Semjén Zsolt nagyon kemény, amikor a sajátjait osztja

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 21.

Belpol

Most Schmidt Mária cégének ütött oda egyet.

Arról kérdezte a Hír Tv Semjén Zsoltot, hogy mit szól ahhoz, hogy akik nem Magyarországon fizetnek adót, azoknak a magyar állampolgároknak ne is legyen szavazati joguk. Szerinte ez ritka nagy baromság, majd rögtön folytatta is a gondolatmenetét: „Tudnék olyan népcsoportot mondani, vagy pontosabban csoportokat Magyarországon, akik életükben egy fillér adót nem fizettek, mégis abszurd lenne azt mondani, hogy ne legyen szavazati joguk.” Figyeljék csak:

Az nem derült ki, milyen népcsoportról beszélt Semjén, ám lehet, ez egy nyelvbotlás volt csupán, és nem is népcsoportról van szó, hanem Schmidt Mária cégéről (Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. – BIF), amelynek újonnan már nem kell társasági és helyi adót fizetnie, mert szabályozott ingatlanbefektetési társaságként (szit) működik tovább. Kis népcsoport ugyan, de nagyon éhes.

 

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?