„A kérdés nyitott. Biztos csupán annyi, hogy a gluténmentes étrenddel a coeliakiás (lisztérzékeny – a szerk.) betegek valamennyien (…) meggyógyíthatók. További lépések biokémiai úton lehetségesek” – írta 1959. március 29-én az Orvosi Hetilapban dr. Magyar Imre A bél betegségei című cikkében, ami azért érdekes, mert a gluténmentes táplálkozásról a következő pár évtizedben nem sokat lehetett idehaza hallani. És ami ennél is rosszabb, hogy az olyan termékeket, amelyeket dr. Magyari ajánlott – „burgonya, rizs, kukorica vagy más növény lisztje” –, sokáig egyáltalán nem árusítottak a hazai boltok. Emlékeink szerint az 1980-as években, a Margit körúton (akkor: Mártírok útja) nyílt az első kimondottan lisztérzékenyekre specializálódott szakbolt, ahol csillagászati áron lehetett rizs- és szójalisztet, illetve abból készült termékeket vásárolni, például zsemlét és száraztésztát.
A gluténmentes áruk ma is drágábbak az átlagnál, ám összehasonlíthatatlanul nagyobb a választék, nemcsak szaküzletben, de minden valamirevaló élelmiszerboltban is kaphatók, sőt az ilyen diéta immár a vendéglátásban sem számít újdonságnak.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
