A hőskor elkezdődött – Péczely Dóra főszerkesztő

  • rés a présen
  • 2013. november 21.

Snoblesse

A Tranzitban mutatkozik be az Időfutár második része. A programról és a Tilos az Á Könyvekről a sorozat főszerkesztőjével beszélgettünk.

rés a présen: Nem az ifjúsági irodalom felől jössz. Milyen Esterházy után vagy vele párhuzamosan ifjúsági irodalmat szerkeszteni?

Péczely Dóra: Már a Magvetőnél is ez volt a felállás, csak fordított arányban. Például én szerkesztettem Lakatos István Dobozváros című ifjúsági regényét, és a Líra csoport égisze alatt működő Manó Könyveknél több másikat is. A könyvkiadásnak ezt a területét úgy nyolc éve kezdtem el figyelni, és ha a kortárs magyar irodalmat számítom a szakterületemnek, elég világos volt, hogy pont ez az igen érdekes szegmense egy fekete folt a palettán.

false

rap: Kinek az ötlete volt a Tilos az Á Könyvek?

PD: A pagonyosoké. Az idei könyvhét után, az Időfutár első részének megjelentetésével vált későbbi kollégáim számára nyilvánvalóvá, hogy ez a könyv minden szempontból kinőtte a Pagonyt. Más témájú könyvekhez és egy széttartóbb érdeklődésű olvasóközönséghez eljutni új stratégiára, üzletpolitikára és szemléletre van szükség, amihez érdemesnek tűnt egy messziről jött embert bevenni a csapatba.

rap: Milyen könyvekkel rukkoltok elő még idén?

PD: Három könyvünk jön ki, mind magyar szerzőtől, és mind nagyon más. Először a már emlegetett Időfutár második kötete jelenik meg: A királynő palástja. Aztán egy steampunk regény Dávid Ádámtól Millennium expressz címmel és Futaki Attila tervezte borítóval. És Gévai Csilla naplóregénye Lídia, 16 címmel. Csak annyit mondanék róla, hogy hősnője, aki korunk lánya, Gulácsy Lajosba szerelmes...

rap: Van-e a sorozathoz kapcsolódó rendezvény?

PD: Az első az Időfutár második részének bemutatója lesz november 30-án, szombaton 17 órakor a Tranzitban. Nyáron kiírt a Pagony egy videópályázatot gyerekeknek és már nem annyira gyerekeknek az első részhez kapcsolódó témákban. Elképesztően izgalmas munkák érkeztek, és ezen a jeles napon tartjuk a díjkiosztót is a szerzők társaságában, levetítjük a legjobb kisfilmeket, lesz Papageno-rap a Penészlek Team előadásában, meg Időfutár-slam Kemény Zsófitól.

rap: Hogyan állunk most ifjúsági irodalom dolgában?

PD: A hőskor elkezdődött, elsősorban remek külföldi könyvek fordításának kiadásával. John Green Csillagainkban a hiba vagy Wolfgang Herrndorf Csikk című könyvét emelném ki a young adult regények sorából. Vagy a kisebbeket megőrjítő Egy ropi naplója sorozatot. Születnek nagy számban magyar ifjúsági könyvek az elkövetkező években, ebben biztos vagyok. Gimis lányregényekben egész jól feljöttünk, és az Időfutárral, azt hiszem, egy új műfaj született: a kalandos-humoros műveltetési regény.

rap: A Tilos az Á egy emblematikus kocsma neve. Van-e közötök hozzá?

PD: Amikor először beléptem a Tilos az Á-ba a Mikszáth téren a kilencvenes évek elején, tudtam, hogy megtaláltam azt a kultközeget, ahol minden, ami történik, magától értetődő és egyben végtelenül izgató és inspiráló számomra. De nem ezért vetődött fel elsőként pont ez a név, hanem mert a Micimackóból ered anyakiadónk, a Pozsonyi Pagony neve is, és szinte adta magát. Én legszívesebben rögtön rábólintottam volna, de hosszú út vezetett addig, míg visszatértünk Malacka nagyapjának családi nevéhez. De úgy háromszáz névvariációval később mégis emellett döntöttünk: a következő generációnak is legyen meg a maga Tilos az Á-ja.

rap: Melyik volt a kedvenc ifjúsági könyved?

PD: Gimiben már Maupassant-t, Asimovot olvastam meg Abe Kóbót, a pad alatt is, szóval amolyan felnőtteknek valót, de egy kicsit korábban nekem a Mary Poppins-könyvek voltak a Harry Potterek, és Jean Webstertől A Nyakigláb apó a szerelmes középiskolás levélregény.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.