Közlemény

  • Kálmán C. György
  • 2016. május 19.

Első változat

Ha gumiégetőt terveznének a Margit-szigetre, annak is megvolna a megfelelő kommunikációja. Például ez.

A Margit-sziget Projekt Intéző Bizottságának közleménye

(Utalások erre meg erre.)

Végre megszületett a várva várt döntés, egész Budapest, sőt az ország is fellélegezhet.

Nyílt, nemzetközi tervpályázaton, a szakma legszélesebb köreinek bevonásával (Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Hortobágyi Hagyományőrző Egylet, Erdélyi Lovas Szövetség) a Bizottság meghozta azt a döntést, hogy a Margit-sziget egy részét gumiabroncs-égetővel gazdagítja. A beruházás jóval kevesebbe kerül majd, mint hogyha az égetőmű az egész szigetet elfoglalná (voltak ilyen tervek is, de a Főpolgármester közbelépett, és kiharcolta, hogy a jelenlegi beépítetlen területnek csak kisebb részén létesüljön az új mű).

false

A gumiégető nemcsak a legszebb magyar hagyományok folytatója, de ma már elképzelhetetlen olyan modern európai főváros, amely ne büszkélkedhetne hasonlóval. Egy gumiégetőmű a legalkalmasabb egy új társadalmi szerződés megkötésére és gyakorlatának kialakítására, amelyben a pirotechnikai szaktudás absztrakt eszméje melletti retorikai elkötelezettség és a kulturális piacokon való jelenlét napi problémája többé nem játszható ki egymás ellenében. Megépítése olyan esemény, amely lehetőséget kínál az abban részt vevő intézmények közötti kooperációra, közös stratégiájuk kialakítására, mert a „szövetségi politikák” ebben az esetben nem az inkompetens, politikai-kulturális tőkéjét vesztett állam kontextusában, hanem az intézmények között lesznek kialakíthatók.

Emellett tök menő!*

Felsoroljuk, miért.

1. Végre méltó helyet kap, éspedig a város szívében, a magyar ipar és hulladékgazdálkodás szimbolikus létesítménye.

2. Magyar emberek tervezik, magyar kivitelezők építik, magyar emberek számára.

3. Egyértelmű, hogy mi lesz benne.

4. Azok az úgynevezett zöldek, akik a Margit-sziget élővilágát, a tiszta levegőt meg a nyugodt környezetet féltik, valamiféle romantikus álomvilágban élnek, nem tartanak lépést az állandóan fejlődő, radikális változásokon is átmenő várossal, valamiféle időkapszulákban konzerválnák az élő, mozgó, alakuló urbánus szövetet, mehetnének a hegyekbe is, különben remek gázálarcok kaphatók, és amúgy is menjenek a francba.

5. Felkért szakértők kimutatták, hogy semmiféle károsanyag-kibocsátás nem várható, sőt a főváros levegője határozottan tisztább lesz.

6. Munkahelyek tízezrei teremtődnek meg, szándékunkban áll bölcsődéket és óvodákat telepíteni az égető mellé.

7. És végezetül: a gumiégetőművek ma a legmenőbb helyek a világon, és a mi szakembereink tudnak ugyanilyen menő égetőt csinálni.

Aki nem tud velünk örülni, aki csak fanyalog és ellendrukkerkedik, az nem képes átlátni a modern városfejlődés alapizéit. Azokkal durcásak leszünk.

 


 

* Mi is tök menők vagyunk, ezért használunk ilyen roppant fiatalos kifejezéseket, és a projektet nem holmi szakcikkekben vagy vitákon, hanem trendi blogokon népszerűsítjük. Kúl, vaze.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.