Kérdezz, felezek!

Publicisztika

A kedd délutáni helyzet szerint lesz rendkívüli küldöttgyűlés az SZDSZ-ben. Ez nem feltétlenül jelent rendkívüli tisztújítást is - bár az látszik a legvalószínűbbnek és a legcélszerűbbnek is -, arról ugyanis éppen a kedden bejelentett összejövetel dönthet. (A küldöttgyűlések rendje a neten két kattintással tisztázható.)

A kedd délutáni helyzet szerint lesz rendkívüli küldöttgyűlés az SZDSZ-ben. Ez nem feltétlenül jelent rendkívüli tisztújítást is - bár az látszik a legvalószínűbbnek és a legcélszerűbbnek is -, arról ugyanis éppen a kedden bejelentett összejövetel dönthet. (A küldöttgyűlések rendje a neten két kattintással tisztázható.)

A múlt héten egymást érték az új információk: az egyik nap szabolcsi álküldött kerül a már földobott/leleplezett borsodiak mellé, aki úgy tag, hogy nem fizetett tagdíjat, amit egy párthivatalnok szerint nem is kell, de (mint a Népszabadság kiderítette) az alapszabály szerint nagyon is kellene. Másnap Fodor kampánystábjának egy tagja bukik le, és így tovább; eddig az sms-sel irányított ormánsági küldöttek története hangzik a legromantikusabban.

Mindenesetre bajban vagyunk, amikor megpróbálunk választ találni arra a kézenfekvő kérdésre, hogy miért is eshetett így tavaly márciusban. Azért-e, mert az SZDSZ vidéken - ki tudja, mióta - valójában nem létezik pártként? Nem lepődnénk meg, ha lennének régiók, ahol szabaddemokrata alapszervezetek csak papíron vannak, ám a konkrét esetben ez speciel nem igaz: a belső vizsgálati anyagból világos, hogy Borsodban van SZDSZ. Hisz épp ebből lett a baj. Az ugyanis, hogy a botrány kirobbantását személyes ellenszenv motiválta, eléggé nyilvánvalónak tűnik az eddig megismertek alapján. (A megyei elnök és a helyére aspiráló Köteles Péter közötti konfliktusról belső oldalainkon olvashatnak.) Ellentmondásos Köteles szereplése: míg a HírTV-s felvételeken a Kóka elnöksége érdekében elkövetett csalásokról, addig a Jüttner Csaba-féle bizottságnak saját Kóka-pártiságáról beszél, s mint a többi meghallgatott előadásából kiviláglik, a küldöttgyűlésen ugyancsak a későbbi elnök megválasztásáért agitált. Már említett cikkünkben azt nyilatkozta, hogy végül is nagy volt a hangzavar, lehet, hogy félreértett valamit abból, amit T. Asztalos Ildikó megyei elnök mondott a többieknek a helyes ikszelésről.

Haladjunk most az országos szint felé. Tegyük föl, hogy a tavaly vesztes Fodor Gábor képtelen volt várni tovább, és valójában ő áll a mostani botrány kirobbantása mögött. Ez nagy hülyeségre vallana, hiszen Kóka esélyei a párt rendebetételére, az ígért 10 százalékos támogatottságra jelenleg csekélyek. A következő elnökválasztáson Fodornak lenne a legnagyobb sansza. Ráadásul, ahogy azt senki nem felejti el megjegyezni, Fodor megszerette a környezetvédelmi tárcát; kétségtelen, az a poszt manapság előnyösebb imázsépítésre, mint a pártelnöki. Mindehhez vegyük hozzá, hogy a belső pártvizsgálatot összegző Jüttner-jelentés kizárja az elnökjelölti kampánystábok érintettségét.

De vannak azért tények is. Tény maga a csalás. Tény a jelentés, ami nem más, mint az érintettekkel folytatott beszélgetések összegzése. Az interjúk az SZDSZ honlapján olvashatók. Érdekes szövegek; sok minden megtudható belőlük nemcsak a konkrét esetről - a megyei SZDSZ-ben T. Asztalos Ildikó szava megkérdőjelezhetetlen, kevéssé valószínű, hogy a végrehajtók ne az ő utasítására cselekedtek volna -, de a pártélet módozatairól is. Ezekből világos, hogy bár a szavazás aktusa utólag nem rekonstruálható, az álküldöttek Fodor Gábor érdekében lettek aktiválva. Tény továbbá az is, hogy Jüttner Csaba jelentése után hirtelen nyilvánosságra került, hogy az ő megyéjében (Jüttner szabolcsi elnök) is akadt fantomküldött, és az is, hogy a távvezérelt ormánságiak - természetesen Kóka-párti - szavazata volt a perdöntő az elnökválasztás második fordulójában. (Az első menet iksz lett, a másodikat Kóka nyerte 13 vokssal.) Jüttnerről továbbá senki nem felejti el megemlíteni, hogy "Kóka-hívő". Ezek együtt azt a látszatot keltik, hogy a vizsgálat eredménye miatt Jüttner szavahihetőségét valakik tudatosan igyekeznek kétségbe vonni. Pedig akik ezt teszik, azok rossz vágányra tolattak, hisz nem a kérdező Jüttnert kellene cáfolni, hanem a válaszadók kijelentéseit. (Jüttner Csaba egy komolyabb hibát vétett - amit T. Asztalos Ildikó is joggal tesz szóvá -: azt, hogy nem kérdezett rá az érintetteknél a HírTV-s és a neki tett nyilatkozataik közötti ellentmondásra.)

Amennyire higgadtan reagált Fodor és Kóka a botrány kirobbanásakor (az elnöki poszt legitimitásához nem férhet kétség, illetve szükség esetén meg kell ismételni a tisztújítást), az utóbbi napokban annyira ostobán viselkedtek. Kóka sejtetni engedte Fodor közvetlen érintettségét, noha erre semmi bizonyítéka. Fodor hibája ennél is nagyobb súlyú: kapva az alkalmon, azonnal megsértődött, és a becsületére apellálva teátrálisan kivonult a párt felső testületeiből, támogatóit is erre biztatván. Ha a Jüttner-jelentés nem azt hozza ki, amit szeretnék, akkor nem ér a nevem - ezt üzeni ez a gesztus. Nem nehéz mögötte fölfedezni azt a Kókával szembeni kontrollálatlan averziót sem, ami az önmagukat az "igazi", "elvi" liberálisoknak tartó szabaddemokratákat mozgatja Kóka bejelentkezése óta. Márpedig az SZDSZ mostani szomorú helyzetét - a botrány kapkodó kezelése mellett - főleg a zsigerek elszabadulása eredményezte.

A csalás miatti válság a tisztújítással esetleg orvosolható. A pártot feszítő és újra előkerült, messze nem elvi, hanem személyes ellenszenvek és indokolatlan ambíciók miatti állapot ennyivel viszont aligha.

Figyelmébe ajánljuk