Földényi F. László

  • Földényi F. László

Földényi F. László cikkei

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

A gombnyomogató

  • Földényi F. László

Járkálok a rotterdami Kunsthal hatalmas termeiben, és miközben igyekszem a kiállított műveket nézni, a figyelmemet állandóan eltéríti mindaz, amiről már előzetesen is értesültem. Tudom, milyen gyerekkora volt, hogy 1957-ben, egyéves korában az apját politikai okokból száműzték, és ő tizenhat éves koráig szegénységben és száműzetésben nőtt fel.

Az agónia kultúrája

  • Földényi F. László
„Azért írtam kiáltványt, mert nincs mit mondanom”, mondja John Cage szellemében Julian Rosefeldt a Manifesztum legelején, helyesebben mondja Cate Blanchett, még helyesebben mondja az a névtelen narrátor, aki az ő száján át szól hozzánk, és aki nemcsak névtelen, hanem arctalan is.

„Szerintem”

  • Földényi F. László
Vagyis szerinte, Kukorelly szerint. A könyvében egy helyen felteszi a kérdést: „Legyen ez a címe ennek a könyvnek?” Olvasóként már rögtön az elején rábólintok: igen, legyen. Hiszen ezt hallom könyve minden lapjáról, még akkor is, ha nem mondja.

Kövess minket: