Kielégítés

Publicisztika

Hétfőn harmadszor is elfogadta a parlament a korábbi végkielégítéseket utólag 98 százalékos különadóval sújtó jogszabályt. E törvény története mára a Fidesz-kormányzás metaforájává vált.

Hétfőn harmadszor is elfogadta a parlament a korábbi végkielégítéseket utólag 98 százalékos különadóval sújtó jogszabályt. E törvény története mára a Fidesz-kormányzás metaforájává vált.

Először tavaly nyáron fogadták el, és a 2010. január 1-je után kifizetett végkielégítések visszafizetéséről rendelkezett. A gördülékeny ügymenet érdekében a kormánytöbbség még előtte beleírta az Alkotmányba, hogy a közpénzből származó jövedelmekre az adott adóév elejéig visszamenőlegesen is lehet ilyen törvényt hozni, ha a kifizetés a jó erkölcsbe ütközött. Az Alkotmánybíróság (AB) mégis elmeszelte a törvényt, mert az nemcsak a jó erkölcsbe ütközőkre, de valamennyi végkielégítésre vonatkozott. A kétharmad értett a szóból, ezért a jó erkölcsöt kihúzta az Alkotmányból; és ha az már úgyis kint volt, az adóévet megelőző ötödik évig kitolta a visszaható jogalkotás lehetőségét is. A biztonság kedvéért még eltiltotta az AB-t az efféle törvények vizsgálatától - kivéve, ha a jogszabály sérti az emberi méltóságot.

A bírák is értették a viccet: a múlt pénteken arra jutottak, hogy a visszamenőleges hatály, ha az a 2005-2009 közötti időszakra hat vissza, pont az emberi méltóságot sérti. Fel is hívták a figyelmet: csak 2010. január 1-jéig visszadátumozva lehet ilyen törvényt hozni! A kormánykoalíció az instrukciókat ismét megfogadta, és némi eltéréssel (például a parlamenti képviselőkre is vonatkozik, a beosztottakkal kevésbé szigorú), valamint sietősen, hogy a hatálybalépés a május 20-i adóbevallási időpontot le ne késse, megalkotta ugyanazt a jogszabályt, amivel tavaly júliusban először próbálkozott.

Mondhatnánk erre, hogy az Alkotmánybíróság minden tőle telhetőt megtett, de ez nem gravíroz már egy öltést sem. A tavalyi év az a tavalyi év, most pedig az ideit tartjuk. A jogszerűen megkapott végkielégítésüket sokan már rég elkölthették, hisz' nem tudhatták, hogy az mégsem az övék. S az sem világos, hogy mi köze van ehhez az adóbevallásnak, hiszen a jogszerzés minden törvény és a józan ész szerint is a jövedelem megszerzésével esik egybe (ráadásul van, akinél februárban volt a bevallási határidő). Abba pedig jobb bele sem gondolni, mi jöhet még, hogy ha ennek az írd és mondd egymilliárdos, ám szimbolikussá dagadt ügynek a kedvéért is képes volt a Fidesz megköpködni - nemcsak az AB-t, de magát a jogállamiságot is. A jogállam alapja ugyanis, hogy minden esetet az épp hatályos szabályok alapján lehet csak megítélni - amit a Fidesz művel, abból anarchia következik.

Az AB karakánságának és lehetőségeinek a megítéléséhez pedig Kiss László alkotmánybíró különvéleményét is érdemes figyelembe venni. Szerinte ha az Alkotmány szövegében ellentmondás van, akkor az AB feladata ezt feloldani. A 2. § értelmében a Magyar Köztársaság jogállam. Egy jogállamban nincs visszaható jogalkotás. Az új, az egész bohózatot lehetővé tevő 70/I § viszont megengedi ezt - Magyarország tehát nem jogállam. Vajon melyik a jó választás?

Figyelmébe ajánljuk

Pénzbírságot kért ellenfelére a fideszes polgármester - kis magyar abszurd Bonyhádról

A fideszes polgármester, Filóné Ferencz Ibolya azt kifogásolta, hogy Száraz Zoltán ellenzéki polgármesterjelölt a saját Facebook-oldalán megosztott egy városi szervezésű eseményt. Pedig Száraz a bejegyzésben konkrétan feltüntette, hogy az városi esemény. A helyi és a területi választási bizottság is elég furcsán állt az esethez, ami így a Kúrián folytatódik.