Jövő- és űrkutatási kongresszus Újpesten - Utánuk a vízözön

  • Urfi Péter
  • 2009. március 12.

Könyv

Így kezdődött: "Dr. Egely György hadat üzen a Szkeptikusok Társaságának". Mi ez? Csak nem a múlt heti műegyetemi ülés (Hiteles cáfolatok, Magyar Narancs, 2009. március 5.) ellenrendezvénye?

Az előtérben könyvvásár, csak ámulok: Maja kód; A harmadik Jézus; Napi útmutatás az angyalodtól; Einstein, avagy a tudomány téveszméje; Én, a földönkívüli - és így tovább. Odabent sokat emlegetik a szkeptikusokat, hol idegesen, hol viccelődve, de azt hiszem, az előadók többsége még csak nagyjából sem érti az érveiket. Arról nem is beszélve, hogy a szkeptikusok az "ufókérdéssel" nemigen foglalkoznak, de Pusztay Sándor, az Ufószövetség elnökségi tagja, a konferencia szervezője bevezetőjében mégis velük szemben pozicionálta a tanácskozást. Később a Narancsnak elárulta: a szövetségnek több mint 20 tagszervezete és 2000 tagja van, az általa főszerkesztett havilapnak, az Ufómagazinnak pedig mintegy 40-50 ezer olvasója. "Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a közösség nem csupa őrültekből áll. Az elnökségben majdnem mindenkinek van diplomája, és lapunk szerzői között vannak az ELTE és a Műegyetem oktatói is, persze álnéven. Olvasóink nagy része hisz az ufók létezésében. A többiek nem hiszik - ők tudják." Megmagyarázatlan jelenségek, tértechnológia, jövő- és űrkutatás, ezoterika, parapszichológia - olvasom az újság fejlécén, és ezzel nagyjából össze is foglaltuk a kongresszus témáit, ami a szerény A világ jövője - Jövő- és űrkutatási kongresszus címet kapta. Nem sok értelme lenne végigvenni az elhangzottakat, inkább megpróbálom elemezni a nagyon különböző témákról előadó "kutatók" munkáinak közös vonásait, szép sorban: a retorikát, az ellenségképet és a lehetséges gyakorlati károkat.

A szövegek

viszonylag könnyen tipizálhatók. Általában valamilyen szenzáció, megdöbbentő tény áll a középpontban. Ez lehet a 2012-es, a maják által 5000 éve megjósolt özönvíz, eltitkolt találmányok vagy az átlépés lehetősége a negyedik dimenzióba. Az ügyesen használt, hatásvadász eszközök között megkülönböztetett figyelmet érdemel a félelemkeltés: jönnek a savas esők, sokasodnak az ómenek (cunami, hurrikánok stb.), ránk potyog az űrszemét. Konkrét számokkal dolgoznak, például Kalmár Jánostól megtudjuk, hogy a Föld ivóvízkészletének pontosan 27 százaléka található hazánkban. Hiteles forrásokra és "neves tudósokra" hivatkoznak - gyakran még a nevük is ki van írva a kétsoros idézetek alá. Társadalmi érzékenységük a tudományos vértezeten is átüt: Száraz György például felhívta a figyelmet, hogy a nők foglalkoztatottsága csökken, és alantas munkákat kell végezniük, továbbá, hogy mostanában az embereknek alig van idejük beszélgetni.

De nemcsak a problémákra

mutatnak rá, megoldásokat is kínálnak. Kalmár javasolja, hogy az emberiség tartson össze, mások szerint a szeretet segíthet megmenteni a világot. Gyurcsok József arra int, hogy érdemes jurtákat beszereznünk, mert ott lelhetünk majd menedéket a három év múlva esedékes maja apokalipszis során, a világot megtisztító özönvizet kísérő mínusz 60 fokos hidegben. A bizonyításra is nagy hangsúlyt fektetnek: Molnár György (amúgy az Omega gitárosa) gyerekrajzra emlékeztető terveket helyez a kivetítőre, és bár az egyik szerinte is pontatlan, és az ábrák széle sajnos nem látszik, azért mégiscsak rajzok meg számok. Egely György pedig még videót is vetít, állítólag Grúziában készült, s bár a szöveget és így a módszert ő sem érti egészen, és csak annyit látunk, hogy a két dobozra kötött villanykörték világítanak, de ez elég, hogy a mérnök úr "60 százalékos biztonsággal" állítsa: valódi örökmozgóról van szó.

A rengeteg veszélynek, a közelgő katasztrófáknak és a zsenialitás elnyomásának legtöbbször ismerjük az okát, ha a tetteseket pontosan nem is. Ellenség mindig van, munkája nyilvánvaló, de nem látjuk az arcát. Molnár előadásában fölfedte, hogy az alternatív energiaforrások alkalmazására tett kísérleteket Tesla óta mindig is sötét bűnesetek, sőt: gyilkosságok kísérték. Nemcsak feltalálók vesztették életüket vagy tűntek el rejtélyes körülmények között, de többek között J. F. Kennedy halálát is egy titokzatos, tiltott utakon járó mérnökcsapattal való kapcsolata okozta. Kalmár meglátása szerint az illuminátusok (a világ ötszáz fős hatalmi elitje, ha jól értettem) próbálják megakadályozni, hogy átlépjünk a negyedik dimenzióba. Novák Péter (ő viszont nem a zenész) a történelmi egyházakat és a szkeptikusokat vádolja: ők igyekeznek kitörölni az emberiségből a kozmikus intelligencia emlékét. A szkeptikusokról nyilatkozott Ferencz András - a légvédelem volt tisztje, aki elmesélte találkozását az ufókkal - is, bár csak annyit jegyzett meg, hogy a majmok sem idegesítik, amíg az állatkertben vannak. "Száz az ellenség, és ezer a ruhája - csoda, hogy élünk."

De miért érdekes ez az egész? Először is a dilettantizmus rengeteg pénzt nyel el. Egely eddigi kutatásainak költségei alsó hangon is százmilliós tételt jelentenek, ami magánpénz, rendben, az Ufószövetséget viszont részben a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) tartja el, ami már az állam pénze. Ennél nagyobb baj, hogy a mesterségesen generált félelem megnyomoríthat embereket. Gondoljunk csak bele, milyen lehet úgy élni, hogy mindennek akár a negyedét is elhisszük. Gyurcsok felőlem nyugodtan vizionálhat a "12. bolygó" becsapódásáról, de a tévéből ismert távgyógyító és vallásalapító rákosokat kezel, és orvosok is küldenek hozzá betegeket! Tasi István, vaisnava lelkész, a kreacionizmus egyik leghangosabb szószólója kérdésemre leszögezte, hogy az intelligens tervezés tanát az iskolákban kellene tanítani, mint az evolúciós elmélet alternatíváját. Szerinte ez a

világnézeti semlegesség

elvének záloga, ami azért dühítő érv, mert nem kell rosszindulatúnak lenni ahhoz, hogy belássuk: a kreacionizmus - túl azon, hogy (többek között) a világ 67 tudományos akadémiája szerint humbug - a vallásos nevelés visszacsempészését szolgálja az iskolába - Amerika néhány államában már el is érte célját.

Van egy jó hírem is: Egely György nem üzent hadat a Szkeptikus Társaságnak (ez a helyes alak), előadásában szóba sem kerültek a szkeptikusok. Korábban arról szólt a történet, hogy Egely fogadást ajánlott a műegyetemi konferencia szervezőinek (ami nem azonos a társasággal), miszerint egy év alatt megépít egy "olyan Otto-motoros autót, mely részben vízzel működik, s így 15-25 százalékos üzemanyag-megtakarítást hoz, és a CO2-kibocsátás csökkenését". (Az autón már dolgozik, a fogadástól függetlenül.) A tét minimum félmillió forint, de - figyeljenek! - 1:1000 arányban, tehát Egely egy forintot tenne minden szkeptikusezressel szembe. A fizikusok mégsem (csak) ezért nem fogadták el a leginkább hírverésnek jó kihívást. Először Orosz László fizikus válaszát idézem: "Csak nem képzeli, hogy számomra bármit is jelent az Ön által mostan oly gálánsan felajánlott 15-20 százalék, amikor eddig az 'ingyenenergiával', 'örökmozgóval', az ajtónkon dörömbölő 'buborékfúzióval', 'mágneses monopólust előállító készülékekkel', az 'Egely-féle szimmetriák feltáratlan világával', 'Schauberger-féle csodaturbinával', 'antigravitációval' és 'térugrással' etette a jónépet? Másrészt az ígért fogyasztáscsökkenést akár a véletlen vagy a takarékos vezetés segítségével is el lehet érni." Ráadásul Egely közutakon akarta tesztelni a kocsit, ahol nagyon körülményes a pontos mérés. Mikor erre rákérdeztem, természetesen azt felelte, hogy fékpadon is hajlandó leméretni a kocsit, de a szkeptikusok "sunyi módon" elhárítják a kihívást. "Pedig korábban azt állították, hogy ezt lehetetlen megcsinálni" - hajtogatta. Härtlein Károllyal telefonon beszéltem, ő egyértelművé tette, hogy korántsem lehetetlen olyan motort csinálni, amiben víz is van valahol, ilyet nem is állítottak soha - kérdés, hogy megéri-e. Ő kíváncsi, úgyhogy azt javasolja Egelynek, hogy bár a nyilvánosság bizonyára nagyon fontos neki, inkább üljenek le, csináljanak közösen egy protokollt, és ne a sajtóban beszélgessenek, ha már egy könyvtárba járnak olvasni. "Hihetetlen, hogy ugyanazokat a lapokat olvassuk, és neki valami egészen más jut róla az eszébe, mint azoknak, akik körülötte ülnek."

Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház, március 7.

Figyelmébe ajánljuk

Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról

Nem létező szerbiai magyar beavatkozás amerikai követelésének visszautasításáról beszélt pénteki állami rádiós szózatában Orbán Viktor. Az 1999-es jugoszláviai légiháború során nem volt tervbe véve szárazföldi művelet, nem volt mit megakadályozni. Orbán hári jánosi „visszaemlékezése” egy bő másfél éve kezdődött önfényezés második része.