A telep széle, bokáig sár, vigasztalan szarszag. Tucatnyi gyerek fut felénk, azt kérdezgetik, mit jelent a "tekjú". Ezután mintegy negyedórán keresztül egymás szavába vágva faggatnak, mit hogy mondunk angolul. Rögtönzött nyelvtanfolyamunk végén kórusban és ugrándozva kántálják, hogy "my name is punci". Megtudom azt is, hogy bár már 24 éves vagyok, de még "nem öreg a nyakam", viszont úgy 10:3 arányban megszavazzák, hogy csúnya vagyok. Kíváncsiak és közvetlenek, kézen fogva sétálnak velünk a házak közti földutakon. Pityu, a mókamester nagyon büszke, mert elsőre átengedték negyedikbe, pedig tizenhétből tíz osztálytársa megbukott a helyi általánosban. "Ő a Tibor bácsi - mutat előre. - Hozzá szoktunk járni a rózsaszín házba, anyuval megyünk, és internetezünk."
Kezdték elhinni
Derdák Tibor (lásd keretes írásunkat) a Sólyom-telep másik végén álló, három éve alapított Dr. Ámbédkar Gimnázium igazgatója. "Hangsúlyoznám, hogy ez nem cigányiskolának készült. Az más kérdés, hogy csak ők hajlandóak ide járni - meséli Derdák, akinek ez a harmadik ilyen típusú középiskolája. - Ahogy ez lenni szokott, először férfiak jönnek, akik hamar lemorzsolódnak. A második-harmadik évben érkeznek a szorgalmasabb nők, ilyenkor tudunk gyökeret ereszteni. Az eleve szabadságra nevelt fiúkkal szemben a lányoknak ez valódi lázadás. Számukra még radikálisabb döntés a továbbtanulás, hiszen ezzel azt mondják, többek között, hogy nem fogok 16 évesen szülni. Változnak az udvarlási szokások is, hiszen az ismerkedés iskolai keretek között, a szülők felügyelete nélkül zajlik."
Idén ősszel háromszáz diákkal kezdtek, év végén 150 bizonyítványt osztottak ki. A tanulók között van 15 éves és felnőtt is, de jellemzően 18-22 éves fiatalokról van szó, akiknek nincs munkájuk, és az otthon ülés helyett inkább tanulnának. Kirívó eset, de volt, aki húszévesen itt tanult meg olvasni - az A betűt ismerte, a B-t már nem.
A tantestület összetétele változatos. "Az angoltanárunk például egy amerikai antropológus, aki ide költözött. De sok pesti munkaerővel dolgozunk, akik heti két-három napot töltenek nálunk. A tanárok olykor csak hosszas gyakorlatozás után tudják elképzelni, hogy ezek a gyerekek képesek eljutni az érettségiig. Borsodban ezt a lehetőséget a pedagógus-közvélemény nem ismeri, sőt el is utasítja. 'ket arra nevelték otthon és az iskolában, hogy cigányokat tanítani ciki. Hogy nem szabad odáig süllyedni. Ráadásul mi együtt is élünk velük, ami nekik külön ijesztő. (Derdáknak a közösségi ház emeletén van egy szobája, amit rendszeresen megoszt a vendégekkel, jelen esetben velünk - U. P.) De vannak olyan környékbeli kollégák is, akiknek bár maguktól eszükbe nem jutott volna, hogy lehet ilyet, most már nagyon lelkesek." Derdák elmondása szerint a pécsi Gandhi Gimnáziummal ugyanez történt. Amikor ott volt a kétmilliárd állami forint, akkor kezdték elhinni a szakmabeliek, hogy a cigányoknak is lehet gimnáziumot csinálni. Az oktatási program alkalmazkodik a körülményekhez, például a hiányzásokat be lehet pótolni - így egy kéthetes alkalmi munka lazán belefér. Formálisan van nappali és esti tagozat, előbbi az árvasági segélyhez, utóbbi a munkanélküli-segélyhez való hozzájutáshoz kell, hiába nem örülnek a tanárok, hogy a szociális rendszer a trükközésre inspirál.
Tovább haladva a nyomortelepen Derdák a felnőttekkel beszélget, mi a gyerekekkel játszunk. Minden második háznál megállítják: többen a bizonyítványukra várnak, mert kell a segélyhez, a kamaszok meg arról faggatják, ki mehet a Balatonra nyaralni.
Az iskola fenntartója, a Dzsaj Bhím Közösség (lásd keretes írásunkat) nem csak az oktatással törődik, a tág értelemben vett településfejlesztésben is aktívak. Sajókaza a valaha bányászati központnak számító Kazincbarcika mellett található, és amikor az iparnak leáldozott, rengeteg ember itt rekedt. A Sólyom-telep még őrzi a régi idők, a boldogan robotoló munkásosztály emlékét. "Az ott az egykori Bánya Mozgó. A régi mozit, illetve ami megmaradt belőle, ma vettük meg 300 000 forintért - mutat Derdák a rét szélén álló épületre. - Ide közfürdőt akarunk építeni. Láttam már állami pénzből készült Patyomkin-fürdőt Gilvánfán, ami nagyon szép lenne, ha víz is folyna a csapból. De a máltaiak Monoron üzemeltetnek egy valóságosat, onnan az ötlet. Ma úgy néz ki egy mosás, hogy hazaviszed a vödörben a vizet, a lopott fával alágyújtasz, és kézzel suvickolsz - a közfürdőben viszont egy közmosógép is elférne." Mert csatornázás és vezetékes víz természetesen egyik házban sincsen. Derdák egy utcai karos kútra mutat: "Öt ilyen jut hétszáz emberre."
Felebaráti szeretet
Nem ez az első próbálkozásuk, hogy javítsanak a falu népességének egyharmadát adó nyomortelep körülményein. "Tavaly februárban, a Filmszemlén pénzt gyűjtöttünk az áramlopó cigányok részére. Ilyen Magyarországon még nem volt, hogy a nagyközönség kimondottan a cigányoknak, sőt, kimondottan lopós cigányoknak adakozzon. Óriási siker volt, két és fél millió jött össze, ezt kártyás villanyórák felszerelésére akartuk fordítani. Az előre fizetős rendszer nagy előnye, hogy így nincsenek több tízezres visszamenőleges számlák. De az áramszolgáltató és az önkormányzat is ellenállt. Előbbi vélhetőleg nem szeretné, ha a kártyás rendszer széles körben elterjedne, mert az takarékosságra tanítana. Az önkormányzati képviselők pedig talán attól félnek, hogy választóik megbüntetik őket, ha 'segítenek' a cigányoknak. Úgyhogy leszavazták, hiába nem került volna egy fillérjükbe sem." Az egyik legnagyobb veszély, hogy a szociális problémák büntetőjogi üggyé válnak. Az áramlopásra ez ugyanúgy igaz, mint az iskolai hiányzásokra. "Az önkormányzat és a helyi általános iskola (a közoktatási törvénnyel összhangban - U. P.) ki akarja kényszeríteni, hogy a gyerekek ne hiányozzanak. Ha mégis, akkor először bírságot szab ki, de mivel azt nem tudja behajtani, börtönnel fenyeget. Tavaly szeptemberben egy hatgyerekes házaspárt küldtek volna börtönbe kiskorú veszélyeztetése miatt. Az ítélet arra is kitért, hogy a szoptatós korú csecsemő nem kísérheti el az anyukát, hiszen 'a baba nem követett el semmit'. Benő (Lázi István, a Dzsaj Bhím munkatársa - U. P.), akinek a rokonairól volt szó, a TASZ segítségével írt egy kegyelmi kérvényt a köztársasági elnöknek. Ennek én nem örültem, mert szeretnék jó kapcsolatot fenntartani a helyi vezetéssel, és emiatt az általános iskolával megromlott a viszony. Sólyom mindenesetre kegyelmet adott, bár az apukát hamarosan más miatt lecsukták."
Derdák szerint Borsodban a cigányok felzárkóztatásának nincsen politikai képviselete. Itt még az MSZP is azzal kampányolt, az volt a plakátjain, hogy "Családi pótlék helyett adókedvezményt". De az egyházakkal sincs szerencséjük. Kibérelték volna a katolikusok egyik épületét, de amikor kiderült, hogy cigányokat tanítanának benne, elküldték őket. "Megkértük a reformátusokat, hogy a telepi programunk keretében tartsanak Bibliaórákat a gyerekeknek - mondja Derdák. - Összeült a presbitérium, és a felebaráti szeretet jegyében határozott nemet mondtak. Karácsonykor viszont sikerünk volt. Szokás, hogy bárki kérhet kántálást magához. Én rendeltem egyet a Sólyom-telep 9. szám alá, ahol asszonyaink várták a református híveket. A parasztok megköszöntötték a cigányokat, ilyen se volt még."
Tengeralattjáró és szökőkút
Mire beérünk a Sólyom-telep 9.-be, a táborlakók már az eredményhirdetéshez készülődnek. Délután Aggteleken jártak, a tesztkérdések helytörténetre, geológiára vonatkoztak, szinte mindenki mindenre tudta a választ. Egyelőre a Vad csapat vezet, kicsit lemaradva következnek a Csavargók, a Dr. Ámbédkar, a Zseni pedig hátul kullog. Az itt lévő 27 gyerek Baranyából és Borsodból érkezett, többségük most először táborozik. Este mi olvassuk fel az aznapi buddhista tanmesét, utána élénk, békés beszélgetés a tanulságokról, majd a vezetőség elvonul megbeszélni a másnapi teendőket. A mai nap aggasztó fejleménye, hogy az amúgy jól ismert telepi srácok megjelentek a ház körül, és szemmel láthatóan jönnének beljebb is. A szervezők abban maradnak, hogy másnap, ha az idő engedi, közös focit szerveznek, hogy őket is bevonják a játékba, de a házba nem szeretnék beengedni őket. Másnap reggel, a bemelegítő játék után négy különböző foglalkozás között ingáznak a csapatok. Mi drámajátékot tartunk: adott egy szereplő, egy közmondás és egy tárgy, ezeket kell belepakolni a jelenetbe, amit aztán délután mindenki előtt előadnak. Mindenki nagyon kreatív, a kezdeti tanácstalanság gyorsan átcsap önfeledt fantáziálásba. Az első csapat által megírt történet szerint egy alkoholista ellop egy tengeralattjárót (ez volt a megadott tárgy), beviszi a MÉH-telepre, és eladja nemesfémként, mert már nagyon éhes. De aztán lebukik, mert "a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát".
Ebéd után indulunk haza. Egy darabon elvisszük Glonczi Lászlót, vagy ahogy mindenki hívja: Kubut, a tábor főszervezőjét. Ő az ózdi tehetséggondozó kollégium tagjaként került kapcsolatba Derdákékkal. Járt az uszói buddhista táborba, a vallást komolyan veszi, bár a számára szimpatikus elveknél fontosabb neki, hogy a közösségben jó emberekkel találkozik, hogy sok külföldit ismerhet meg. Jelenleg a Dzsaj Bhímnél önkénteskedik, tehát szállásért és ellátásért szervez mindenfélét Sajókazán, de középtávon egyetemre készül. Közben beérünk a gyönyörű fekvésű, takaros faluba. Mielőtt kirakjuk Kubut a háznál, áthaladunk a főtéren, ahol éppen építkeznek. A napi huszonnégy órában vigyorgó srác arca most először komorul el. "Erről nem akarok beszélni, mert mindig ideges leszek. Szökőkutat csinálnak, miközben a telepen egyetlen aszfaltút nincsen, és belefulladsz a porba."
Névjegy - Derdák Tibor
Az ELTE francia és szociológia szakán végzett. 1990-1994 között az SZDSZ országgyűlési képviselője, többek között a kisebbségi önkormányzatok létesítéséről és az interkulturális oktatásról fogadják el módosító indítványát. Ezután különböző társadalmi szervezeteknél tevékenykedik: a Soros Alapítvány kurátora, az Amrita tehetséggondozó hálózat szervezője. 1992-ben kezdi szervezni a pécsi Gandhi Gimnáziumot, ahol az 1994-es megnyitás után tanít is. 2004-től felmondásáig az alsószentmártoni Kis Tigris Gimnázium igazgatója. A cigány nyelvvel és kultúrával, az oktatással kapcsolatban számos tudományos cikket publikált. Tevékenységében egyedülálló, hogy együtt él a közösséggel, együtt dolgozik tehetséges cigány fiatalokkal, és hogy célja nem valami minimum, tehát a nyolc osztály elvégzése vagy egy szakma megszerzése, hanem a cigányok érettségiig való eljutása. A Dzsaj Bhím Közösség egyházi szervezetében "dhammamitra" (a Tan barátja), a Szabad Emberek Magyarországért elnökségi tagja.
Dzsaj Bhím Közösség
A buddhista közösség az iskola névadója, Dr. Ámbédkar tanításait tartja irányadónak. Az indiai jogász, politikus és közgazdász a kasztok alatti, "érinthetetlen" családba született (a név arra utal, hogy ezen társadalmi réteg tagjaihoz senki nem ért hozzá, de még az általuk megfogott tárgyakhoz sem). Egy maharadzsa felkarolta, így külföldön tanulhatott. Jó nevű jogászként tért vissza hazájába, a felszabadulás után részt vett az új alkotmány megszövegezésében. Elutasította a kasztrendszert, ezért elhagyta a hinduizmust, és felvette a buddhizmust. Gandhi nagy vitapartnereként nem az egyszerű és szegény élet ideálja mellett foglalt állást, hanem a "taníttass, lelkesíts, szervezkedj" jelszó szellemében az alsóbb néposztályok felemelésére törekedett. A Dzsaj Bhím elnöke Orsós János, aki a sajókazai gimnáziumban Waldorf-tanár.
