Bajkeverők

  • 2003. október 23.

Publicisztika

Tojást dobálni márpedig szabad. Ha valaki politikai véleményének nem talál megfelelőbb kifejező eszközt, ragadjon tojást vagy krumplit, egyikhez sem kell különösebb fantázia. Követ dobálni nem szabad, de tojást még egy miépes is hajigálhat (noha szervezetével együtt már régen kijátszotta magát a demokratikus szabályok keretei közül - akkor is). Ezen akkor sem fogunk összeveszni, ha megvan a véleményünk az aktuális (bármikori) tojásrántókról.

n Tojást dobálni márpedig szabad. Ha valaki politikai véleményének nem talál megfelelőbb kifejező eszközt, ragadjon tojást vagy krumplit, egyikhez sem kell különösebb fantázia. Követ dobálni nem szabad, de tojást még egy miépes is hajigálhat (noha szervezetével együtt már régen kijátszotta magát a demokratikus szabályok keretei közül - akkor is). Ezen akkor sem fogunk összeveszni, ha megvan a véleményünk az aktuális (bármikori) tojásrántókról.

Ebben a szomorú és végtelenül ostoba szombati történetben, amit nem szabadott volna, az nincsen törvénybe foglalva. Talán ezért sem érik (nem is érték soha) fel ésszel az elkövetők. Egy falu, egy közösség ünnepnapját (hát még hétköznapjait) előre megfontolt szándékkal, aljas indokból tönkretenni, odamenni egy jó kis balhé kedvéért: nem szabad, pontosabban nem lenne szabad, hogy megtörténhessen.

Mert távolról sem arról van szó, hogy egy politikai csoport a véleményét kifejezendő tett egy utazást: ez vélemény (az, hogy "miben sántikálsz, Medgyessy?" vagy "kötelet Hornnak!", nem vélemény) és lehetőség (tudniuk kellett, hogy a miniszterelnök közelébe se jutnak) híján eleve lehetetlen volt. Az a pár rosszindulatú gazember tudatosan azért utazott Budapestről Söjtörre, hogy ott minél nagyobb fölfordulást csináljon. Hogy bántalmazza, megalázza Deák Ferenc ünneplőit, a demokratikusan választott kormány szimpatizánsait, a szocialista szavazókat és egy magyar falu közösségét. Hogy arra kényszerítse e közösséget, hogy önvédelme érdekében maga is barátságtalan eszközökkel éljen: meg is lett az eredménye, egy tasli, egy elrepedt szemüveg.

Mármost az ilyesfajta magatartással szemben megvannak a törvény adta lehetőségek védekezni. Ami persze a söjtörieket váratlanul érte, az arra hivatott szerveket nem kellett volna, hogy ugyancsak felkészületlenül találja.

Az efféle magatartás ellen pedig védekezni kell! A társadalomnak meg kell védenie tagjait az agresszív rendzavarók utazó csoportjaitól. Ez persze jóval nehezebb akkor, ha ez a tempó még bátorítást is kap, ha valakik, mint Pokorni Zoltán, Deák ünnepében is provokációt igyekeznek láttatni. A bajkeverők hergelése több mint disznóság, bűn. Uszításnak hívják.

Figyelmébe ajánljuk