Kakuk György: El Camino de Balkan

  • - urfi -
  • 2016. június 7.

Könyv

false

A tavalyi a menekültek éve volt, amelynek ez a könyv a maradandó krónikája. Az egész névtelen riportsorozatként indult tavaly augusztusban: az Átlátszón egy meg nem nevezett magyar újságíró blogbejegyzéseket tett közzé arról, ahogy a menekültekkel együtt megteszi az utat Görögországtól a szerb–magyar határig. Aztán felfedte magát a szerző, aki korábban számos külpolitikai szerkesztőségben bizonyított, majd nemzetközi szervezeteknél dolgozott, jelenleg pedig a Demokratikus Koalíció elnökségi tagjaként politizál.

Vele együtt a menekülthullám is elérte Magyarországot, Kakuk pedig ott forgolódott a Keletiben, tudósított Röszkéről és egy sajtótájékoztatón szerb kollégájával együtt szimbolikusan átvágta a hírhedt kerítést. Ezután megint felkerekedett, és a szíriai menekültek útvonalát követve, Libanontól Kurdisztánon és Törökországon át visszajutott a görög–macedón határra, oda, ahonnan elindult. És közben végig írt, egy idő után főleg a Narancsba.

A fentieknek megfelelően három részre tagolt könyv műfajilag nem egységes és a színvonala sem egyenletes. A politikai kiáltványoknál érdekesebbek a történelmi esszék, az itthoni résznél a balkáni és a közel-keleti út, a tehetetlen EU és a gyűlöletkeltő nemzeti kormányok bírálata pedig a legtöbbször fölösleges, idegen test, vagy legalábbis túl sokszor ékelődik a tudósításokba.

De ez a lényegen nem változtat: a helyszíni riportok, a menekültekkel és a helyiekkel folytatott beszélgetések, a testközelből mutatott emberi szenvedés és emberi gyarlóság, a ritkán látott riporteri elszántság és empátia különleges dokumentummá teszik a könyvet.

Athenaeum, 2016, 220 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.