Az MTI nem volt hajlandó lehozni a nekik (is) szóló levelet, ezért mi teljes terjedelmében közöljük

  • narancs.hu
  • 2018. március 4.

Közlemény

A Nyilvánosság Klub nyílt levele a kollégáknak.

Nyílt levél a „közszolgálati” média munkatársaihoz

Kedves Kollégák!

A Nyilvánosság Klub Magyarország legrégebben alakult civil szervezete. 1989-ben, mi, újságírók, szerkesztők, médiakutatók azért hoztuk létre, hogy aktívan közreműködjünk a szabad véleménynyilvánítás intézményes kereteinek létrehozásában, a diktatúra tájékoztatási monopóliumának lebontásában, a médiapluralizmus megteremtésében. A rendszerváltás idején, a demokratikus átmenet során a közvélemény objektív, elfogulatlan, sokoldalú tájékoztatásában úttörő szerepet játszott az akkor még monopolhelyzetben lévő, ám a politika nyomása alól fokozatos felszabaduló közmédia. Az ott dolgozó újságírók példát mutattak más szakmák képviselőinek is bátorságból, szabadságszeretetből, a demokrácia iránti elkötelezettségből.

Az 1990 és 2010 között eltelt két évtized során a közszolgálati média hol inkább, hol kevésbé sikeresen, de igyekezett megfelelni azoknak a közszolgálati követelményeknek, amelyek egy demokratikus jogállamban az adófizetők pénzén fenntartott médiumtól elvárhatóak.

2010 óta azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Mára oda jutottunk, hogy a közszolgálati média – a pártállami diktatúra idejét idézve – a köz szolgálata helyett ismét a hatalom szócsövévé vált, kizárólag a kormánypártok érdekeit és elvárásait tartja szem előtt, és a közönség tájékoztatása helyett a kormánypártok propagandagépezeteként működik. A kormánypropaganda első számú kiszolgálójaként aktívan részt vesz a félelem- és gyűlöletkeltésben, fertőzi a közvéleményt, embert ember ellen uszít, rombolja a társadalmi morált. Elfogult, pártos, egyoldalú politikai tájékoztató tevékenysége nemcsak a demokratikus nyilvánosság működésének alapvető normáit, hanem a rá vonatkozó törvényeket is sérti. Nemcsak a politikai tájékoztató, hanem a kulturális, ismeretterjesztő, sőt a szórakoztató tevékenységét is a kormánypártok elvárásaihoz igazítja. A műsorok tartalmából egyértelműen kiderül, hogy a közmédiában felszámolták az újságírók és szerkesztők autonómiáját, kiölték az újságírószakma lelkét. Ezt támasztják alá a megfélemlített munkatársak név nélkül tett nyilatkozatai is.

A jelenlegi kormány által elfogadott médiatörvény szerint a közszolgálati média feladata „a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, az eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleménynyilvánításhoz való hozzájárulás, sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele”. Magyarországon ma a közpénzekből fenntartott média folyamatosan megszegi a működésére vonatkozó jogszabályokat, a műsorok tartalma a törvényben előírt egyetlen normának sem felel meg.

Tisztában vagyunk azzal, hogy napjainkban milyen súlyos egzisztenciális kockázatokkal jár, ha az állam irányítása vagy befolyása alatt álló intézmények munkatársai felemelik szavukat az elnyomás ellen, a szakmai normák, az egyén autonómiája érvényesülése érdekében. Mégis azt gondoljuk, hogy napjainkban csak Önök lehetnek azok, akik együttesen fellépve megpróbálják megvédeni a közszolgálat és a közszolgálati újságírás maradék becsületét.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.