A Budapesti Tavaszi Fesztivál pénzügyi háttere

Visszahízott

  • Hamvay Péter
  • 2014. április 27.

Kultúra

Úgy rakták össze a választásokra a Budapesti Tavaszi Fesztivált, hogy szétszedték, de a költségvetése ismét a régi, igaz, most szponzori pénzek helyett kizárólag állami és fővárosi forrásból húzza a nótánkat április 6-ig megannyi világsztár.

A 2012-es összeg négyszereséből, 1,65 milliárd forintból szervezhetik a 2014-es Budapesti Tavaszi Fesztivált (BTF) - mondta büszkén még decemberben Halász János kulturális államtitkár. De ha nem csupán tavalyelőttig tekintünk vissza, hanem a kormányváltást megelőző időkre is, akkor azt látjuk, hogy a fesztivál költségvetése most tornászta vissza magát - nagyjából és reálértéken - a 2010 előtti szintre. 2009-ben ugyanis jegybevétel nélkül 1,3 milliárd forint volt a BTF költségvetése, amely a kormányváltás után kezdett drámaian csökkenni. 2010-ben és 2011-ben még 729 millió volt, és a mélypontot 2012-ben érte el, amikor 424 millióból kellett kihozni. Tavaly aztán 600 millió forintra kúszott fel a BTF költségvetése.

A büdzsé összetétele is megváltozott. 2009-ben az 1,55 milliárdos teljes költségvetésnek csak 38 százalékát fedezték közpénzből (az Önkormányzati Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat), 45 százalékát, vagyis 693 milliót szponzori forrásból tette hozzá a fesztivál, a többi pénz (17 százalék) jegyeladásból származott. Még a 2010-es és 2011-es eseménysorozatnál is volt némi szponzori bevétel, ám ez 2012-től teljesen elapadt, s nem számol vele az idei BTF sem: a teljes összeg állami és önkormányzati forrásból származik.

A fesztivál átláthatóságát nem segíti, hogy az idén létrejött struktúrában - mint keretes írásunkból kiderül - a pénzt és a kompetenciákat a szervező intézményekhez osztották le. Így nem tudjuk a saját bevételekkel is kalkuláló teljes tervezett büdzsét sem.

Alaposan átalakult a fesztivál működése is. Hosszú ideig a Budapesti Fesztiválközpont Kht., majd az ebből létrejött Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit kft. (Fesztiválközpont) szervezte. Ennek igazgatója a jelentős fesztiválszervezői tapasztalatokkal rendelkező Zimányi Zsófia volt, aki munkájában támaszkodhatott saját ügynökségére, a Pentaton Kft.-re is. A fesztiválközpont telephelye is a Pentaton székhelyén volt. Zimányi Zsófiának 2011 nyarán kellett távoznia a Fesztiválközpont - és a Thália Színház - éléről.

Átmenet

Az utód kiválasztása már 2010-ben megkezdődött. Márta István neve került szóba, Tarlós István őt javasolta a Fesztiválközpont élére, ám ezt később visszavonta. Márta erről most úgy nyilatkozott a Narancsnak, hogy amikor világossá vált számára a finanszírozási helyzet, rájött: nem valósíthatja meg elképzeléseit, ezért visszakozott. Mások szerint ehhez hozzájárult az is, hogy le kellett volna mondania az Új Színház vezetéséről, ami akkor még szilárd bázisnak tűnt számára.

2011. január 29-én aztán a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának sajtófőnöke, Vitézy Zsófia lett a Fesztiválközpont vezetője, természetesen pályáztatás nélkül (az az évi fesztivált még Zimányi bonyolította le). A korábban kulturális újságíróként tevékenykedő új igazgatónak, Orbán Viktor unokatestvérének nem sok gyakorlata volt a fesztiválszervezésben, ráadásul fel kellett építeni a saját stábját is. Ám nem is ez volt a legnagyobb nehézség, hanem az, hogy a 2012-es év volt a kultúra fekete éve. A megszorításokból nekik is kijutott, az előző évi büdzsének csak 58 százaléka, a fentebb emlegetett 424 millió forint állt rendelkezésére. Elveszítette a szponzori bevételeket, éves beszámolója szerint 90 százalékban közpénzből jött létre a korábbi 16 helyett csupán 11 napig tartó, 59 eseményt felvonultató programsorozat. Bár a következő évben konszolidálódni látszott a helyzet, Vitézy mégsem érezte jól magát a fővárosi cég élén, a helyzetet ismerők szerint Tarlós Istvánnal is súlyos konfliktusai voltak. 2013 őszén inkább a brüsszeli magyar kulturális intézetbe távozott. Utóda, ismét pályázat nélkül, Bán Teodóra lett. Az egykor kiváló balerina régóta igazgatta a fővárosi tulajdonú Szabad Tér Színház Kft.-t, melynek elsősorban a margitszigeti és városmajori szabadtéri színpad működtetése a feladata.

Vitézy távozása után sokan azt várták, hogy Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója teszi rá a kezét a BTF-re. Mivel a programsorozat legkiemelkedőbb eseményei a Müpa átadása óta ott zajlanak, ez nem tűnt istenkísértésnek. Formálisan ugyan nem Káel lett a fesztiváligazgató, de a költségvetés zöme hozzá került. Jelenleg egy háromfős, a Müpa, a Magyar Turizmus Zrt. és a Fesztiválközpont vezetőiből álló team dolgozza ki a programokat a programtanács javaslatai alapján. A programtanácsban nagy országos kulturális intézmények vezetői foglalnak helyet, de a pénz Káelnél és Bánnál van. A végleges programot Balog Zoltán fogadja el.

Madách Imre randevúja Nyerges Zsolttal

Vélhetően ez az átmeneti helyzet fog rögzülni június 1-jén, amikor is - egy tavalyi kormányhatározat értelmében - a Fővárosi Önkormányzat 49 százalékos és a magyar állam 51 százalékos részesedésével megalakul a BTF új cége. Hogy miért nem lehetett ezt korábban megtenni, nem tudni. Az ügy szereplői szerint máig nincs eldöntve, hogy ez egy vadonatúj cég lesz-e, vagy beolvad a Fesztiválközpont Kft.-be. A cég vezetésére mindenesetre Bán Teodórát kérte fel az emberi erőforrások minisztere. Az bizonyosnak tűnik, mondja Bán Teodóra, hogy a Fesztiválközpontba 2012-ben beolvasztott budapesti turisztikai és városmarketinges cég ismét különválik, illetve hogy az általa továbbra is vezetett Szabad Tér Színház Kft. is megőrzi a függetlenségét.

A kormányhatározat szokatlan, de a tervezés szempontjából üdvös módon három évre előre meghatározza a fesztivál támogatását, méghozzá leosztva az egyes szereplőknek. Garantálja a Müpának az évi 950 millió forintot és a majdan Bán Teodóra vezette cégnek a 200 milliót. A Müpa ebből a saját és a minisztériumhoz tartozó intézmények fesztiválprogramjait, az új cég pedig a fővárosi fenntartású intézmények eseményeit finanszírozza.

A BTF további, teljesen önállóan működő pillére lesz ezentúl a Vidnyánszky Attila által kilobbizott Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó, melyet a kormányhatározat szerint kétévente rendeznek meg, de a Nemzeti Színház igazgatója a Narancsnak azt mondta, ő arra törekszik, hogy évente legyen.

Marketingre a büdzsé 15 százalékát költik. A Müpa nem Fideszhez közel álló tulajdonosi hátterű lapokban is hirdet. A médiavásárlásokat a MEC Hungary nyerte közbeszerzésen. A Nemzeti Színház hirdetéseiből 1,3 millió jutott a Simicska-Nyerges-érdekeltségű Publimontnak, de számos ellenzéki lap is részesült a tortából.

Kinek mennyi?

A BTF költségvetéséről idéztük Halász Jánost, ő 1,65 milliárdot mondott. Balog Zoltán egy másik sajtótájékoztatón azzal rukkolt elő, hogy csak az Emmi 1,7 milliárdot ad a fesztiválra. Nos, a BTF költségvetéséről rendelkező tavalyi kormányhatározat szerint idén a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. kap 100 milliót, a Művészetek Palotája (Müpa) 460 milliót, a Nemzeti Színház 190 milliót a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM), a Magyar Turizmus Zrt. pedig 200 milliót a külföldi promócióra. A programok előkészítésére tavaly a Nemzeti Színház már kapott 10 milliót, a Fesztiválközpont Kft. 200 milliót, a Müpa 490 milliót, így jön ki az 1,65 milliárd forint. Ezenkívül 138 milliót a Főpolgármesteri Hivatal is belead a város nevét viselő fesztiválba, ami így összesen 1,78 millió forintba kerül. A Müpa ugyanakkor már idén megkapja a következő évi fesztivál előkészítésére szánt 490 millió forintot.

Figyelmébe ajánljuk