A ház torka
Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.
Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.
Ez a világhírű, hazájában, Ausztráliában egyenesen a legjelentősebb kortárs íróként számon tartott szerző első magyarul kiadott regénye.
Képzeljük el, hogy minden úgy van, mint a valóságban, csak épp a visszáján: (rém)álmaink, babonáink és lidérceink életre kelnek, míg egykori polgári életünknek már csak az emléknyomai vesznek körül!
Tervezve, vagy éppen tervezetlenül, de olykor csak egy szövegtenger áradásának a legvégén áll össze a kép, ahogyan ezt a két most ajánlott, nagyon is különböző mű mutatja.
Volt Szegeden egy Tolkien nevű könyvesbolt, a Kossuth Lajos sugárúton, közvetlenül az Anna-kút után. Ebben a könyvesboltban fedeztem fel a kortárs magyar irodalmat, amikor a kilencvenes évek elején átjöttem a háborúba zárult Jugoszláviából, vagyis Szerbiából, azaz a Vajdaságból. A tágas könyvesboltban ott sorakoztak a többi közt a pécsi Jelenkor Kiadó karakteres tervezésű könyvei, s egy barátom javaslatára kezembe vettem egy ezüstszínű könyvet, a Wilhelm-dalokat…
Él valahol Dél-Angliában egy rejtélyes, visszahúzódó öregember.
Egy Tolnai Ottó-versről írt négy évvel ezelőtt Kőrizs Imre. Idézzük fel a cikket a költő halálának szomorú alkalmából az Ásatás-sorozatban!
A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.
A címadó versben egy profán motívum indítja el az asszociációs láncot.
Mit gondol, érdemes az embernek írásra adni a fejét? címmel jelent meg 1974-ben a Nagyvilágban Charles Bukowski első novellája hazánkban.
„Mintha lekéstem volna a saját temetésemről, minimum három héttel. (…) Önkritikai kiadás.”