Kik azok a furryk? - Ez az állat szemez veled

  • Iván Viktória
  • 2009. november 5.

Tudomány

Oroszlánjelmezben játszadozó felnőttek vagy emberjelmezbe bújt állatokat rajzoló lelkes amatőr művészek: nagy a furry szubkultúra "állatkertje". Már Magyarországon sem ismeretlenek, kicsiny csoportjuk rendszeres találkozókon szerepjátszik, rajzol, talál barátra és önmagára. A furryknek volt gyerekszobájuk - és biztosan sok plüssállat is volt benne.

Oroszlánjelmezben játszadozó felnőttek vagy emberjelmezbe bújt állatokat rajzoló lelkes amatőr művészek: nagy a furry szubkultúra "állatkertje". Már Magyarországon sem ismeretlenek, kicsiny csoportjuk rendszeres találkozókon szerepjátszik, rajzol, talál barátra és önmagára. A furryknek volt gyerekszobájuk - és biztosan sok plüssállat is volt benne.

*

"Kiskorom óta éreztem, hogy van bennem valami. Rossz látásom ellenére észrevettem, hogy nagyon jól látok és tájékozódok a sötétben. Erősebben érzek meg illatokat, mint bárki. És persze a futótehetségem: mindig első helyezett voltam, főleg hosszú távon. Nem tudtam még, hogy mit jelent ez, de sejtettem, hogy van bennem valami állatság" - vall egy magyar fórumozó "furrysége" kezdetéről. A hazai honlapon nem ő az egyetlen, akit e különösnek tartott vonása arra késztetett, hogy állati eredete nyomába eredjen, és megtalálja hasonszőrű társait.

Szőrösbál, tollasbál

A furry az emberi tulajdonságokkal - gyakran szó szerint - felruházott állatokat jelenti, amelyek amúgy nemcsak bundásak, hanem tollas és pikkelyes lények is lehetnek, tehát furry Miki egér, Frakk vagy a Tini Nindzsa Teknőcök csapata, de még az egyszarvú vagy a griffmadár is. De furrynek nevezik azokat a rajongókat is, akik érdeklődésük alapján több alfajba csoportosíthatók: szerepjátékosok, a furryket ábrázoló képregények, rajzok készítői és gyűjtői a fursuiterek, a furry rajongást életmódszerűen követő hívek pedig az otherkinek és yifferek. Ami közös bennük: a játékosság és a kalandvágy, illetve hogy már az interneten nevelkedtek, hiszen közösségeik megalakulásában, működésében a legnagyobb szerepet a világháló játssza.

A furry fandomot a közösségi honlapok és az online szerepjátékok, valamint a tematikus rajzokat kínáló DeviantArt miatt internetes szubkultúrának nevezik, de az első csoportok már a nyolcvanas évek elején megalakultak az Egyesült Államokban. A sci-fi és képregény-találkozókon az antropomorf állatok rajongói külön csoportba verődtek, szállodai szobáikban furry partikat tartottak. A webes korszak előtt a bulik híre szájról szájra, röplapokon vagy apróhirdetéseken keresztül terjedt, míg el nem érték a kritikus tömeget, és 1987-ben megtartották első furryconjukat. Ma már világszerte több mint negyven, napokig tartó találkozót rendeznek, Magyarországhoz legközelebb Csehországban; a legnagyobb az Anthrocon, amely majdnem háromezer furryt vonz Pittsburghbe. Nem meglepő, ha egy részük kizárja a nagy nyilvánosságot: az amerikai média - például a Vanity Fair vagy a CSI: Helyszínelők című sorozat egyik sokat emlegetett epizódja - rossz hírüket kelti, mivel gyakran szexuális devianciaként kezelik a furrységet, amelyet állatjelmezes orgiákkal azonosítanak. Ez talán csak a yifferekre igaz, akik nevüket a róka párzás közben hallatott hangjáról kapták, és honlapjaikon, videoelosztókon szexuális tartalmú képeket, felvételeket tesznek közzé. 'k viszont a kisebbséghez tartoznak, akárcsak a furry lifestylerek, akik telihold idején farkasként vonítanak a holdra, vagy vidraként fél életüket a vízben töltik, és az otherkinek, akik hivatalosan ugyan nem furryk, de a két szubkultúra közötti hasonlóság okán gyakran egyszerre emlegetik őket. Az otherkinek abban hisznek, hogy emberi testükben állati lélek lakik, amely kiemeli őket a "simabőrűek" közül, és amelyen keresztül más állatok lelkéig is el tudnak jutni. Ám a furryk többsége csak szőrmentén filozofál: számukra fontosabb a közösség.

Helló, hunfurry!

A hazai honlap karbantartásáért és folyamatos fejlesztéséért is felelős furry, neo_21670 becslése szerint a magyar közösségnek körülbelül 120 tagja van. A havonta, másfél havonta megejtett találkozókra, a furmeetekre általában harmincan mennek el, főleg budapestiek. Előkerülnek a rajzok, indulhat a szerepjáték jelmezben vagy a nélkül. Legtöbbször nélküle, mert a maskarák elkészítése nehéz, és közel százezer forintba kerül. Míg itthon - talán éppen emiatt - csekély az érdeklődés a fursuitok iránt, Nyugaton már infravörös, ultraibolya vagy hőérzékelő optikával felszerelkezve indulhatnak portyázni a humanoid ragadozók. De a fursona, vagyis a furry karakter ingyenes, s tulajdonképpen már ez is belépő lehet fantáziaországba, illetve erősítheti az önismeretet. A fursona ugyanis egy olyan állat, amelynek vélt tulajdonságát szeretné a furry magáénak tudni vagy önmagában megerősíteni: a szabadságát, bátorságát, gyorsaságát, erejét, titokzatosságát, "férfiasságát" vagy "nőiességét". Van, akinek az állatok társadalma az ideális - őszinte, önzetlen és szeretetteljes - emberi kapcsolatokat tükrözi, ezért szeret az állatok bőrébe bújni, másnak a szerepjáték egyszerűen örömforrás. A furmeetek legnagyobb vonzereje, hogy a rajongók képzeletüket és vágyaikat társaságban is kiélhetik. De a furrység voltaképpen csak alibi, hogy találkozzanak, rajzoljanak és bármiről elbeszélgessenek. Sokuk magányos gyerek vagy kamasz volt, aki a négylábúak közt jobban érezte magát, vagy egyedül volt farkasember-rajongásával; nem egy furry bevallja, hogy zárkózottsága miatt most is nehezen alakít ki társas kapcsolatot. Nyitottak és befogadóak, de azokat, akik ezzel a találkozókon visszaélnek, és az önkifejezést öszszekeverik a nyilvános szexuálisvágy-kiéléssel, ők maguk küldik el. Egyikük szerint közösségük leginkább a 60-70-es évek hippimozgalmához hasonlítható, csak a körítés más. Úgy véli: sokan példát vehetnének arról, milyen elfogadni valakit szőröstül-bőröstül.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?