cyberhírek

  • .
  • 2008. január 31.

Tudomány

egy hét
Munkakeresés Egy indiai állásportál keresőmotorja értelmezi a jelentkezők önéletrajzát, és azonosítja korábbi munkatapasztalataikat. Automatikusan párosítja a jelölteket az állásajánlatokhoz, majd megszervezi az online videointerjúkat is.

Cyberháború 17 500 észt korona (290 ezer forint) pénzbüntetésre ítélte a tallinni bíróság Dmitrij Galuskevicset, a tavaly április-májusi orosz-észt internetháború gyanúsítottját: a húszéves észt diák az egyetlen, aki ellen bizonyítékokat találtak az ügyben.

Száloptika A szennyvízcsatornán keresztül hálózna be optikai kábelekkel egész városokat egy brit cég. A száloptikás technológiával legalább 100 megabites adatátviteli sebesség érhető el. Több európai országban, például Franciaországban már bevált a módszer.

Olvadás A párizsi CNRS kutatóintézet jelentése szerint két év alatt 1,6 millió négyzetkilométerrel lett kisebb az Északi-sarkvidék jégtakarója. Ha így folytatódik az olvadás, hamarosan eltűnhet az egész jégsapka. Az olvadás üteme az elmúlt két évben háromszor gyorsabb volt a tudósok várakozásainál.

Szuperszámítógép A moszkvai Állami Egyetem 5 millió dollárért megvásárolta az IBM Blue Gene nevű szuperszámítógépét - ez az első eset, hogy nyugati fejlesztésű szuperszámítógép kerül a Szovjetunió valamely utódállamába.

Meteo Meteorológusok és klímakutatók olyan szuperszámítógépet szeretnének létrehozni, amely képes pontosan előre jelezni az időjárást a világ bármely pontján - a tervezett szuperszámítógép legfőbb erénye az lenne, hogy áthidalná az időjárás-előrejelzés és a klímamodellezés között tátongó szakadékot.

Zombihadsereg A Panda Security statisztikája szerint naponta félmillió számítógépet fertőztek meg a botok 2007-ben. A kártékony programok átveszik az irányítást a gép felett, és egy zombihálózat részévé teszik. Ezek a hálózatok felelősek többek között a kéretlen reklám e-mailek 85 százalékáért.

Szintetikus élet A kaliforniai J. Craig Venter Institute (www.jcvi.org) tudósainak sikerült mesterségesen előállítaniuk egy baktérium teljes genetikai örökítőanyagát - adta hírül az Index a New York Times nyomán. Ez jelentős áttörés a genetikában, eddig ugyanis csak vírusok DNS-ét sikerült szintetikusan létrehozni. "A kísérletek végső célja, hogy képesek legyünk számítógépen megtervezni egy DNS-térképet, majd azt egy sejtbe beültetve létrehozni a saját céljainknak megfelelő lényt" - mondta az intézet alapítója és névadója, a humán genom projekt során elhíresült John Craig Venter (lásd még: A biológia Microsoftja jött volna létre, Magyar Narancs, 2007. december 20.). A Nobel-díjas Hamilton O. Smith által vezetett kutatócsoport egyelőre nem saját tervek alapján hozta létre a szintetikus DNS-t, hanem a Mycoplasma genitalium nevű baktérium kromoszómáit másolta le. A következő lépés az lesz, hogy a szintetikus kromoszómát beültetik egy élő sejtbe, ami az első mesterséges élőlény megteremtését jelentené. Sikeres átültetést eddig csak a Mycoplasma baktériumok természetes kromoszómáival sikerült elvégezni, de a kutatók várakozásai szerint még 2008-ban képesek lesznek erre a szintetikus örökítőanyaggal is. A mesterségesen létrehozott génállomány 582 970 bázispárból áll, ami közel hússzor több, mint a korábbi legnagyobb szintetikus DNS. Az örökítőanyagban egyetlen gént változtattak meg, amivel a baktérium fertőzőképességét kapcsolták ki - a Mycoplasma genitalium egyébként gyulladást okoz, és szexuális úton terjed. Továbbá egy genetikai funkció nélküli plusz génszekvenciát, egyfajta vízjelet adtak hozzá, ami a DNS szintetikus mivoltát jelzi. A szintetikus DNS előállítása egyelőre nagyon drága, de Venter szerint ez drasztikusan csökkenni fog a jövőben. Civil szervezetek szerint a szintetikus biológiát sürgősen szigorú ellenőrzés alá kell vonni, mielőtt tévedésből vagy szándékosan veszélyes organizmusokat hoznának létre a kutatók.

Cannabispirula Egy holland gyógyszergyár öt éven belül piacra dobja a világ első cannabistartalmú piruláját. Az Echo Pharmaceuticals négymilliárd eurós piacra számít, de vetélytársra is: a Cannasat nevű kanadai cég szintén a cannabispirula kifejlesztésén dolgozik. Az Echo cannabispirulájának klinikai vizsgálatai 2008 első felében kezdődnek meg: kutatások igazolták, hogy cannabisalapú gyógyszerek hatékonyak lehetnek a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, a migrén és az Alzheimer-kór esetében. Az Echo pirulájához felhasznált cannabist egy holland termesztő szolgáltatja a holland kormány engedélyével. Hollandia évtizedek óta nem tiltja a marihuána árusítását kávézókban, és 2003-ban elsőként engedélyezte, hogy a cannabis felírható gyógyszerként patikákban kapható legyen rákban, AIDS-ben és sclerosis multiplexben szenvedők számára, a krónikus fájdalom, az émelygés és az étvágytalanság csökkentésére.

Civil űrhajó Richard Branson sajtótájékoztatón mutatta be a Virgin Galactic kereskedelmi űrrepülőgépének tervét - adta hírül az Index a TechCrunch nomán. A SpaceShipTwo az a repülőgép, amellyel a gazdag utasok felszállnak az űrbe, a WhiteKnightTwo nevű repülőgép pedig a kilövést segíti, ezzel viszik fel tizenöt kilométeres magasságba az utasszállító űrhajót. Branson már tavaly márciusban azzal büszkélkedett, hogy a kétszázezer dollárba, azaz kevesebb mint 50 millió forintba kerülő űrutazás iránt 45 ezer ember érdeklődött. A vállalkozó szerint be tudják bizonyítani, hogy a polgári űrrepülés jó üzlet, több pénz áramlik majd a civil űrrepülés általuk megteremtett iparágába, mint a mobiliparba vagy az internetbizniszbe.

Zuhanó kémműhold Irányíthatatlanná vált egy amerikai kémműhold, és február végén vagy március elején a Földre fog zuhanni - jelentették be Washingtonban. Azt nem közölték, hogy a 9 tonnás műhold hová zuhan majd, csak azt tudják, mikor csapódik be. Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal szűkszavúan csak annyit közölt, hogy "a megfelelő kormányzati szervek figyelemmel kísérik a fejleményeket". A szóvivő nem volt hajlandó válaszolni arra az újságírói kérdésre, hogy lelövik-e rakétával az elromlott kémműholdat. A műhold szakértők szerint minibusz méretű, 9 tonnás, és egy éve romolhatott el. Az amerikai űrkutatás történetében eddig a 78 tonnás Skylab űrállomás volt a legnagyobb objektum, amely irányíthatatlanul zuhant a Földre. Ez 1979-ben történt, az űrállomás a Föld sűrűbb légkörébe érve darabokra hullott, és a roncsok az Indiai-óceánba, illetve Nyugat-Ausztrália távoli, lakatlan területeire hullottak, károkat nem okozva. 2002-ben egy 3 tonnás tudományos műhold zuhant a Perzsa-öböl vizébe.

Figyelmébe ajánljuk