A Berylls Strategy Advisors becslése szerint egy féltonnás elektromos autóba szükséges akkumulátor gyártása 74 százalékkal bocsát ki több káros anyagot, mint egy hagyományos, hasonló méretű autó akkumulátoráé. A Fraunhofer-Institut für System- und Innovationsforschung kutatásai szerint egy 2019-ben Németországban vásárolt, 40 kilowattórás akkumulátorral szerelt, középkategóriás elektromos autónak 52 ezer kilométert kellene megtennie, hogy élettartama alatti károsanyag-kibocsátása a dízel- vagy benzinmotoros járműveké alá csökkenjen. A luxuskategóriás elektromos járművek nagy, 120 kilowattórás akkumulátoránál ez a küszöbérték már 230 ezer kilométer.
Az elektromos járművek szén-dioxid-kibocsátása erősen függ annak az országnak az energiaszerkezetétől, amelyben azokat gyártják és használják. Ha egy országban az elektromos áram nagy részét fosszilis tüzelőanyagok elégetésével állítják elő, a jármű szénlábnyoma is nagyobb lesz. Márpedig az elektromos autókba való akkumulátorok többségét olyan országokban gyártják, amelyekben a nem megújuló forrásból megvalósuló áramtermelés dominál: Kína, Thaiföld, Németország és Lengyelország mellett most már idesorolhatjuk Magyarországot is. Ráadásul a megújuló energiát hasznosító országokban gyártott elektromos járműveket is zömmel olyan országokba exportálják, ahol még mindig fosszilis tüzelőanyagot égetnek energiatermelés céljából. Az akkumulátoraikat pedig a célhelyen töltik fel…
Mások inkább azt hangsúlyozzák, bár nem biztos, hogy a járműbe kerülő villamos energia 100 százalékban zöld eredetű, és az akkumulátorgyártás mérlege sem éppen pozitív, de ha már használják azokat, akkor az elektromos járművek sokkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Így csak az a kérdés, hogy lehet-e elég ideig hajtani az ilyen autókat ahhoz, hogy a szénmérleg egyértelműen pozitív legyen – ám az akkumulátorok amortizációját nézve ez nem is olyan egyértelmű. E probléma jelentősége persze csökkenhet idővel, mivel világszerte egyre több háztartási, közösségi, sokszor egész településeket átfogó hálózat működik megújuló energiával, részben épp a lítiumion akkumulátorok áramtárolási kapacitásának köszönhetően.
Miért pont a lítium?
A lítiumion-akkumulátorok gyártását kísérő környezeti hatások számbavétele még csak nem is azzal kezdődik, hogy megnézzük, mekkora egy akkumulátorgyár, pláne a katódgyártás vízigénye (hatalmas), és mennyi elektromos áramot igényel (rengeteget, ezt bizonyítja a Teslának dolgozó nevadai giga-akkumulátorgyárra telepített 70 megawattos napelempark is).
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
