Interjú

„Nyitva tartani a határokat”

Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője a menekültválság dimenzióiról

Külpol

Ukrajnából eddig három és fél millióan menekültek el a háború elől, az országon belül pedig tízmilliónál is többen kényszerültek elhagyni otthonukat. Interjúalanyunkat arról is kérdeztük, hosszú távon hogyan tudja biztosítani az ellátásukat Magyarország, Lengyelország és tágabban Európa.

Magyar Narancs: Mik a szervezet legfrissebb adatai az Ukrajnából menekültekről?

Simon Ernő: Az ENSZ menekültügyi szervezeténél mindennap megkapjuk a friss számokat a fogadó országok helyi hatóságaitól, tehát Magyarországról is. A számok rohamosan nőnek. Amikor 1,5 millió menekültnél tartottunk, már akkor azt mondtuk, hogy ez a leggyorsabban növekvő menekültválság Európában a II. világháború óta. A múlt héten átléptük a 3,5 milliót. A weboldalunkon, a data2.unhcr.org címen is követhető adatok szerint a háború kezdete és március 28. között Lengyelországba 2 millió 294 ezer ember érkezett, Romániába 596 ezer, Moldovába 384 ezer, Magyarországra 354 ezer, Szlovákiába 275 ezer. Van további két ország, amelyet sajátos módon kell számolnunk: Oroszország és Fehéroroszország. Előbbibe 271 ezren léptek be, utóbbiba 9 ezren. Ezek az adatok azt mutatják, mennyien léptek be az adott ország területére közvetlenül Ukrajnából, de például Magyarországra több mint 200 ezernél tart azoknak a száma is, akik Románia felől jöttek.

MN: A regisztrációs folyamat hogyan oldható meg? Nemcsak Magyarországon, hanem Lengyelországban is, ahol milliós nagyságrendről beszélünk.

SE: Jelen pillanatban a legtöbb országban gyorsított a határellen­őrzés, de akármekkora is a határra érkezők hulláma, aki a schengeni határokon kívülről jön, azt külön-külön regisztrálják. Ez alapvető kötelesség az EU és a schengeni övezet többi országa felé.

MN: Hogyan történik a menekültek ellátása a határon átlépés után? Ki, milyen ellátásra jogosult és mennyi ideig?

SE: A magyar állampolgársággal is rendelkező menekültek helyzete a legegyszerűbb, mert a határon átlépve ugyanolyan jogaik vannak, mint a Magyarországon élőknek. Vannak, akik modern biometrikus útlevéllel érkeznek, az ő esetükben egyszerű a határátlépés: bejegyzik az érkezésüket, de ezen kívül más dolguk nincs, ezzel az útlevéllel Ukrajna állampolgárai 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak az Európai Unió bármely országában. Akik nem rendelkeznek biometrikus útlevéllel vagy bármilyen más úti okmánnyal, azoknak szükségük van valamilyen dokumentumra, amely hivatalossá teszi az országban tartózkodást. Mivel Magyarország úgy döntött, hogy nem küldenek vissza senkit Ukrajnába érvényes papírok híján sem, ezeknek az embereknek egy ideiglenes tartózkodási igazolást, rövidítéssel ITI-t állítanak ki. Ennek a kiadása mostanra gyakorlatilag automatikus lett.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk