Friss lemezüket, a Ghostoryt hallgatva úgy tűnik, kiválása nem viselte meg a duóra fogyatkozott zenekart - technikailag legfeljebb az jelentett pluszfeladatot, hogy Alejandra hangjából kellő elektronikus kezeléssel, visszhangosítással varázsolják elő a korábbi albumaikra jellemző, már azokon is erősen effektezett, sokszor egész kórusnak hallatszó csajduóhangzást. A takarékos, háromnegyed órás zeneanyag úgy mutat egységet, hogy közben kifejezetten gazdagnak és változatosnak is tűnik. Többször lephetnek meg minket szokatlan stiláris váltások, s Curtis a jeles elődökön kívül már korunk trendibb tánczenéire is kikacsint egy-egy vaskosabb, pufogó basszussal terhelt, ritmikus lüktetés képében. A shoegaze és a dreampop (no meg a goth-wave) hagyomány végtelen kincsesbányájának kitermelése természetesen itt is folytatódik - a SVIIB sosem titkolhatta rajongását nyolcvanas-kilencvenes évekbeli jeles elődei iránt.
Ennek dacára mégsem mondhatjuk, hogy csakis Cocteau Twinsszel kelnek és My Bloody Valentine-nal fekszenek: annál azért szélesebb körű az érdeklődésük, másrészt bőven eljutottak arra a szintre, amikor erős, saját stílust teremtve legfeljebb önismétléssel lehetne őket vádolni - de itt meg még nem tartanak. A szárnyaló, izgalmas hajlításokkal teli női vokál, a csilingelő gitár, a szintiszőnyegek és a gépi ritmika kombinációjából még mindig ki lehet hozni kellemes meglepetéseket - mint amilyen például a Love Play álompop/dubstep hibridje, ami sokkal jobban esik a fülnek, mint amilyen morbidan hangzik. A Low Times formájában pedig egyértelműen a tán legtáncolhatóbb SVIIB-darab született meg - a Semptiternal/Amaranth logikus folytatásának tűnik, erős Curve-hatásokkal plusz finoman bugyborékoló savazással, ráadásul kifejezetten érdekes váltásként hat a klasszikus posztpunkban gyökeredző, önmagában is pattogásra késztető Lafaye után. Külön érdem, hogy a lendület és a változékonyság a lemez végéig kitart - ebbe a sorba például a Show Me Love lassan lüktető hangulatzenéje és a záró, az MBV Soonját gitártémájában is megidéző hommage (When You Sing) is bőven belefér.
Full Time Hobby/Neon Music, 2012