„A földvári üzletsor brand, márka lett az évek során. A mi fagyink volt már A Balaton fagylaltja, a földvári lángos híre is messzire ért” – magyarázza Kárpáti Péter, aki a kezdetektől, azaz 1985-től árulja fagylaltját saját üzletében itt, a balatonföldvári kikötőben. November van már, nem meglepő, hogy a redőnyök lehúzva, néhány felirat azonban emlékeztet a szezonra: resztelt csirkemáj a napi ajánlat 1290-ért, a sajtos-tejfölös lángos meg 590 a Fapuma névre keresztelt egységben. A földvári kikötő csendjét mostanság csak egy-egy, a hajóját téliesítő vitorlástulajdonos érkezése töri meg, ám ettől függetlenül bizony helyzet van itt. Nem is kicsi.
| ||
A Bahart (Balatoni Hajózási Zrt.) ugyanis másfél milliárd forintos fejlesztésbe kezdene a Balaton jelenleg is legnagyobb – és sokak szerint a legszebb – kikötőjében, Balatonföldváron. Parkolók és szolgáltatóház is épülne a vitorláskikötőhely-bővítésen túl, és éppen a vízpartra, ami miatt a környezetvédők is tiltakoznak. De hogy jönnek a képbe a kikötőt 1985 óta kiszolgáló üzletek, és hogyan az önkormányzat?
Hát úgy, hogy a földvári kikötőnek jelenleg nincs hivatalos közúti csatlakozása, enélkül azonban semmiféle fejlesztés nem kezdhető el, mert a hatóság nem ad rá építési engedélyt. A leendő út azonban épp az 1985 óta retróstílusúvá lett vendéglátóegységeken át vezetne, vagyis a fejlesztés feltétele ezek lebontása. A kisváros önkormányzata nemrég megállapodást kötött a Baharttal (Balatonföldvár tulajdoni hányada 5,49 százalék a Balatoni Hajózási Zrt.-ben): mivel a 72 új vízparti parkoló egy részét csak korábbi önkormányzati területen lehet kialakítani, a város egy 500 négyzetméteres parti részt 20 éves használatba ad a hajózási cégnek. Ezért cserébe Balatonföldvár tulajdonába adja a műemlék hajóállomás-épület előtti 2238 négyzetméteres teret 8 millió forintért. Csakhogy épp ezen állnak a „retróbüfék” is, többek közt Kárpáti Péteré is. Ez a probléma.
| ||
Megtámadták őket
„Nem hűtlen kezelés véletlenül, hogy nyolcmillióért eladnak több mint 2000 négyzetméter Balaton-partot? És vajon nekünk, üzlettulajdonosoknak, bérlőknek, hogyhogy nem volt rá elővásárlási jogunk? Amikor tudomást szereztünk erről az adásvételről, már nem tudtunk mást tenni, mint pert indítani az elővásárlási jogunk érvényesítése végett” – így Kárpáti Péter.
| ||
Amiből jól látszik, micsoda ellentét és indulat feszül a kikötőt átalakítani kívánók és az üzletvezetők közt. „Azt sejtjük, hogy miattunk volt szükség erre az ügyletre, a Bahart ugyanis velünk, tulajdonosokkal nem tudott volna mit kezdeni, egy önkormányzatnak azonban vannak államigazgatási eszközei és nagyobb a befolyása, vagyis könnyebben megszabadul tőlünk. Mivel bennünket még nem kerestek meg azzal, hogy mi a szándékuk velünk, gyanítható, hogy most éppen az indokokat keresik, hogyan lehetne a legkönnyebben megszabadulni tőlünk. Ezt bizonyítja az a támadás is, amit a Bahart és az önkormányzat indított ellenünk. Ingatlanszakértő mérte fel 2004-ben a földhasználat ellenértékét, ez alapján fizettünk az akkori tulajdonos Bahartnak, most ezt akarják felhasználni ellenünk.”
| ||
Az üzlettulajdonosokat ugyanis most azzal támadják, hogy feltűnően olcsón kapták meg 99 évre a bérleti jogot. Mi is átnéztük ezeket a Bahart és az üzlettulajdonosok által 2004 októberében kötött megállapodásokat, és arra jutottunk: a legkisebb területet bérlő tulajdonos 14, a legnagyobb területet bérlő 80 négyzetméterre szerződött. Az előbbi 131 ezer 250, utóbbi egymillió 562 ezer 500 forintot fizetett áfa nélkül földhasználati jog, illetve bérleti díj címén. Eszerint 9 ezer 375, illetve 19 ezer 531 forintot számoltak egy négyzetméterre, és mivel 99 évre szóltak a szerződések, 99 évre elosztva nettó 95, illetve 197 forint esik egy évre egy négyzetméterre. A megállapodások úgy szólnak: a pavilonok által elfoglalt, illetve a pavilonok használatához szükséges földterület használata, bérlete az egyezség tárgya. A földhasználati jog az építmények fennállásáig illeti meg a vendéglátósokat.
Megszólal a régi vezető
A számok tényleg alacsonynak tűnnek. Egy másik üzlettulajdonos azt mondja: „De hát itt a tulajdonunkban álló üzletek alatti és mögötti területek bérletéről van szó, nem pedig forgalomképes Balaton-parti ingatlanrészekről, ezért tűnik olcsónak, főleg, ha 99 évre elosztjuk azt a pénzt, amivel akkor megváltottuk a földhasználati jogunkat.” És folytatja: „Nem igaz, hogy nem hagyjuk lebontani az üzleteinket, egyetértünk, hogy eljárt fölöttük az idő. Már 2008-ban terveket készíttettünk az átépítésre, ám nem kaptunk rá engedélyt az önkormányzattól. Szeretnénk már valami jogállami megoldást is hallani a hirtelen tulajdonossá lett önkormányzattól, ám eddig csak a támadásokat, fenyegetéseket halljuk. Jogi úton akarják semmissé tenni a tulajdonunkat, de előtte még lejáratnak bennünket? Teraszbérletért és parkolóhelyekért szezononként ötmillió forintot fizet az üzletsor az önkormányzatnak, ezt is felszorozhatjuk, száz év alatt 500 millió forintról mond le így a település.”
| ||
Az üzlettulajdonosok pert, míg a Bahart vizsgálatot indít, a balatonföldvári önkormányzat pedig bűncselekményt gyanítva feljelentést fontolgat. Bár 2004-es a szerződés, csak most „fedezték fel” a hajóscégnél, hogy az elődök 13 évvel ezelőtt úgy kötöttek bérleti szerződést 99 évre a kikötői üzletek tulajdonosaival területhasználat címén, hogy ha az akkor előre megfizetett bérleti díjukat 99 évre elosztjuk, átlagosan évi 106 forint jön ki négyzetméterenként mindössze. De mit mond az, aki összehozta ezeket a kontraktusokat?
Páratlanul jó üzlet?
Meglepődött, hogy őt is belekeverte a Bahart és az önkormányzat az üzlettulajdonosokkal folytatott vitájukba – árulta el a magyarnarancs.hu-nak Horváth Gyula, a „százforintos” szerződéseket 2004-ben megkötő, ma már nyugdíjas, egykori Bahart-vezérigazgató. A Bahart nemrég ugyanis azt írta közleményében: vizsgálja a cég számára különösen hátrányosnak tűnő, az akkori vezérigazgató által saját hatáskörben megkötött megállapodást. „Nekik tulajdonukban volt az üzlet, a földterület meg a hajózásé volt, ezt a rendezetlen jogi helyzetet tisztáztuk egyszer s mindenkorra a 99 éves szerződésekkel, melyek megkötése előtt ingatlanszakértő véleményét vettük figyelembe” – így Horváth. „Nem volt célunk a kereskedők elűzése, hiszen forgalmat generáltak. Ennél sokkal kétségesebb a Bahart és az önkormányzat között most megkötött ügylet, hiszen annak a vételárát is el lehet osztani 99 évre (aminek persze ugyanúgy semmi értelme, mint ha a földhasználatért kifizetett díjjal tesszük ezt), s akkor nem hogy 100, hanem csak évi 36 forint jön ki egy négyzetméterre” – teszi hozzá.
A település vezetőjének szintén megvan a maga narratívája. „Balatonföldvár városának hosszú távra van szüksége a most megvásárolt parkra” – bocsátja előre Holovits Huba polgármester (Fidesz–KDNP). És páratlanul jó üzletnek minősíti, hogy „500 négyzetméter 20 éves használatáért 2000 négyzetméter tulajdonjogához juthattak”. A kirívóan alacsonynak tűnő vételárat firtató kérdésünkre pedig azt mondja: „A Bahart is és az önkormányzat is a nemzeti vagyon egyik alegysége, ezen belül történt a tulajdonosváltás, vagyis nem üzleti célú adásvétel történt, hiszen itt nem haszon, hanem csak költség keletkezik. Ezért nem lehet az ár sem piaci. A település 120 éves álma valósulhat meg: összevonnánk a hajóállomás-épület előtti, most megvásárolt teret a hajdani, egy magánvállalkozó által éppen átépítés alatt álló kaszinó előtti parkkal, és mögötte is vásárolunk egy ingatlant, így jöhet létre egy közpark, egy új nyári városközpont, olyan, amihez fogható Balaton-szerte is alig akad.”
| ||
A polgármester állítja: nem jött még el az ideje annak, hogy tárgyaljanak az üzlettulajdonosokkal. „Előbb tisztázni kell minden körülményt, azt is, hogy jogszerűen történt-e minden ügylet vagy építkezés a múltban. Jogállamban élünk, olyan nincs, hogy egy polgármester elveszi a tulajdonukat, kisemmizi őket. Az üzlettulajdonosok idejekorán lármázták fel a nyilvánosságot. A 95-100 forintos szerződések tudatában persze érthető, hogy minél tovább fenn akarják tartani a jelenlegi állapotot, de önös, egyéni üzleti érdekek nem állhatnak a közösségi érdek, a fejlődés útjába.”
Jelenleg tehát úgy áll a helyzet, hogy az önkormányzat kisajátítási eljárásra számít. A büfések azt mondják: elvonulnak, ha korrekt lesz az összeg, vagy ha lehet üzletük az új Bahart-szolgáltatóházban. Erre azonban aligha van esélyük.
Folytatás hamarosan.
| „A politikai akarat és a pénz is megvan” Bár a helyi környezetféltők (akik „Mentsük meg Balatonföldvár kikötőjét” elnevezéssel Facebook-oldalt is indítottak) szerint ötven jókora nyárfa is a vízparti építkezés áldozatául esik, egy októberi lakossági fórumon – erről a 24.hu számolt be – Holovits Huba polgármester ezt cáfolta, mondván: csak három fenyőt kell kivágni. Helyi lakosok és nyaralótulajdonosok a fürdőhelyüket is féltik, noha ezen a fórumon az is kiderült: az amúgy valóban szabadstrandnak használt (ahogyan kell, bójákkal, bejárólépcsőkkel ellátott) partszakasz papíron nem kijelölt fürdőhely, és a Bahart közleménye szerint az ott tervezett fejlesztés egyrészt „a település turisztikai forgalmát növeli tovább”, másrészt a parkoló- és épületépítés után is tudják strandnak használni. A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) képviselői a fórumon azt hangoztatták: szerintük a Balaton-törvénybe ütközhet a parkolónak a vízparti zöldbe építése. Holovits Huba (maga is neves vitorlásdinasztia tagja) ugyanekkor a vitorlás, tehát a gazdagabb turistaréteg mellett érvelt, mondván, a település történetének egy jelentős része is hozzájuk köthető, és ma is tavasztól őszig költenek, adót fizetnek, vásárolnak, ingatlant tartanak fenn a városban. Egyébiránt pedig a polgármester megjegyezte: „A politikai akarat és a pénz is megvan, tehát meg fog valósulni a fejlesztés.” |
