Bejelentett egy újabb, fölöttébb szokatlan „kamatsapkát”, amely megtiltja, hogy a bankok a három hónapos diszkontkincstárjegy hozamát meghaladó kamatot fizethessenek a lakosság, valamint az intézményi befektetők 20 millió forintot meghaladó betéteire. Rendeletével azt próbálja meggátolni a kormány, hogy a nagybefektetők a kereskedelmi bankok közvetítésével az MNB-be áramoltassák a pénzüket ahelyett, hogy állampapírokat vásárolnának. A bankok ugyanis a jegybanknál elhelyezett egynapos betéteik után megkapják az októberben 18 százalékra emelt „irányadó” kamatot, míg az állampapírok hozama az ennél jóval alacsonyabb, 13 százalékos alapkamathoz igazodik.
Az egyik ostobább, mint a másik, aztán csere
A különféle „sapkák” gyártásában széles körű gyakorlatot szerzett már a magyar kormány: egyre több élelmiszer árának és kamatfélének van már hatósági plafonja. Ne feledjük az előzményt se: a „rezsicsökkentés” hívószavával egy sor közszolgáltatás árát fagyasztotta be még 2014 előtt a kormány. Ezek a sapkáknak becézett, valójában kényszerzubbonyként szolgáló durva beavatkozások megakadályozzák, hogy a piac autonóm szereplői maguk alakítsák ki azt az árat, ami mellett egy adott termék, szolgáltatás vagy pénz iránt megközelítően akkora kereslet várható, mint amekkora az aktuális kínálat.
Egyes alapvető termékek és szolgáltatások árára, illetve hitelkamatokra szociális indokkal húzott „sapkákat” a kormány (az így megvalósuló támogatások költségét pedig a kereskedőkre, az önkormányzatokra és a bankokra hárította). Most gyökeresen más a helyzet, hiszen a nagybetétekre kialakított kamatplafon senki emberfiát nem védi meg a zord piactól; legfeljebb a kormánynak teheti (ideig-óráig) olcsóbbá az adóssága finanszírozását. A rendelet a „védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról” 2021-ben hozott törvényre hivatkozik, amely szerint veszélyhelyzet idején rendkívüli intézkedéseket hozhat a kormány. Ám az ott felsorolt indokokkal (az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása) nehezen támasztható alá, hogy a kormány ilyen módon felülbírálja a jegybank kamatpolitikáját, korlátozva az MNB törvényben biztosított autonómiáját.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
