Egy hét tudomány 2022/1.

  • Narancs
  • 2022. január 5.

Interaktív

Rövid hírek: légkör, Feröer, űrtávcső és szőlő

 ŰRTÁVCSŐ Többszöri halasztás után végre sikeresen útjára indult a James Webb űrtávcső: a NASA, valamint az európai és a kanadai űrügynökségek közös projektje (mely számos vélemény szerint a Földön valaha előállított legkifinomultabb civil űreszköz) több mint húszévnyi tervezést és építést, valamint több mint egy évtizedes halasztást követően végül 2021. december 25-én elindult a világűrbe. A James Webb-űrtávcsövet a francia guyanai Kourou városa melletti, Egyenlítőhöz közeli űrközpontból indulva egy Ariane–5 hordozórakéta állította pályára a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő célja felé. Ez az egyik legnagyobb várakozással övezett új csillagászati eszköz, amely működése során átformálhatja a világegyetemről alkotott képünket. Az űrtávcső a Nap–Föld-rendszer L2 Lagrange-pontjának környezetében fogja a munkáját végezni – oda nagyjából egy hónappal a felbocsátása után fog megérkezni. Ez az a pozíció, ahol az űreszközt a Nap és a Föld közös gravitációs ereje pontosan a Földdel azonos, egyéves keringési periódusra készteti, így a távcső a Földről nézve mindig nagyjából a Nappal átellenes irányban fog elhelyezkedni. A távcsőről nézve pedig egyetlen nagy árnyékolóernyővel egyszerre tudják kitakarni a három legzavaróbb égitestet: a Napot, a Földet és a Holdat.

 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk