Madarat tolláról? – Ponta meghívása az MSZP-nagygyűlésre

  • Unger Anna
  • 2013. március 11.

Publicisztika

Olyan sincs, hogy nekünk nem tetszik, amit Orbán művel a jogállammal és az alkotmányossággal, ám Pontának a közel hasonlót nemcsak elnézzük, de keblünkre ölelve díszvendégként ünnepeljük!

Van Európában egy miniszterelnök, akiről az elmúlt évben rendszerint a következő politikai és közéleti állásfoglalások születtek szerte Európában és az egész észak-atlanti térségben: visszaél alkotmányos hatalmával, veszélyezteti a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a független igazságszolgáltatást, és egész egyszerűen nem érti, mint jelent a pluralista demokrácia. Mások az EU-szerződés 7. cikkelyét akarták alkalmazni országával szemben: mely eljárás lehetőséget adna a demokratikus alapértékek védelmére, és az ezt megszegő tagállam szavazati – és egyéb – jogának felfüggesztésével jár. Az ország alkotmányos destabilizálásáról és a liberális demokrácia eliminálásának veszélyeiről rendszeresen ír az összes mértékadó lap: aggályainak adott hangot többek között a New York Times, az Economist, a Financial Times, a Spiegel, de az Európa Tanács, az Európai Unió és az Egyesült Államok sem tartotta magában rosszalló véleményét.


 


Ez a miniszterelnök szombaton a Magyar Szocialista Párt és Mesterházy Attila díszvendége volt a párt kampányindítónak is tekinthető nagygyűlésén. Akkor, amikor a héten ugyanennek a 7. cikkelynek az alkalmazása Magyarország ellen is felmerült, ezúttal a Financial Times vezércikkében, az esedékes alaptörvény-buherálás okán. Azon a hétvégén, amikor jó néhány ezer ember tüntetett a förtelmes alaptörvény még förtelmesebb módosításai, az Orbán-rezsim talán végleges kiteljesedése ellen az Alkotmány utcában, a szocialisták „Orbán legjobb tanítványát”, „Kelet-Európa Második Viktorját” látták vendégül, és itták szavait.

Teljesen érthetetlen, miért volt erre szükség. Ponta meghívásával nem az a legnagyobb probléma, hogy a székely zászlók miatt felhergeli a magyar jobboldalt; a román miniszterelnököt egész politikája, alkotmányhoz és demokráciához való hozzáállása teszi persona non gratává egy magát ugyanezen szép elvek, a demokrácia és alkotmányosság utolsó bástyájának és legfőbb véderejének tekintő párt számára. Ponta jelenlétével éppen ezért nem a jobboldal, hanem saját szavazói és az egész magyar demokratikus közösség előtt kell elszámolnia a szocialista párt vezetésének.

Mivel nem ezen a hétvégén tartották hazánkban a Plagizáló Politikusok I. Nemzetközi Találkozóját, ahol Victor Ponta díszvendég lehetett volna, és emiatt mindenképp Magyarországon tartózkodik a nagygyűlés idején, nem tudunk másra gondolni, mint hogy a román miniszterelnök meghívása tudatos döntés volt, ám mindmáig nem tudni, kinek és miért támadt ez a katasztrofális ötlete a szocpártban. De tulajdonképpen nem is érdekes. Indok biztos volt rá – azonban a döntés akkor is vállalhatatlan.

Kedves demokráciát és jogállamot féltő szocialisták! Olyan nincs, hogy a New York Times, a Spiegel, az Európai Bizottság és az Európa Tanács csak Magyarországról és Orbánról ír/mond igazat, de Pontával elfogult, rosszindulatú. Erre a szövegre biztos van egy nemzetközi kommunikációért felelős román országrenomé-államtitkár, meg kellene hagyni neki Ponta mosdatását. Olyan sincs, hogy nekünk nem tetszik, amit Orbán művel a jogállammal és az alkotmányossággal, de Pontának a közel hasonlót nemcsak elnézzük, de keblünkre ölelve díszvendégként ünnepeljük! Ponta vendégszereplése épp ezért nem több és nem más, mint a nemrégiben megfogalmazott miniszterelnöki deklaráció megtestesülése: nem a diktatúra, hanem annak szereplői ellen harcoltunk. Hogyan lehet ezentúl komolyan venni a jogállam és az alkotmányosság miatti aggodalmakat, és az ezek helyreállítására tett szocialista ígéreteket?

Figyelmébe ajánljuk

Baltát vegyenek!

A darab alapja Tasnádi István Bábelna című szatirikus színműve, amely fontos történelmi események egy-egy sorsfordító pillanatát felelevenítve mutat rá, hogy a magyar identitás és a „külső” hatások viszonya mindig is ambivalens volt. Dömötör Tamás rendező projektje ezt a gondolatot viszi tovább aktualizálva és igen humoros formában.

A változó idők kegyetlensége

Furcsa kísérlet nyomán született az író első regénye, amellyel berobbant a német irodalmi életbe: A lelenc című könyv egy lányról szólt, aki beiratkozik egy gyermekotthon érettségiző osztályába.

„Parancsra álmodom”

  • Nemes Z. Márió

A kilencvenes évek egyik emlékezetes, művészetelméleti kritikai vitája a Holmi folyóirat hasábjain játszódott le a bécsi akcionizmus kapcsán. A vitát Földényi F. László Rudolf Schwarzkogler bécsi kiállításáról írott rajongó szövege váltotta ki, amelyre a kritikarovat vezetője, Radnóti Sándor éles hangnemben válaszolt.

Levelet kaptam, life

Művek és kommentárok alkotják a leveleket, és mi, nézők egy időnként meditatív, máskor fáradt, sőt csaknem keserű, olykor szakralitásba hajló kommunikációt követhetünk, ahol kirajzolódnak a női témák, a női léthez való viszony, és persze az anyaság kérdései is.

Járt utak

A feljegyzések szerint először J. S. Bach próbálkozott relaxációs – mondhatni ASMR – zene komponálásával. Bár hivatásához méltatlanul egyszerűnek tartotta a feladatot, a Goldberg-variációkért egy 100 Lajos-arannyal teli aranyserleggel jutalmazta meg az alvatlanságban szenvedő megrendelő.

Ukrán zászló, Ukrán Péter vonulása

"A gyerekeket a Fidesz valamelyik trollfarmjáról szalasztották meghekkelni választási ellenfelük felvonulását, mert valamelyik tartótisztjük szó, sőt betű szerint értette, hogy hamis zászlós műveletekre van szükség a győzelemhez."

Szétszakítva

Magyarország politika- és művelődéstörténetét évszázadok óta végigkísérik a kibékíthetetlennek tetsző, idővel valóságos és szellemi polgárháborúkig, vagy éppen sima tömeggyilkosságokig elvezető ellentétek.

A puska a falon

  • Domány András

Kedvező kamatozású hitellel segítené az Európai Bizottság Lengyelország honvédelmének feltuningolását, ám az államelnök megvétózta a majd’ 44 milliárd eurós programot. A szálakat még mindig Jarosław Kaczyński mozgatja, aki a németekkel ijesztget, és a szélsőjobb szavazói felé kaczyngat.

Pengeélen

Vasárnap kiderül, hogy Szlovéniát továbbra is Robert Golob baloldali-liberális kormánya irányítja-e, vagy a Janez Janša vezette jobboldali koalíció lép a helyébe. Janša Orbán legodaadóbb szövetségese vagy inkább közvetlen alárendeltje; megbonthatatlan barátságuk fájdalmas tüske lehet az Európai Tanács és az egész EU oldalában.

Széljobbosnak sem egyszerű lenni

A Mi Hazánk szívesen lenne a választások után felálló Országgyűlésben a „mérleg nyelve”, de egyelőre az a nagy kérdés, hogyan szavaznak majd a párt szimpatizánsai az egyéni képviselőjelöltekre. Ha például a fideszes jelöltet támogatnák, az listás mandátumokba kerülhet a Mi Hazánknak.

Jogod van befizetni

Mit tehet az ember, ha negyven oldal értelmezhetetlen csekk- és számlatengert kap az MVM-től, ami alapján be kell fizetnie valamekkora összeget? Van, aki beleáll, de a legtöbben inkább fizetnek. A szolgáltató nem egyszer úgy követeli a befizetést, hogy nem is tudja megmondani, miért éppen annyit kér.