Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

1989. október 23.

  • 2014. október 23.

Felszab

Kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. Találtunk hozzá két jó képet.

Kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. Találtunk hozzá két jó képet. Az egyiken a kikiáltó nem látszik, de a Kossuth téri lelkes tömeg igen. Van azonban az előtérben két tárgy, amely, így utólag okoskodva, a köztársaság vagy akár az ugyanezen a napon érvénybe lépett, módosított alkotmány sorsára nézve is szimbolikusnak mondható. Hogy is kezdődött ez utóbbi?

false

 

Fotó: Szinnyai Gábor/Fortepan
false

 

Fotó: OSA Archívum

A kikiáltó a másik képen sem látszik, mert a kamera Mark Palmer amerikai nagykövetre fókuszál, aki elmaradhatatlan csokornyakkendőjében a tömegben elvegyülve hallgatja az ünnepi szavakat. Amerika akkor is figyelt ránk. Palmer Magyarország igaz barátjaként sokat tett az ország demokratikus átmenetéért. (Szerteágazó tevékenységéről itt írtunk korábban.)

false

 

Fotó: Szinnyai Gábor/Fortepan

A köztársaság kikiáltása után a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar híradója megszólaltatta az ellenzéki pártoknak a parlament főlépcsőjén álldogáló képviselőit. Mára sokak számára divatjamúltnak ható, lelkes, őszinte szavak hangzottak el: az 1956–1989-es folytonosságról, békés forradalomról, öntisztulásról. Érdemes szó szerint idézni.

false

 

Fotó: OSA Archívum

Persze nem mindenki volt elégedett az eseménnyel. A téren sem. Egy akkor divatos képzavarral élve: a kikiáltó sokak szemében vörös csillag volt. A SZER hallgatói között is voltak, akik osztották e véleményt, és élve a telefonos visszajelzés lehetőségével, hangot is adtak ennek. Alant egy berni hallgató észrevételeit olvashatják:

false

 

Fotó: OSA Archívum

Előző cikk a rovatban A fiatal Orbán és a „néger Lenin” A fiatal Orbán és a „néger Lenin”
Következő cikk a rovatban A berlini fal vége: hivatalos átkelők A berlini fal vége: hivatalos átkelők

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Kritika

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Kritika

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Kritika

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

Kritika

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.