Animációs film

Mr. Peabody és Sherman kalandjai

Film

Nézem a film azon jelenetét, melyben George Washington, Benjamin Franklin, Lincoln és Clinton egyként csatlakoznak a kis főhőshöz, amikor kijelenti: "Én is kutya vagyok!", és elfut némi irigység. Mikor nem válna nálunk azonnal közröhej/megbotránkozás/általános értetlenség tárgyává egy mesefilm, melyben mondjuk Széchenyi, Árpád vezér, Horn Gyula és Horthy tenné ugyanezt?

Filmünk viszont teljesen organikusan képes beleágyazni cselekményébe az állampolgárrá nevelés kényes feladatát (ehhez persze az is hozzájárul, hogy egy olyan nemzet filmiparából származik, amely saját mítoszait elsősorban a populáris kultúra segítségével termeli újra). Humorral és többnyire didaxis nélkül tudja a gyereksereg elé állítani azokat a kollektív mítoszokat és értékeket, melyeken az "amerikaiság" mint olyan nyugszik (a francia forradalom eszméi, az elnökök/sportolók és az őket övező legendák).

S eközben kellemesen elborult humorával tüntet, mely főleg a felnőttekre céloz (egy tudós kutya örökbe fogadott embergyerekével időutazza be az emberiség történelmét - íme, egy igazán alternatív, de működőképes családmodell), ám a gyerekeknek is végig követhető és szórakoztató. Kapunk még szabályos és minden kezdeti mértéktartás ellenére némi giccsbe fulladó jellemfejlődést, jól megrajzolt és emberi/gyermeki közelségbe hozott történelmi alakokat mellékszereplőként (Agamemnón, Leonardo, Tutanhamon, Robespierre). Nem hibátlan, de rengeteg utalást rejtő és elmés rajzfilm, mely után azzal nyugtathatjuk magunkat, hogy csemeténk tanult valamit.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk