori szempontokról a Narancsnak Szigetvári Viktor. Falus a jelölést annak a munkának az elismeréseként értelmezte, amelyet saját bevallása szerint évek óta úgymond titokban folytat, azaz hogy „a baloldali demokratikus pártok működjenek együtt, és alakítsanak ki közös véleményt és álláspontot”.
A többi ismert; eddigi kampánya éppúgy, mint nagy visszhangot kapott ballépései. Igazából senki nem lepődött meg, amikor a Nézőpont Intézet szeptember közepén kiadott közvélemény-kutatása szerint Bokros Lajos népszerűbb volt nála. A kommunikációs bakik halmozása és népszerűségének jelentős csökkenése után már korábbi támogatói is
a visszalépését szorgalmazták, ő maga azonban a múlt héten erről még csak annyit mondott, hogy „sok olyan volt, amit csinálhattam volna jobban, ha jobban fel vagyok készülve”.
„Sokan, még az őt jelölő pártok tagjai közül is, egy Gyurcsány- vagy Tarlós-féle, egy macsó politikát űző személyiséget várnak el, pedig sokkal jobb lenne, ha végre nálunk is az olyan típusú politikusok lennének a meghatározók, akik együtt tudnak működni, kapcsolatot tudnak építeni, nem mindenhatók és mindenhez értők, olyanok, akik vállalják a gyengeségeiket” – mondta Csehák Judit mint Falus közeli barátja. Egy másik közeli ismerőse, aki minisztériumi vezetőként ismerte meg az ÁNTSZ-t vezető Falust, ezt mondta: „Segítőkész, ismeretlen kollégái felé is barátilag, bizalmasan közelítő, őszinte és tiszta embernek ismertem meg, és nem tudom, hogy mindez egy mocskosabb közegben hogyan érvényesül. Falus alkalmatlan arra, hogy hátba támadjon valakit, hogy áskálódjon. Azt hiszem, az őt ért kritikák is ebből fakadhatnak, hiszen természetesnek vesszük, hogy egy politikus aljas és körmönfont, ő pedig nem az, és ezt sokan túlzott naivitásként értékelik.”
A Falus Ferencet jelölő és támogató pártok, illetve – a felmérések tanúsága szerint – a választók egy tétre menő választás előtt kevésbé engedékenyek az ilyesfajta személyiségjegyekkel szemben, és egy politikai főszerepre készülő jelölttől nem a jó szándékú csetlés-botlást várják el. Hétfői visszalépése Falust minden bizonnyal egy jelentős és a támogató szervezeteit kínos magyarázkodásra kényszerítő választási buktától mentette meg. Bár az utóbbiaknak magyarázkodásra e nélkül is lenne éppen elég okuk.
