Nyomtatott kiadásunkban nagyinterjút olvashatnak Nagy Boldizsár nemzetközi jogásszal, az ELTE és a CEU tanárával. Szóba kerül a kedden bevezetett új magyar menekültügyi szabályozás, a letelepedési kötvényprogram, és a strasbourgi bíróság minapi, Magyarországot két bangladesi menedékkérő javára elmarasztaló ítélete is. Íme egy kis ízelítő.
Magyar Narancs: Az Alapjogokért Központ után kormányzati politikusok is komolyan felvetették, hogy amennyiben nem sikerül megváltoztatni az ítéletet, kiléphetünk az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, és így a strasbourgi bíróság joghatósága alól. Lehetséges ez?
Nagy Boldizsár: Nem. Az Európai Unió tagja nem lehet olyan állam, amely nem részese az EJEE-nek és a genfi menekültügyi egyezménynek. Ez az EU vívmányainak része, csak azzal a feltétellel válhat egy állam az EU tagjává, hogy egy sor, nem az uniós jogba tartozó egyezményhez csatlakozik. Az EJEE egyébiránt azt tartalmazza, amit a magyar Alaptörvény is tartalmaz. Aki az EJEE-ből történő kilépésre buzdít, az arra buzdít, hogy tegyük félre az Alaptörvényt, hogy ne legyünk többé demokrácia.
MN: A kormány azt mondja, az egyezmény rendben van, csak a bíróság értelmezi rosszul, túllépve a hatáskörén.
NB: A demokráciának az a lényege, hogy ha van egy jogerős döntés, az kötelez. Az érintett nem mondhatja, hogy csak a nekem kedvező ítéleteket veszem figyelembe, mert az többé nem demokrácia és nem joguralom. A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy demokráciában a végrehajtó hatalom nem vonja kétségbe a bíróság ítéleteit, és nem is népesíti be párthíveivel a bíróságokat. Olyan nincs, hogy kilépünk az EJEE-ből, mert akkor be kell vallani, hogy nálunk nem érvényesülnek az emberi jogok, be kell vallani, hogy ez egy diktatúra. Minden diktatúrában volt jog és volt bíróság. Az a tény, hogy van szabály, és a szabály kimond valamit, semmit nem árul el az adott társadalom demokratikus vagy diktatórikus jellegéről. A legsötétebb diktatúráknak is voltak szabályai, bírói, ügyvédei. Éppen az ellenükben jöttek létre a nemzetközi humanitárius szerződések és emberi jogi egyezmények.
Teczár Szilárd interjúját a Magyar Narancs március 30-i számában olvashatják.
Nyomtatott kiadásunkban nagyinterjút olvashatnak Nagy Boldizsár nemzetközi jogásszal, az ELTE és a CEU tanárával. Szóba kerül a kedden bevezetett új magyar menekültügyi szabályozás, a letelepedési kötvényprogram, és a strasbourgi bíróság minapi, Magyarországot két bangladesi menedékkérő javára elmarasztaló ítélete is. Íme egy kis ízelítő.
Magyar Narancs: Az Alapjogokért Központ után kormányzati politikusok is komolyan felvetették, hogy amennyiben nem sikerül megváltoztatni az ítéletet, kiléphetünk az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, és így a strasbourgi bíróság joghatósága alól. Lehetséges ez?
Nagy Boldizsár: Nem. Az Európai Unió tagja nem lehet olyan állam, amely nem részese az EJEE-nek és a genfi menekültügyi egyezménynek. Ez az EU vívmányainak része, csak azzal a feltétellel lehet belépniválhat egy állam az EU tagjává, hogy egy sor, nem az uniós jogba tartozó egyezményhez csatlakoznak csatlakozika felvételüket kérő államok. Az EJEE egyébiránt azt tartalmazza, amit a magyar Alaptörvény is tartalmaz. Aki az EJEE-ből történő kilépésre buzdít, az arra buzdít, hogy tegyük félre az Alaptörvényt, hogy ne legyünk többé demokrácia.
MN: A kormány azt mondja, az egyezmény rendben van, csak a bíróság értelmezi rosszul, túllépve a hatáskörén.
NB: A demokráciának az a lényege, hogy ha van egy jogerős döntés, az kötelez. Az érintett nem mondhatja, hogy csak a nekem kedvező ítéleteket veszem figyelembe, mert az többé nem demokrácia és nem joguralom. A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy demokráciában a végrehajtó hatalom nem vonja kétségbe a bíróság ítéleteit, és nem is népesíti be párthíveivel a bíróságokat. Olyan nincs, hogy kilépünk az EJEE-ből, mert akkor be kell vallani, hogy nálunk nem érvényesülnek az emberi jogok, be kell vallani, hogy ez egy diktatúra. Minden diktatúrában volt jog és volt bíróság. Az a tény, hogy van szabály, és a szabály kimond valamit, semmit nem árul el az adott társadalom demokratikus vagy diktatórikus jellegéről. A legsötétebb diktatúráknak is voltak szabályai, bírói, ügyvédei. Éppen az ellenükben jöttek létre a nemzetközi humanitárius szerződések és emberi jogi egyezmények.
Teczár Szilárd interjúját a Magyar Narancs március 30-i számában olvashatják.
