Biofarm: Utolsó vacsora

szerző
Kovács Róbert
publikálva
1998/21. (05. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Rögtön a dohányzásról való leszokás és a sportos életmód után ébred fel az emberben az igény, hogy ideje lenne biotermékeket fogyasztani. Ilyenkor érdemes végiggondolni a következményeket, aztán megváltani a jegyet a legközelebbi biofarmra, hogy személyesen tapasztaljuk meg az önfenntartó ökológiai rendszerek előnyeit. Utána sokkal jobban esik az első slukk cigi és az élelmiszeripari adalékanyagokkal dúsított, halálfejes kadarka.

Rögtön a dohányzásról való leszokás és a sportos életmód után ébred fel az emberben az igény, hogy ideje lenne biotermékeket fogyasztani. Ilyenkor érdemes végiggondolni a következményeket, aztán megváltani a jegyet a legközelebbi biofarmra, hogy személyesen tapasztaljuk meg az önfenntartó ökológiai rendszerek előnyeit. Utána sokkal jobban esik az első slukk cigi és az élelmiszeripari adalékanyagokkal dúsított, halálfejes kadarka.

A biogazdálkodás vegyszermentes mezőgazdasági termelési mód, amely önfenntartó ökológiai rendszer fenntartására törekszik - definiálja a biotermelés lényegét Zámbó Sándor kutatásvezető, aki tavaly egy tudományos vizsgálatba fogott Galgahévízen, az ökofarmon, hogy megnézze, mennyivel kevesebb nitrát és más vegyi anyag van a biozöldségben, mint a hagyományosban. Több parcellán ültetett el paradicsomot, paprikát, uborkát és borsót, az egyiket biológiai, a másikat pedig a szokásos módszerrel neveli. Bár ilyen vizsgálat még idehaza nem volt, nem nagyon idegeskedik. Szinte biztosra veszi, hogy a biozöldség jobb minőségű és teljesebb értékű lesz, mint a másik.

"Ahol intenzív földművelés folyik, ott a talaj halott, permetezőszerekkel, műtrágyákkal szennyezett, nincs bennük elég nyomelem. Az ott termesztett zöldségek, gyümölcsök kevésbé jó ízűek. A műtrágyák hatására az élő szervezet több vizet vesz fel, s vizessé, íztelenné teszi a húst, a zöldséget és a gyümölcsöt. Aki evett már háztájit vagy bioterméket, tudja, miről beszélek", avat be a szakmai titokba Zámbó Sándor. Szerinte nem is ez az igazán nagy probléma, hanem az, hogy

a zöldségek, amiket eszünk,mérgezettek

A szennyeződések a héjban, rostokban dúsulnak fel, de a húsban, főleg a májban, a tejben és a tojásban is kimutathatók ezek a mérgek, sőt bennük még hormonok és antibiotikumok is előfordulnak. A fővárosi növény-egészségügyi felügyelők négy éve ellenőrzik a budapesti piacok termékeit. Négy éve a saláták, a paradicsomok, a szamócák, a körték és a paprikák több mint háromnegyedében mutattak ki nem engedélyezett vagy az egészségügyi határérték feletti szermaradványt. Más forrásból az is nyilvánosságra került, hogy a Magyarországon engedélyezett nyolcvanféle rovarirtó hatóanyagból huszonnégy rákkeltő.

A bajokat csak tetézi, hogy egyre nő azoknak az élelmiszereknek a száma, amelyek előállításában a vegyiparé a főszerep, a korszerűnek mondott ételeknek és italoknak egyre kevesebb közük van az eredeti alapanyagokhoz. Egy McGovern nevű amerikai tudós hosszú évek kutatásai után arra az eredményre jutott, hogy a kilencvenes években a halálozások több mint ötven százaléka a helytelen táplálkozásra vezethető vissza.

A mérgek közül az egyik legnagyobb ellenség a nitrát, pontosabban a belőle képződő nitrit, amely bizonyos dózis fölött "kékhalálhoz" vezet. A nitrit visszafordíthatatlanul hozzákapcsolódik a vér hemoglobinjához, és megakadályozza az oxigénfelvételt. Mindezeken túl a nitrit bizonyos fehérjemolekulákkal reagálva

erősen rákkeltő

vegyületeket is képes produkálni, például akkor, ha a Magyarországon is használt Zineb és Maneb nevű gombaölő szerrel találkozik. Biokörökben máig emlegetik azt az esetet, amikor egy csecsemő bizonyíthatóan egy nem bio sárgarépától halt meg.

"Arra nekünk sincs lehetőségünk, hogy abszolút vegyszermentes termékeket termeljünk, ahhoz már túlságosan szennyezett a föld, a víz és a levegő", mondja keserűen Zámbó Sándor, ám nyomban felidéz egy német vizsgálatot, amely kimutatta, hogy a hagyományos termelésből származó minták kétharmadában találtak veszélyes szermaradványt, míg a biominták közül csak néhány százalékban.

A Galgafarmon 1992 óta vegyszerek nélkül gazdálkodnak csaknem háromszáz hektáron, s a termékek mára megkapták a minősített biotermék fokozatot. A biofarmnak saját kőmalma és sajtérlelője van, az "ökológiai és extra minőségű" tejet is maguk fejik a biotakarmányon és külterjesen tartott tehenekből. Termesztenek gabonát és zöldséget, és készítenek biotésztát biotojásból. A tojást természetesen biotyúkok tojják, méghozzá a "kapirgálós" fajtából. Amikor bementünk megnézni a több ezer tyúkot, éppen futószalagról etették őket, majd kinéztünk a kifutóra is, ahol kissé megrettentünk, amikor egy perc alatt több száz baromfi gyűlt körénk, és csipegetni kezdték, majd kifűzték a cipőfűzőnket. Zámbó Sándor szerint ez is jól mutatja, hogy mennyire nyugodtak és kíváncsiak ezek a biokényelemben tartott állatok. Ottjártunkkor éppen festették a sajtérlelőt, ahol állítólag kézműves technológiával készítik a biosajtot biotejből. A bio minősítéshez minimum elvárják, hogy az állatokat ne kezeljék gyógyszerekkel.

A biotermelők egyébként nem kedvelik a bio szót, jobb szeretik a "vegyszermentes" vagy az "ökogazdálkodás" elnevezést. A bio szó ugyanis

nincs levédve,

ezért bárki használhatja, bármilyen termékre ráírhatja büntetlenül. Meg is teszik. Előfordult már olyan is, hogy valaki tíz tonna bioterméket termelt, de papíron tízszer ennyit adott el belőle, sőt még raktáron is maradt némi bioáru. Aztán itt vannak az "integrált" termelők, akik használnak ugyan vegyszereket, de azt mondják, hogy csak a feltétlenül szükséges mennyiségben, amúgy pedig a biogondolkodás elszánt élharcosai. Az egyik évben bióznak, a másikban pedig kemizálnak, ráadásul nem zárkóznak el a génsebészeti úton megváltoztatott fajták termesztésétől sem. Õk amolyan "reális zöldek".

A nyugati világ legtöbb országában mára komoly üzletággá fejlődött a biotermelés, a fogyasztók tábora a világon mindenütt nő. Nálunk egyelőre csak a kereslet ugrott meg, a hiányos értékesítés miatt még nincs nagy haszon. "Általában elmondható, hogy a biotermékek ára a hagyományosnál 20-30 százalékkal magasabb, aki ennél többet kér értük, az nem tisztességes", állítja a kutatásvezető, aki úgy látja, hogy Magyarországon még jórészt megszállottak foglalkoznak biotermeléssel, az üzleti élet még nem fedezte fel magának. A fővárosi és szegedi biofogyasztókról mindenesetre már készült egy felmérés. Ebből kiderül, hogy többnyire 40-50 éves, beteg emberek vásárolják az ökotermékeket, de komoly vásárlóréteget képvisel a 20-30 éves, egyetemista korosztály is. Az átlagos biofogyasztó egyébként politikai napilapokat olvas, és szinte mindegyikük olvassa a Természetgyógyász Magazint - áll a felmérésben.

Kovács Róbert

Ellenvélemény

A biogazdálkodás sohasem válhat dominánssá a Földön, mégpedig azért, mert nem képes nagy terméshozamokat produkálni - állítja Balázs Ervin, a Gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpont főigazgatója, akinek egy sor fenntartása van a biotermesztéssel. Először is, hogy a biotermékek sem lehetnek teljesen vegyszermentesek, hiszen például egy egyszerű nyári zivatar is rengeteg nitrátot mos a talajba, ami a termésben kimutatható. Másrészt vegyszerek nélkül elszaporodhatnak a természetes kórokozók, gombák, baktériumok, és ezek a növényekben antibiotikumokat vagy a női nemi hormonnal azonos szerkezetű toxinokat halmozhatnak fel.

"Sok a naiv elem a biotermesztésben, ami az egészet megkérdőjelezi", mondja a főigazgató a Narancs érdeklődésére, és egy élményét hozza fel példának, amikor az USA-ban egy ökofarmon neki kellett felhívnia a lelkes biogazdálkodók figyelmét, hogy az esővíz felfogására ne használjanak újságpapírt, mert az ólmot tartalmaz, ami mérgező. Balázs Ervin amellett van, hogy minél kevesebb vegyszert kell használni a földeken, ám ezt szerinte első gének átültetésével, új, ellenálló fajták kikísérletezésével lehet elérni. "Vegyük például a kukoricát: ha nem adom oda a szükséges nitrogént, akkor nem lesz elég termés. A géntechnológusok gőzerővel foglalkoznak a nitrogénmegkötő baktériumok génjeinek átültetésével. Ha ez sikerül, nem kell műtrágyázni. De ez még a jövő évezred zenéje, kilenc gén működését kell ugyanis összehangolni, ami elég nehéz."

A jövő mezőgazdasága a precíziós termesztésé, amelyben számítógép mondja majd meg, hogy az adott növényfajtának pontosan mennyi tápanyag kell.

A főigazgató felhívja a figyelmet arra, hogy legoptimálisabb esetben is 2050-re megduplázódik a Föld népessége. A jelenlegi termesztési technikák mellett a növényekben és állatokban genetikailag 30 százaléknyi tartalék van. Ennyivel lehet többet nevelni belőlük. Csak új, termékenyebb fajták adhatnak némi reményt arra, hogy az emberiség ellátható lesz élelemmel. A biotermelés szerinte még arra sem lenne elegendő, hogy egy csökkenő földi populációt eltartson. "Ez egy nagyon jó termelési módszer, ami színesíti a palettát. A bioétel olyan, mint a kóser vagy a mohamedán ételek, aki akarja, azt eszi. A törvény szerint a vegyszerrel kezelt növény sem tartalmazhat egy bizonyos mennyiségnél több vegyi anyagot. Elméletileg olyan szigorú a kontroll, hogy a nagyüzemi növények ugyanolyan minőségűek, mint a biotermékek. Ha mégsem, akkor nem szabad kereskedelmi forgalomba állítani őket."

szerző
Kovács Róbert
publikálva
1998/21. (05. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...