Zálogkölcsön, nem létező tartozás, csalás, sikkasztás – a bűn fertője Dél-Magyarországon

Jacek, az aranyember

Bűn

A Békéscsabai Járásbíróságon tavaly decemberben ítélték el a Jacek néven elhíresült férfit egyebek mellett sikkasztás és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében. A védő szerint lapunknak komolyabb ügyekről kellene írnia.

„Anya, te nem vagy normális, remélem, tanulsz ebből!” – csattant fel a sértett dr. N. Attiláné, Ildikó lánya a tanúvallomása szerint tavaly novemberben a Békéscsabai Járásbíróságon. A nemrégiben meghozott elsőfokú ítélet szerint bár nagyobbrészt egymásnak ellentmondó vallomásokat kellett ütköztetni, s a sértett vallomása sem volt teljesen koherens, az ügy bírája, Máténé dr. Rapport Gyöngyi mégis a sértett vallomását fogadta el a vádlottakéval szemben. A közhangulatot jól érzékelteti, hogy az ítélethirdetés kisebbfajta demonstrációnak is beillett, mivel több, magát károsultnak tartó ember jelent meg a bíróságon, hogy szem- és fültanúja lehessen a Jacek becenéven elhíresült férfi elmarasztalásának ékszerek zálogkölcsönzése, uzsorakamat és egy ingatlan eladásából származó pénz megkaparintása miatt, valamint sikkasztás és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében.

Volt megoldás

2016-ban az egyik helyi televíziónál reklámasszisztensként dolgozó Ildikó a romló anyagi helyzete miatt a családi örökségből származó értékes arany ékszereit zálogházba adta. Ildikó pénzügyi viszonyai azonban nem javultak, amit elpanaszolt egyik olyan ismerősének is, aki az egyik nagyobb helyi zálogház alkalmazottja volt. „Van megoldás erre!” – mondta az ismerős, s megadta a nőnek a későbbi elsőrendű vádlott, a békéscsabai S. János – vagy ahogy az ismerősei szólítják, Jacek – telefonszámát. (A vádhoz kötöttség elve miatt a perben és az ítéletben sem tértek ki arra, hogy a zálogházi munkatársnak miért éppen az uzsorakölcsönök feltételezett folyósításával is foglalkozó és meglehetősen jó anyagi körülmények között élő Jacek jutott az eszébe. Erre utóbb, lapunk kérdésére, a vádlott ügyvédje sem tudott válaszolni.) A zálogházi közvetítő révén létrejött kapcsolatfelvétel után a sértett gyorsan megegyezett Jacekkel: a férfi a zálogkölcsönöket visszafizeti helyette, az ékszereket pedig magánál tartja mindaddig, amíg a nő ki nem egyenlíti a kölcsön összegét, továbbá a 20 százalékos kamatot. Ildikó a tartozását a szülei után megörökölt békéscsabai ház eladásából tervezte rendezni.

A megállapodás alapján a férfi a kiváltott ékszereket nem terhelhette meg, nem idegeníthette el és nem is használhatta. S. János 2017 tavaszán kifizette Ildikó zlogtartozásait, s ezzel tizenöt darab, összesen közel 3,4 millió forint értékű ékszer került hozzá megőrzésre. S. azonban már májusban – az értéktárgyak tulajdonosának tudta és beleegyezése nélkül – az ékszereket részben megterhelte, részben értékesítette, míg egy 280 ezer forint értékű karkötőt visszaadott a sértettnek. A későbbi vádirat szerint az elsőrendű vádlott e magatartásával a sértettnek valamivel több, mint 3 millió forintos kárt okozott.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk